Fergeteges népünnepély a mexikói Halottak Napja
Történt: 2024. október – november
Régi tervünket valósítottuk meg, amikor most október 25 – november 17 között Guatemalában és Mexikóban jártunk. Eredetileg 2000 tavaszán mentünk volna, amikor is két héttel indulás előtt beütött a COVID.
Erről a friss túráról bőven lesz mit írni ezeken az oldalakon, majd a sokezer kép feldolgozása után jönnek is a cikkek szép sorban. Idén csak kettő fér bele, az egyik egy guatemalai maja piramisról szól majd (Tikal). Ezt a cikket pedig egy olyan élménynek szentelem, ami gyökeresen megváltoztatta a gondolkozásmódomat a Halottak Napjáról.
A mexikói hagyomány kialakulása
Nem írom le olyan részletességgel az igen gazdag hagyományt, ahogyan ez egyébként akár Wikipedia cikkekben is olvasható, például itt (angolul) és itt (spanyolul), de a következőkben ezekre is támaszkodom. A kutatók véleménye megoszlik abban, hogy az a kultusz, amelyet ma Mexikóban lehet tapasztalni ennek az ünnepnapnak a kapcsán, mennyire táplálkozik európai gyökerekből, a spanyol hódítás hatásaiból illetve ősi bennszülött dél-amerikai hagyományokból.
Abban viszont egyetértenek, hogy a mai szokások sokban annak köszönhetőek, hogy majd’ száz éve az akkori mexikói elnök, Lázaro Cárdenas ösztönözte a mexikói nacionalizmust az „azték” identitás erősítésén keresztül. Ma már ez egy kiterjedt országos hagyomány, amely nem csak a Halottak Napját foglalja magába, hanem októbertől akár januárig tartó esménysorozatok egész forgatagát.
A hagyomány elemei között felfedezhetők a keresztény kúltúrkör Mindenszentek (Allhallowtide) szokása is egészen a töklámpásig, vagy az azték naptárhoz kapcsolódó Quecholli hagyomány. De például mexikói sajátosság az, hogy november 1-jét és 2-át elkülönítik, az első a gyerekeké (Mindenszentek), míg a második a felnőtteké (Halottak Napja).
Amikor az útitervet készítettük és egyértelművé vált, hogy október 30. – november 3. között épp Mexikóvárosban leszünk, megkértem régi kedves mexikói barátunkat, segítsen abban, hova érdemes menni, mit érdemes megnézni. A tanácsain túl kaptam tőle kiváló weblinkeket is. Ez a többnyelvű weboldal például 30(!!!) olyan eseményt sorol fel Mexikóvárosban, amelyeket érdemes lenne felkeresni, persze mindet lehetetlen.
Mexikóváros főterének, a Zócalónak a látképe a November 20-a sugárútról nézve
Természetesen mi is csak néhány helyre jutottunk el, de amit láttunk, az egy szédületes kavalkád. A Halottak Napja körüli ünnepekről az egyetlen szó, ami nem jutna sosem eszembe, a GYÁSZ. Viszont a végtelen életöröm, a jókedv és a humor azonnal!
Sok mindenkit kérdeztem a helyszíneken is az ünnepekről és kivétel nélkül mindenki borzasztóan lelkesen magyarázta, mit érdemes tudni, mi hogyan történik. Minden mexikói láthatóan a sajátjának érzi, és örömünnepnek éli meg. Többen is megerősítették, hogy számukra ez az év legfontosabb ünnepe, nagyobb ünnep, mint a karácsony.
A holtak kenyere (Pan de muerto)
Az igazi jelképe ennek az ünnepnek ez az édes mexikói kenyér, amelynek megkóstolása nélkül nem is szabad elutazni az országból. Hihetetlenül finom, lágy, kalács-szerű tészta, amely az ünnep táján kerül a boltokba.
Egy klasszikus pan de muerto
„Az egyik hagyományos elem, amelyet a halottak oltárára [ld. később] helyeznek az elhunyt szeretteik tiszteletére és emlékére.
A holtak kenyere a helytől függően sokféle méretben és formában megtalálható, de a leginkább tipikus formája kicsi és kerek, két keresztezett ‘huesitó’-val (hosszúkás, csontokat ábrázoló tésztadarabokkal) díszítve. Miután a kenyér megsült, a felületét fehér kristálycukorral vagy cukorral és fahéjjal , vagy szezámmaggal vonják be.” (Wikipedia)
Pan de muerto választék egy mexikóvárosi kávézóban
Eredetileg ez egy töltetlen sütemény, de már sokféle töltelékkel is kapható, például gyümölcslekvár, mogyoró- vagy csokikrém, stb. A tészta ízének a különlegességét az adja, hogy gyakran ízesítik egy kis ánizssal és naranccsal (narancsvirágvízzel és -héjjal egyaránt).
Mi minden reggel kaptunk belőle a szállásunkon reggelire. Nekünk annyira ízlett, hogy Bogi eltökélte, mindenképp ő is megsüti majd Limában. És ehhez megpróbálta még a helyszínen beszerezni a különleges alapanyagot, a narancsvirágvizet (agua de azahar). Legalább 20 helyen próbálkozott, de sikertelenül. Viszont Limába visszatérve a kedvenc piacunkon betértünk egy boltba, ahol azonnal előhoztak nekünk egy üveggel!!! 🤣🤣🤣
Pan de muerto hagyomásos változatai egy mexikóvárosi pékségben
Pan de muerto helyi változatai egy oaxacai pékségben
A nagyobb pékségekben szédületes választékban árulták ezt a süteményt, akár az eredeti formájában, akár a helyi változatban.
A közhangulat és az utcadíszek
Már érkezésünkkor (október 30-án) érezhető volt a nagy pezsgés Mexikóvárosban, mindenfelé a legkülönbözőbb dekorációkba botlottunk.
Hírolvasó bemondónő halálfejes pólóban az egyik mexikói tévécsatornán
Másnap a szállásunk reggelizőhelyén, ahol bekapcsolták a tévét, vettük észre, hogy még a hírolvasó is a közelgő eseményt hirdeti az öltözékével.
Később azt is láttuk, mennyire országos jelenség, hogy feldíszítik az utcákat, tereket és ez nem csak egy-két napos dekorációt jelent, hanem heteken keresztüli díszítést. Egy csokor fotó ezekből:
Mexikóvárosi mellékutca esti képe
Girlandok Guanajuatoban
Feldíszített utca San Miguel de Allendeben
Guanajuatoi utcarészlet
A helyi ünnepségeket és felvonulást nem is mindenhol november 1-2-án tartották meg, hanem Guanajuatoban például 6-án.
Installációk Puebla utcáin.
Dekoráció egy oaxacai szálloda homlokzatán
Installációk Oaxaca sétálóutcájában
Persze nem csak az ünneplés a cél ezekkel a dekorációkkal, hanem a turistacsalogatás is. A Halottak Napja ünneplésének különlegessége nagy vonzóerő sok helyi és külföldi turista számára is. Emiatt (is) készül rengeteg dekoráció …
Szálloda és étterem homlokzata San Miguel de Allendeben
… akár egy étterem vagy szálloda homlokzatán, …
A Frida Kahlo múzeum bejárata Mexikóvárosban
Casa Prosperina, San Miguel de Allende
… akár egy múzeum bejáratánál, de még egy magánház kapuja felett is, amely előtt a látogatók egymást váltják, hogy szelfizhessenk. Én meg percekig várhattam, hogy nélkülük készülhessen el a fotóm a bejáratokról.
Egy társasház bejáratának és udvarának dekorációja Oaxacaban
Ékes bizonyítékát tapasztaltuk annak is, hogy a halál és a holtak témája mennyire más jelentéssel, megközelítéssel bír Mexikóban. Oaxacaban ugyanis sorozatban találkoztunk olyan állandó falfestésekkel (mural-ok), amelyeket az adott ház tulajdonosa engedélyével vagy akár megrendelésére készítettek.
Köztéri falfestés Oaxacaban
Magánház külső dekorációja, Oaxaca
La Casa de los abuelos (A nagyszülők háza), Oaxaca
Falfestés Oaxacaban
Falfestés Oaxacaban
Számomra elég egyértelmű, hogy itt az európai halotti kultúrához képest mindenképp egy könnyedebb, játékosabb, és azt hiszem sokkal elfogadóbb értelmezést láthatunk.
Temetők és halotti oltárok (ofrendas)
A halottak sírját itt is felkeresik november első napjaiban, visznek magukkal persze virágot is, de ételt is, a halott kedvencét, ezzel erősítve az elhunyttal való lelki kapcsolatot. A temetőkben sokszor zene szól.
Mi is el akartunk menni az egyik leghíresebb ilyen helyre (San Andrés Mixquic), de a közlekedési nehézségek miatt erről végül letettünk. Azért itt egy rövid tévériport linkje, amelyből a hangulat jól érzékelhető. Mi jártunk más mexikói és guatemalai temetőkben, ezekről majd egy másik cikkben még írok.
A temetői szokásokon kívűl nagyon nagy hagyománya van az „ofrenda”-k felállításának. Ezeket talán a legegyszerűbb házioltárnak nevezni magyarul, bár a szó szerinti fordítás „felajánlások” lenne. Akár egy család a saját lakásában, akár a közös ház udvarán, vagy középületben – köztéren állítanak néhány napra egy ilyet, megemlékezve a számukra fontos elhunytakról. Ezekre az oltárokra nem csak az elhunytak fényképeit teszik ki, hanem olyan tárgyakat és ételeket-italokat is, amelyek a halottra jellemző volt illetve a kedvencei közé tartozott.
A felajánlások elengedhetetlen elemei a halottak fotói mellett a só, a holtak kenyere, a narancssárga virág és a cukorkoponya (ld. bővebb indoklással itt).
Ofrenda a Basílica de Santa María de Guadalupe előtti téren Mexikóvárosban a tévé által is közvetített felavatása előtt
Az nem okoz meglepetést, hogy ilyen oltárok templomokban is mindenhol láthatóak (ld. pl. a fenti képen), de az már egy másik minőség, hogy ötödik éve rendezték meg a fővárosban a „Felajánlások és virágdíszek fesztiváljá”-t.
A „Felajánlások és virágdíszek fesztiváljá”-ra emlékeztető plakát egy résztvevő helyszín előtt
A környékbeli vállalkozások, kulturális intézmények pazar látványosságként, általában művészek-tervezte oltárokat és figurákból, (főleg papír-)virágokból épített installációkat hoznak létre, amelyeket nagy tömegek látogatnak. Egy kis csokor ezekből a következő fotógalériában, a képek alatt helyszínmegjelöléssel:
kattints az alábbi képre és lapozd végig a fotókat a galériában
-
- Ofrenda a Néprajzi Múzeumban (Museo de Arte Popular), Mexikóváros (MX) 2024. 10.
Két pompás kiállítás
Az egyik ilyen installációt külön ki is emelem néhány fotó erejéig.
Ez a Mexikó második legnagyobb bankja, a ma már az amerikai Citibank tulajdonában lévő Banamex kulturális alapítványának kezelésében lévő, gyönyörű régi spanyol stílusú épületben felállított oltár, amelynek megtekintéséhez az utcán álltak sorba az emberek.
Néhány ilyen ofrendát az alábbi videóban közelebbről is meg lehet szemlélni.
Videó: Bács Edit
A korábbi fotók között már említettem egy feldíszített múzeumot, de most pár képben a Néprajzi Múzeum (Museo de Arte Popular) ezen alkalomra készített ofrendáját …
… és a témába vágó időszaki kiállítását is megmutatom néhány képben.
A kereskedelem
A boltok számára persze óriási lehetőség a forgalom növelésére, ha részt vesznek a fent leírt fesztiválon. Így nem véletlenül a fontosabb sétálóutcákban sok bolt homlokzatán vagy belső terében nagyon kreatív installációk voltak láthatóak.
A kirakatok pedig telis-tele olyan aktuális cikkekkel, amik kellhetnek egy halottaknapi bulihoz.
Tömérdek utcai árus foglalja el a járdákat, bulikellékeket árusítva. Ezek legfontosabb cikke pedig talán egy póló, amelyen lehetőleg rikító neonszínekben …
Utcai pólóárus kínálata
Utcai pólóárus kínálata
… egy csontváz vagy koponya az alapmotívum.
Az igazán menő, pólókra specializált boltokban még a világítás is UV-fényű, hogy a vásárló ne zsákbamacskát vegyen. Rendkívül széles skálában mozog ezeknak pólóknak az ára. Lehet kapni már 150 pesoért, de láttunk 1.700-ért is (gyönyörűt), ami magyar pénzben kb. 3.000 – 34.000 Ft-os sávot jelent.
A Zócalo-n
A főváros központi terén, a Zócalo-n az események már október 31-én megkezdődnek. Ez egy hatalmas tér (a budapesti Hősök Terének a duplája), amelyen már napokkal előtte sokméteres installcációkat helyeztek el. Aznap kora délutánig még kordonokal védték a tér belsejét, csak körbesétálni lehetett.
Fotó: Bács Edit
A figurák lábánál pedig számtalan cserép narancssárga virág (Cempasúchitl), a Halottak Napjának jellegzetes virága van elhelyezve.
A tér egyik oldalán két hatalmas épülettömbön egy-egy többemeletes fénydíszt helyeztek el, …
… a kettő között pedig a levegőben kifeszítve egy harmadikat, amely a Diego Rivera által megalkotott „La Calavera Catrina” figurát mintázza, de ennek persze csak este lesz jelentősége.
Indul a buli
Már délután elkezdett megtelni a tér olyanokkal, akik azért jöttek, hogy ezt a „központi” ofrendát, aminek hivatalosan este jött meg az ideje, maguk is lássák és közben élvezzék a résztvevők, azaz mindenki más „produkcióját”.
A fenti képen egy egész család látható alkalomhoz illően mindenkin arcfestéssel, éltetve a hagyományt.
A téren pedig megjelentek a Catarina-hagyományt (ld. még Calaveras literarias) továbbvivő alakok …
… akikkel néhány fillér fejében a járókelők szívesen fotózkodtak.
Fotó: Bács Edit
A környező utcákban utcai alkalmi sminkesek sokasága festegette az arra igényt tartó kuncsaftok tömegét, a legváltozatosabb mintákat az arcukra pingálva.
Az eredmény mindig egyedi, …
… mindig nagyon szembeötlő és sosem unalmas lett kortól és nemtől függetlenül..
Persze volt, aki arcfestés helyett csak hajdíszt használt, más pedig …
… „csak” a biciklijét dekorálta ki vagy épp maszkot húzott fel.
Közben szép lassan beesteledett, …
… megjelentek az esti fények is a Zócalo figurái körül.
A katedrális előtti hatalmas ofrenda körül sűrűsödött a tömeg, …
… sőt további (magán)ofrendákat is sokan kiraktak.
Már rengetegen voltak a téren, mindenki korzózott, …
… mutogatta a saját alkalmi kosztümjét …
… illetve megcsodálta a másokét.
Ahogyan egyre sötétedett, …
Fotó: Bács Edit
Fotó: Bács Edit
… egyre bizarabbá vált a hangulat, …
… van aki saját világítós fejdíszével „lépett fel”, mások az amúgyis ijesztőnek kitalált maszkok mellé …
… a téren használt UV-fények mellé állva fokozták a hatást. Mindeközben MINDENKI MINDENKIVEL fotózkodott.
Szólt a zene, a tér pedig egy akkora népünnepélynek adott otthont, amilyet még sehol máshol nem tapasztaltunk.
A sötét háttér és az UV-fények még tüneményesebbé tették a téren álló óriási figurákat.
A sötétben messzire világítottak a háztömbökön elhelyezett színes fényalakzatok, …
… és a La Calavera Catarina alakja is megtelt élettel.
Az egész tér életörömtől lüktetett.
Álljon itt egy kis videóösszefoglaló is:
A felvonulás
Az események csúcspontja mégsem az ofrendák estéje 31-én. November elsején általában családi összejöveteleket tartanak, amelyeken a család elhunyt szeretteinek kedvenc ételeit és italait fogyasztják a családtagok közösen és a velük kapcsolatos emlékeket, anekdotákat emlegetik fel.
A csúcspont azt hiszem inkább a november 2-i felvonulás, a Desfile de Día de Muertos. Ez nem egy régi hagyomány. A 2015-ben bemutatott „007: Spectre – A Fantom visszatér” című James Bond-film mexikóvárosi jeleneteiben élvezhető látvány inspirálta a főváros vezetését, amely meghirdette 2016-ban az első Halottak Napi felvonulást. Ez azóta hatalmas tömegeket vonzó hagyománnyá és látványossággá fejlődött, az élő tévéközvetítést is sok tízmillióan nézik.
Aznap mi is igyekeztünk az alkalomhoz illően öltözni.
Nem akartunk lemaradni a résztvevők tömegeinek szokásától, …
… akik természetesen vidám pólókban, kisszékekkel a hónuk alatt jelentek meg azon 6-8 kilométeres útszakasz mentén, ahol a felvonulók majd végigsétálnak.
Az út mentén sokfelé alkalmi utcabútorokat is kihelyeztek, hogy a nagyérdemű kiélhesse fotózkodási hajlamait.
Én pedig tartottam a kamerámat és nagy élvezettel örökítettem meg sok-sok résztvevőt, férfiakat és nőket, fiatalokat és lélekben fiatalokat, akik alkalmi arcfestésükkel vagy ruházatukkal fejezték ki, mennyire élvezik az életet. Egy csokorra való ezekből:
kattints az alábbi képre és lapozd végig a fotókat a galériában
-
- A Halottak Napján tartott felvonulás résztvevője az alkalomhoz illő arcfestéssel, Mexikóváros (MX) 2024. 11.
A felvonulási útvonal mindkét oldalát már órákkal kezdés előtt kordonokkal lezárták. Az utóbbi években a nézők száma már meghaladja az egymilliót, ezért ajánlatos volt időben megérkezni a helyszínre. A tömeg már több órával kezdés előtt olyan sűrű volt, hogy aki nem jött időben, …
… annak legfeljebb a negyedik-ötödik sorban jutott csak hely és hiába nyújtogatta a nyakát, nem sokat láthatott.
Mi még épp elcsíptünk egy viszonylag jó pozíciót, ahonnan mindketten élvezhettük ezt a hatalmas karnevált, ami az élet ünneplésről szól, nem a szomorúságról.
A felvonulás körülbelül 2 órán keresztül haladt el a szemünk előtt. A felvonulók száma meghaladta az ötezret, legalább 37 tematikus kocsi vonult fel és 16 különböző zenekar. Az egyes csoportok valamilyen mexikói terület képviseletében vagy egy-egy történelmi vagy híres személyiséggel kapcsolatos témát elevenített meg, szédítő kreativitással. Mellé óriási lelkesedéssel és vidámsággal.
Most tessék hátradőlni és végiglapozni a képeket.
kattints az alábbi képre és lapozd végig a fotókat a galériában
-
- Felvonulás Halottak Napján, Mexikóváros (MX) 2024. 11.
Természetesen nem csak fotókat készítettünk, hanem videókat is. Ezekből összevágtam egy rövidebb, 2 perces ízelítőt:
Videó: Bács Edit és Gosztonyi Gábor
Aki a hosszabb, 7,5 perces változatra is kíváncsi, ide kattintson.
