Inka pihenőhely a Szent Völgyben – Písac
Történt: 2025. április
Az Inka Birodalom egyike volt a világ legnagyobb és legfejlettebb kultúráinak a 13-16. század között. Cusco vált a birodalom fővárosává az ún. Szent Völgyben, amelyben a legismertebb inka emlék a Machu Picchu. (Lásd az ezeket bemutató öt korábbi cikkemet itt, itt, itt, itt meg itt). Ha egy turista ügyesen szervezi meg magának a környék meglátogatását, akkor 4 nap alatt ezeket mind körbejárhatja.
De semmiképp ne hagyja ki a programból a Cuscotól csupán harminc kilométerre északra fekvő régészeti lelőhelyet Písacban. Az említett négy napba ez is beleszuszakolható.
A helyszín
Akiket ismerek, hogy jártak már ott, mind azt mondták, az egyik legérdekesebb, legszebb látnivaló és kár lett volna kihagyni, illetve jó lett volna, ha több időt tudtak volna ott tölteni.
Písac látképe
Az Inkák Szent Völgyében (Valle Sagrado de los Incas) most harmadszor fordultam meg, de a korábbi két alkalommal (1999-ben és 2019-ben) Písac nem szerepelt az útitervünkben. Most már látom, hogy ez hiba volt, és örülök, hogy családtagjaimmal együtt ide is eljutottam.
Ha valakit a 3.400 méteres tengerszint feletti magasságban Cuscoban nem éri utól a magassági betegség és a klímához már hozzászokott, akkor nem fog neki gondot okozni Písac sem, hiszen körülbelül azonos magasságban található.
A város látványa a környező hegyekről
A régészeti lelőhely bejárata
A völgyben található város híres ugyan a kézművespiacáról is, de a turisták inkább a város felett magasodó hegyeken meglátogatható inka régészeti lelőhely miatt keresik fel.
A régészeti lelőhely áttekintő térképe
Mielőtt nekivágtunk a helyszín felfedezésének, mi is tanulmányoztuk a bejáratnál elhelyezett térképet. Sajnos hamar rájöttünk, hogy az a két óra, amennyit mi tudtunk szánni erre a látványosságra, nem lesz elég arra, hogy teljesen körbejárjuk a területet.
Utólag már úgy gondolom, hogy körülbelül négy órára van szükség ahhoz, hogy viszonylag kényelmes tempóban végig tudjon valaki menni a térképen bemutatott körúton. Azt is figyelembe kell venni, hogy eközben hegyre föl, völgybe le, majd újra hegyre föl következik, nem kevés szintkülönbségekkel. De ha csak rövidebb idő áll rendelkezésre, akkor sem szabad kihagyni!
Panoráma a helyszín bejáratától nézve
A fenti képen középen látható romokat kell megmászni, majd végigmenni a hegygerincen, onnan lemászni a hegy túloldalán az innen nem látható romokhoz, visszajönni a teraszok alatt majd visszamászni ide a bejárathoz. Gyalogtúrának is jelentős.
Története
A terület már az inkák előtt is lakott volt, és az akkori közösség teraszokon és az ártéren is termesztette növényeit.
A fellegvár hegye
A fellegvár hegye
A Wikipedia cikkéből idézem: „Amikor az Inka Birodalom meghódította a területet, egy nagy komplexumot építettek a hegygerincen, amely a jelenlegi városra néz. Azt tartják, hogy az inka császár, Pachacuti (1438–1471/1472) építtette legkorábban 1440-ben. …”
A fellegvár hegye
A fellegvár hegye
„… Számos tudós egyetért abban, hogy Pachacuti többcélú lakóhelyként, fellegvárként, megfigyelőközpontként és vallási helyszínként építtette. Támogatta családját és leszármazottait azzal, hogy félreeső királyi menedéket biztosított Cuscótól távol, ahol ő és a nemesség pihenhetett a katonai hadjáratok között, rituális és vallási szertartásokat végezhetett, és menedékként is szolgált volna veszély idején. …”
Teraszos földművelés
A fürdőkomplexum, amely négy tisztítófürdőt foglal magába
” … Mérete és Cuscóhoz való közelsége ellenére az inka komplexumot egyetlen spanyol krónikás sem említi. Francisco Pizarro és a spanyol hódítók az 1530-as évek elején lerombolták, a temetőt pedig kifosztották és elpusztították.”
A komplexum legalább öt vízellátó csatornával, több mint két öntözőcsatornával, több mint három mezőgazdasági vízelvezető csatornával rendelkezik, de nincs háztartási szennyvízelvezetés. A vizet egy 4500 méterrel a tengerszint felett fekvő kis tóból gyűjtik és egy csatornán keresztül négy tisztítófürdőbe szállítják.”
A katonák szálláshelye és a kilátó
A katonák negyede egykori házai
A katonák negyede egykori házai
Ahogy felmásztunk az előttünk lévő hegyre, utunk az egykori létesítményt őrző katonák szálláshelyének maradványai mellett vezetett el.
Egy helyreállított ház a katonák negyedében
Egy helyreállított ház a katonák negyedében
A fenti második képen felhívom a figyelmet az inka építészetre jellemző trapéz alakú bemélyedésekre. Máshol ugyanilyen alakú ablaknyílások is láthatók.
Az inka teraszok és a völgy látványa
Ahogy egyre feljebb értünk, lett a kilátás a völgyre egyre pompásabb. Meg is állapítottuk, hogy igen jó ízlése volt az inka uralkodónak, amikor ezt a helyszínt választotta pihenőhelyül.
A palota megmaradt falai
A hegy túloldalának látványa
A hegytetőre érve jutottunk be az inka palota maradványaiba. Érdemes összehasonlítani, milyen lényeges minőségi különbség látható a palota falához illetve a katonák házaihoz használt kövek megmunkálása, illesztése között.
A kilátó és a teraszok
A palotától egy kanyargós, jókora szintkülönbséggel le- és felvezető ösvény vezetett tovább a Kilátónak nevezett csúcshoz. Nem hiszem hogy eredetileg is lez lett volna a funkciója, de az biztos, hogy megérte oda felkapaszkodni.
Nem csupán azért, mert a hegy másik oldalának csodás látványában lett részünk, hanem azért is, mert itt egyértelművé vált, nincs annyi időnk már, hogy az alattunk lévő gerincen is végigmenjünk. A hegy eltakarta előlünk az inka komplexum ott megtalált lakóépületeinek romjait, de a neten található fotókat nézve nagyon érdemes oda is lemenni.
Inka teraszok
A lakónegyed maradványai
„A hegynyúlványt körülbelül 500 mezőgazdasági terasz borítja, amelyeket andeneknek neveznek, helyenként mintegy 6 méter magasak, és amelyek a hegyoldal vonalait követik. Miközben csökkentették a földcsuszamlások okozta talajerózió veszélyét, elsődleges céljuk a szántóföld nagyságának növelése volt. A teraszokat nagyjából egymáshoz illeszkedő, jellemzően 60-75 cm vastag kőfalak határolják.
Amellett, hogy sík ültetőterületet hoznak létre és megtartják a páratartalmat, a kő támfalak nappal felmelegszenek, és lassan leadják a hőt a talajnak, ahogy az éjszakai hőmérséklet csökken, így melegen tartják az érzékeny növényi gyökereket a fagyok idején, és így meghosszabbítják a vegetációs időszakot.
Lehetővé tették a növények termesztését magasabb tengerszint feletti magasságban is. Tanulmányok kimutatták, hogy a teraszos területek környezeti hőmérséklete 3 °C-kal magasabb, mint a terasz nélküli hegyoldalaké, és a tengerszint feletti magasság körülbelül 600 méterrel csökken.”
Mi tehát az időszűke miatt kénytelenek voltunk visszafordulni. Így csak amint egy rövidebb ösvényen lejöttünk, messziről készíthettem egy képet a fent említett lakónegyedről a teraszok tetején az előbb megmászott hegy alatt (ld. a fenti fotón). A teraszok és az egész komplexum látványa így is lenyűgöző volt.
Ereszkedés vissza a városba
Hófödte 5000+ méteres csúcsok a város mögött
