Mexikóvárosi műemlékek és múzeumok (1/2)
Történt: 2024. november
Mexikóvárosban csak néhány napot töltöttünk, és azon belül is a legfontosabb és messze a legérdekesebb programpontnak az egészen fergeteges Halottak Napja körüli eseményeket tartottuk, de a városban sok pompás műemléket és múzeumot is felkerestünk.
Olyannyira, hogy ezek nem is férnek bele egyetlen cikkbe, hanem mindkettőben először néhány műemlékről, majd 2-2 igen érdekes múzeumról is szó lesz.
A főváros katedrálisa
Mexikóváros legnagyobb, egyúttal a világ egyik legnagyobb városi tere a Zócalo, hivatalos nevén az Alkotmánytér (Plaza de la Constitución). Ennek egyik oldalát határolja a Catedral Metropolitana de la Ciudad de México, azaz Mexikó Főváros Katedrálisa.
A katedrális főhomlokzata a Zócalo oldaláról
A katedrális egyik oldalbejárata
A Wikipedia cikkét idézem: „A székesegyház az egykori azték szent hely, a Templo Mayor romjai felett helyezkedik el. … Szakaszokban építették 1573 és 1813 között. …
Az építés hosszú, mintegy 240 évig tartó időszaka alatt Új-Spanyolország szinte minden jelentős építésze, festője, szobrásza hozzájárult a templom megépültében. Emellett számos építészeti stílus kombinációja is fellelhető benne: a gótikus, a barokk, a csurrigereszk és a neoklasszikus stílus. …”
A Királyok Oltára (Altar de los Reyes)
„… A katolikus egyház jelentős befolyása Új-Spanyolország életében azt is jelentette, hogy a székesegyház számos jelentős történelmi eseménynek adott otthont. Többek között itt koronázták császárrá a baszk származású I. Ágostont, Mexikó első császárát. ….
A koronázások mellett temetéseknek is helyt adott az épület: itt helyezték örök nyugalomra a függetlenségi mozgalom atyját: Miguel Hidalgo y Costillát és José María Morelost, a függetlenségi mozgalom másik vezéralakját. …”
A székesegyház főoltára, a Megbocsátás Oltára
A székesegyházhoz kapcsolódó Tabernákulum oltára
„Az évszázadok alatt az épület több esetben szenvedett jelentős károkat: 1967-ben egy tűz miatt belsejének jelentős része megkárosodott. A felújítási munkák alatt korábban ismeretlen, addig elrejtett dokumentumokra és alkotásokra leltek. … Komolyabb felújítást az 1990-es években kapott.”
Az 1695-ben felállított Epistle orgona, amely 1690-ben Madridban készült
A katedrális boltívei
A fent használt magyar nyelvű cikknél sokkal alaposabb, hosszú leírásokat is tartalmaz a spanyol nyelvű cikk. Ezt ajánlom annak, aki a katedrálisról további részletekre is kíváncsi.
San Felipe Neri templom (La Profesa)
Elnézést az alábbi első fotó minőségéért. Így jár a fotós, ha egy szűk utcában alkonyatkor próbál meg egy hatalmas homlokzatot megörökíteni egy panorámaképen.
A San Felipe Neri templom (La Profesa) homlokzata
A San Felipe Neri templom (La Profesa) főoltára
A jelenlegi jezsuita templom helyén már 1585 óta állt templom, de felváltották ezzel az 1714 és 1720 között épült, három hajóból álló barokk stílusú épülettel.
A templom arról is híres, hogy itt jött létre az ún. Profesa-összeesküvés 1820-ban, amely végül Mexikó függetlenségéhez vezetett.
A templom története meglehetősen viszontagságos volt. Többek között
1914-ben egy tűz súlyos károkat okozott a templomban, és megsemmisítette sok műalkotást, például a kupolán lévő festményeket. Mindkét orgona és a zenei archívum elveszett.
Az Oratórium fontos ókori könyvgyűjteménynek ad otthont, amelyet 8014 könyv alkot. (A fentiek forrása)
A Csempés ház (Casa de los Azulejos)
Ez a 16. században épült ház a nevét onnan kapta, hogy kívülről minden oldalról jellegzetes, arab, spanyol és portugál nyelvterületen elterjedt azulejo csempével van borítva.
A Casa de los Azulejos épületének sarka
A Casa de los Azulejos homlokzata esti fényben
„Az épület mai formája az 1700-as évek elején már nagyjából kialakult, de külsejét ekkor még nem borították csempék. A legenda szerint a Vivero család egyik tagja … Rodrigo de Vivero y Aberrucia elkeseredve azt mondta semmirekellő, kicsapongó életet élő fiának, hogy sosem lesz képes kicsempéztetni a házat (arra utalva, hogy sosem lesz annyi pénze). A fiú, hogy megmutassa, képes erre, néhány éven belül csempékkel borította be az épületet. A grófi család végül 1871-ig élt itt. …”
A Casa de los Azulejos egyik fala
Csempemintázat a Casa de los Azulejos egyik falán
„… A kétszintes barokk–churriguereszk stílusú ház külseje az évszázadok alatt szinte változatlan maradt, de belsejét a célszerű használat érdekében jelentősen átalakították. Ma a belső udvarban működik egy vendéglő, de egy régi szökőkutat eredeti formájában itt is megőriztek.” (Forrás)
A lépcsőház díszítései
„Azulejos” a lépcsőház oldalborításán
A belső udvar és az emeleti kerengő
A belső udvar
Az épületet 1931-ben nyilvánították műemlékké. A hetvenes években cserélt utoljára gazdát a ház, a tulajdonosa nem csak éttermet működtet benne, hanem megfelelő gondját is viseli, az egyes részeit folyamatosan felújítja.
A belső udvarban működő étterem asztalai
Népművészeti Múzeum
Mexikóváros hihetetlenül gazdag múzeumokban, ami egy 21 milliós városban egyáltalán nem meglepő. Ebből a kínálatból mi néhányat felkerestünk, most pedig kettőt ezek közül (messze nem teljeskörűen) bemutatok.
Nehéz jól lefordítani, hogy mit is jelent magyarul a Museo de Arte Popular elnevezés, talán a Népművészeti Múzeum megjelölés van ehhez a legközelebb. Mindenesetre ez az intézmény a mexikói kézműves és népművészet egy részét népszerűsíti és őrzi meg.
Ez a múzeum volt az elindítója 2007-ben az azóta sokmillió néző követésével minden év októberében megrendezett Noche de Alebrijes felvonulásnak. Ennek „célja, hogy tisztelegjen a mexikói népművészet és kultúra, különösen a cartonería (egy nagyon kemény papírmasé figura készítése) előtt azzal a céllal, hogy visszaadja eredeti értékét a modern társadalomban.” (Forrás)
Alebrije kiállítás a múzeum egyik termében
Cartoneria kiállítás a múzeum kerengőjében
Az „alebrije”-k megalkotása „Pedro Linares mexikói művész nevéhez fűződnek, aki elkezdett élénk színű, szörnyű formákat alkotni. Leginkább fantasztikus és valódi állatok elemeit kombinálják, valamint emberi arcokat, szárnyakat, szarvakat, sisakot, több fejet, farkot és még sok mást. Nincs két teljesen egyforma alebrije.
Az alebrije-k általában a cartonería technikával készülnek, más anyagok is használhatók. A lények nem annyira félelmetesek, mint inkább fantasztikusak. Álomszerű tulajdonságokkal rendelkeznek, megjelenésük és nevük pedig hozzáállást vagy érzelmet tükröz. … Az alkotásoknak adott nevek általában képzeletbeliek, mint például ‘A rosszindulatú’, ‘Mr. Butterfly’, ‘Örömutazás a szélbe’ és ‘Remény sárkánya’.” (Forrás)
Mexikói népi viseletek kiállítása
Mexikói népi viseletek kiállítása
„… A múzeum állandó gyűjteménye régebbi és újabb kézműves darabokat is tartalmaz a mexikói kultúrát alkotó különféle hagyományokból. A gyűjteményt egyéni adományozók nagylelkűsége révén gyűjtötték össze.
A gyűjtemény öt állandó teremre van felosztva: ‘A mexikói művészet gyökerei’, ‘A kézművesség vagy a népművészet gyökerei’, ‘Mindennapi dolgok’, ‘Vallási tárgyak’ és ‘Fantasztikus és varázslatos dolgok’. …”
Festett, lakkozott lopótökök és más népi dísztárgyak
Népi kerámiák egy tárlóban
„… Az épület négy szintjéből hármat kitölt a gyűjtemény, összesen 7000 négyzetméteren. … Az itt bemutatott kézműves termékeknek sokféle típusa van, beleértve a kerámiát, kosárfonatot, fafaragást, nemesfém megmunkálást, üvegmunkát, textileket, papírmasét és másokat. …”
Kerámia alapú életfák egy tárlóban
„… A múzeumban minden hétvégén 6 és 12 év közötti gyerekeknek tartanak különféle kézműves foglalkozásokat, amelyek célja e mesterségek megőrzése. A műhelyek között szerepelnek papírvágás, amatőr (kéreg)papír és papírmasé. Különleges alkalmakra, mint például a Dia de Muertos, a workshopokon részt vettek Catrina-figurák, cukorkoponyák és hagyományos cukorkák készítésével. …”
A Nemzeti Régészeti Múzeum
Ebben a cikkben utoljára hagytam a minden tekintetben legnagyobb léptékű helyszínt, amelyre egy fél napot szántunk, de legalább a háromszorosát simán el lehetne ott tölteni, annyira érdekfeszítő.
Figyelemfelhívó köztéri szobor a Nemzeti Régészeti Múzeumra a szomszédos parkban
A Nemzeti Régészeti Múzeum bejárata
A múzeumot (Museo Nacional de Antropología) 1964-ben avatták fel, egy mexikói építészek által létrehozott 45.000 négyzetméteres épületben, amelyből 30.000 négyzetméter a kiállító tér. (A többit kiszolgáló célokra használják, mint például az akadémiai terület, a könyvtár, a restaurátorműhelyek, a konzerváló műhelyek, a raktárak és pincék stb.)
A Nemzeti Régészeti Múzeum belső udvara
A Nemzeti Régészeti Múzeum belső udvarán épített kút
A belső udvarában egy hatalmas (84X54 m-es) beton esernyő áll, melynek bronzból készült, ókori motívumokkal borított tartóoszlopa egyúttal egy állandó vízesésként hűti a meleg klímát.
Nem érzem tisztemnek, hogy alapos áttekintést adjak arról, mi minden érték látható ebben az iszonyú méretű múzeumban, így az alábbiakban csak az általam érdekesnek tartott dolgokból szemezgetek.
Akit a múzeum kincseinek részletes leírása is érdekel, ezt az igen jól megírt Wikipedia cikket ajánlom elolvasára, amely termenként összefoglalja a kiállított tárgyakat.
Agyagfigurák az ún. preklasszikus korszakból (i.e. 2300-tól kezdődően)
Agyagfigurák az ún. preklasszikus korszakból (i.e. 2300-tól kezdődően)
Az első termekben i.e. 2300-tól kezdődően mutatják be az ún mezoamerikai kultúrák legszebb darabjait kb. 2500 évet átfogva.
Agyagfigura az ún. preklasszikus korszakból (i.e. 2300-tól kezdődően)
Agyagfigura az ún. preklasszikus korszakból (i.e. 2300-tól kezdődően)
Számomra ezeknek a stílusa a sokezer kilométeres távolság ellenére hasonlít sok olyan darabhoz, amelyeket a Peruban létrejött különböző kultúrákban élők hoztak létre és például a Larco Múzeumban láthatóak.
Olmék (valószínűleg) sámán sírja (154) Tlatilcoból, ahol kb. 500 sírt tártak fel
Egy nagy termet szenteltek az i.e. 1400 – 600 közötti olmék kultúrából származó temetkezés bemutatásának. Ez a kultúra az egyik legrégebbi civilizáció az amerikai kontinensen.
Milyen lehetett Teotihuacán?
A Teotihuacán templomainak rekonstrukciója
A Teotihuacán templomainak rekonstrukciója
A múzeumi látogatásunkat megelőzte a kirándulásunk Teotihuacánban ahol a Nap- és Hold-piramisok megépültek és a Tollas Kígyó templom maradványait is láthattuk.
A múzeumben ezek egy részét megépítették újra abban a formában, ahogyan azok a mai ismeretek alapján feltételezhetően léteztek.
A Teotihuacán templomainak rekonstrukciója
A Teotihuacán templomainak rekonstrukciója
Teotihuacán tündöklése az i.sz. első századától a 750 körül bekövetkezett, minden bizonnyal belső konfliktusokra visszavezethető bukásáig tartott.
A múzeumban elénk tárult látvány kiválóan kiegészítette az élőben látott monumentális építményekről alkotott képet.
A Tollas Kígyó templom rekonstrukciója
A Tollas Kígyó templom rekonstrukciója
Az pedig tényleg káprázatos volt, amikor abba a terembe léptünk, amely a Tollas Kígyó templomot igyekezett elénk varázsolni.
További termek
Tolték monolitok a Tula régészeti lelőhelyről
Tolték monolit a Tula régészeti lelőhelyről
A termek rendíthetetlenül következtek egymás után, a kiállított darabok gazdagsága és szépsége egyre nehezebben volt befogadható.
Gazdagon faragott, harcost ábrázoló monolit
Gazdagon faragott, harcost ábrázoló monolit
Sokszor csak elkészítettem róluk egy-egy képet, mert gyönyörűek voltak, de elmaradt, hogy a mellette lévő címkét is lefotózzam. Így csak (erősen hiányos) emlékezetemre tudok hagyatkozni a megnevezéseknél.
Urna ( Teotihuacán)
Sztélé Monte Albanból (Oaxaca)
Bámulatos, hogy milyen jó állapotban maradtak fenn több ezer év után is a szobrok vagy falak színezései.
Madár-ember falfestmény reprodukciója a Cacaxtla régészeti lelőhelyről
Madarakat ábrázoló stukkók a Xochicalco régészeti lelőhelyről
A fenti két képen két olyan régészeti lelőhely egy-egy csodás darabját lehet látni, amelyek a Teotihuacánnal közel azonos korból származik. Az egyik Cacaxtla, a másik Xochicalco, mindkettő az i.sz. 650-900 közötti időszakból.
A Tula-mellény, i.sz. 900 – 1250
A Tula-mellény, i.sz. 900 – 1250
A fenti képeken látható ún. Tula-mellvért magyarázó szövege szerint „Több, négyszögletes Spondylus kagylólemezből és Olivella csigákból készült mellény egy vályogdobozba került, más tengeri elemekkel, például kagylókkal és korallokkal együtt, amit az 1990-es években találtak meg.
Kétségtelen, hogy ezt a rituális mellényt csak a tolték elit tagjai vagy a különféle rituális szertartásokat vezető papok használhatták, amellett, hogy bemutatja a toltékok által elért igen összetett kézműves szakértelmet.
Származási hely: 2. szoba, Palacio Quemado, Tula, Hidalgo (korai posztklasszikus kor, i.sz. 900-1250)”
Prérifarkas fej, i.sz. 900-1250
Prérifarkas fej, i.sz. 900-1250
Az ismertető felirat fordítása: „Egy tollas prérifarkast ábrázol, amelynek az állkapcsaiból szakállas és bajuszos férfi bújik ki. Az alap Plumbate kerámiából készült, amelyre a tollakat ábrázoló gyöngyház mozaikokat rögzítették. Mindkét szereplő foga csontból, haja és szakálla tengeri kagylóból készült.
Nagyon valószínű, hogy ez a későbbi mexikói prérifarkas harcosok korai ábrázolása. A mű kifejezi a vadállatok és a háború közötti szimbolikus kapcsolatot, valamint azt a tolték törekvést, hogy megszerezzék a nagyragadozók test nélküli esszenciáját.
Származási hely: El Corral Adoration, Tula, Hidalgo (korai posztklasszikus kor, i.sz. 900-1250″
Harcosokat ábrázoló monolitok a Tula régészeti lelőhelyről
Kőfaragványo a Tula régészeti lelőhelyről
Fent a tolték kultúra egyik fellegvárából, Tulából származó monolitok és faragványok, mindez az i.sz. 9-12 századból, az aztékokat megelőzően.
Ikonikus emlékek
Az ún. Tlozin-térkép
Egy ősi kódexnek tekinthető, eredetileg bőrre írott feljegyzés másolata látható csak a fenti képen, mert az eredeti a Francia Nemzeti Könyvtárat gazdagítja. A tartalma szerint egy olyan dokumentum, „amely a ‘Chichimeca császárok történetét tartalmazza Tlotzintól Don Fernando Cortés Ixtlixochitzinig’. sok részlete ősi náhuatl nyelven. (Forrás további részletes leírással)
A mexikói labdajátékhoz alkalmazott kőgyűrűk gyűjteménye
A Tízoc-kő
A híres mexikói labdajátékról, ahol a labdát csípővel és lábbal lehet csak érinteni és egy-egy ilyen kőkarikába kell eljuttatni, itt olvasható egy leírás, de majd a Yucatán-félszigeti maja kultúrákról szóló cikkben én is fogok bővebben írni.
A másidik képen látható ún. Tízoc-kő pedig „a feltételezések szerint a mexikói uralkodók katonai győzelmének emlékműve volt Mezo-Amerika különböző régiói felett, ahol az emlékmű oldalán a legyőzött harcosok alakjai mellett e régiók jelképei láthatók.” (Forrás) i.sz. 13-16. század
Azték kőszobrok i.sz. 13-16. század
A Napkő
„A Napkő, más néven azték kalendárium, egy monolit olivin bazalt korong, a mexikói kozmogóniára és a napkultuszokra utaló feliratokkal. Másik elnevezésének oka, hogy felirataiban szerepel a napok, korszakok és naptári szempontok számolása. Mérete 3,60 m átmérőjű, 122 cm vastag és több mint huszonnégy tonna.” (Forrás)
A Moctezuma-fejdísz reprodukciója
Efigie-váza, i.sz. 1200-1521
„A Penacho de Moctezuma néven ismert, quetzal tollakból készült, aranyba tőzött fejdísz, amely jelenleg a bécsi Etnológiai Múzeumban található Ausztriában. A néphagyomány szerint a tlatoani Moctezuma Xocoyotziné (1466-1520) lehetett, de ennek nincs történelmi hitelessége, eredetisége sem bizonyított.
Még azt is megkérdőjelezték, hogy fejdísz. Évszázadok során a darab többször cserélt gazdát, mígnem Bécsben kötött ki. A 20. század során a mexikói kormány által hirdetett kampány része volt, hogy olyan darabbá váljon, amelyet vissza kell juttatni Mexikóba.” (Forrás)
Az Efigie-váza leírása: „Ita Toho-nak, a nyár istenének, a virágok, a szerelem, az ének és a tánc Urának ábrázolása. Az évszakváltást szimbolizálja, felismeri az elülső szalagról, amelynek középen fácánfeje van, valamint a szájat és az arc egy részét eltakaró pillangós arcfestékről. Az elülső szalag elegáns fülvédőit és korongjait kékre festették, hogy szimbolizálják a türkizt, a tűzhöz és a nap melegéhez kapcsolódó követ. … i.sz. 1200-1521.”
Ünnepi urna
Türkiz bevonatú maszk
Türkiz borítású koponya
Tlaloc Huastec szobra
A termek felét sem láttuk, de többet bizonyára be sem tudtunk volna fogadni. Pedig a múzeum leírása szerint még fantasztikus kincsek rejtőznek azokban. Talán majd egy következő alkalommal ezekbe is eljutunk.
Azték temetkezési urna
Azték temetkezési urna
Azték temetkezési urna
A műemlékekről és múzeumokról szóló cikkem második része néhány hét múlva fog megjelenni.
