Sacsayhuamán és az inkák Szent Völgye
Történt: 2019. április
Hatalmas illesztett kőtömbök
A Wikipedia angol és spanyol nyelvű cikkeiből idézek: „Sacsayhuamán legismertebb övezete a nagy központi tér és az azzal szomszédos három hatalmas teraszfal. A teraszok építéséhez felhasznált kövek a legnagyobbak közé tartoznak, amelyeket a spanyol kor előtti Amerikában használtak. Olyan precíz vágást és illesztést tesznek lehetővé, amelyhez Amerikában nincs párja.”


„A három fal közül a leghosszabb körülbelül 400 méter. Körülbelül 6 méter magasak. A becsült kőtérfogat több mint 6000 köbméter. A legnagyobb mészkőtömb tömegére vonatkozó becslések 128 tonnától majdnem 200 tonnáig terjednek. Ezeket a köveket a becslések szerint a 35 km-re lévő Rumicolcából szállították át.”




„Ez a precizitás, a tömbök lekerekített sarkaival, egymásba illeszkedő formáik változatosságával és a falak befelé hajlásával kombinálva a feltételezések szerint segített a romoknak túlélni a pusztító cuzcói földrengéseket.”


„Cusco ostromát követően a spanyolok Sacsayhuamánt kőforrásként kezdték használni a spanyol Cuzco építéséhez. Néhány éven belül szétszedték és lebontották a komplexum nagy részét.”


„A helyet tömbről tömbre lerombolták, hogy megmentsék az anyagokat, amelyekből a gyarmati város új spanyol kormányzati és vallási épületeit, valamint a leggazdagabb spanyolok házait építették. Garcilaso de la Vega szavaival élve ‘nincs a városban olyan ház, amely ne ebből a kőből készült volna, vagy legalábbis a spanyolok által épített házak.’
Ma már csak azok a kövek maradtak a helyszínen, amelyek túl nagyok voltak ahhoz, hogy könnyen elmozdítsák.”
A peruiak továbbra is ünneplik az Inti Raymit, a téli napforduló és az újév évenkénti inka ünnepét, amelyet Sacsayhuamán közelében tartanak meg minden év június 24-én (lásd erről írt cikkemet).
Az inkák Szent Völgye, Qenqo
„Az Inkák Szent Völgye a perui Andokban és a dzsungelben számos folyóból áll, amelyek szakadékokon és kis völgyeken keresztül ereszkednek le. Számos régészeti emlék és bennszülött népek találhatók benne Urubamba és Calca tartományból.
Ezt a völgyet az inkák nagyra értékelték különleges földrajzi és éghajlati adottságai, földjei gazdagsága és Peru legjobb kukorica-termőhelye miatt.” (Forrás)
Ebben a völgyben már Cusco közelében is nagyon sok inka emlék található, ezek közül most azt a hármat mutatom be röviden, amelyeket mi is felkerestünk.
Az első a Qenqonak nevezett (kecsua nyelven ‘labirintus’-t jelentő) régészeti lelőhely.
Ismét sponyol és angol nyelvű Wikipedia cikkeket idézek: „Ez a szentély a mai Socorro-hegyen található, és területe valamivel több, mint 3500 négyzetméter. Az Inka Birodalom idején ez egy olyan központ volt, amelyet a rituáléknak szenteltek. Félkör alakú amfiteátruma és földalatti galériái különösen érdekesek.”
„Ez az egyik legnagyobb huaca (szent hely) a Cusco régióban. Sok huaca természetben előforduló sziklaképződményeken alapult. Úgy gondolják, hogy ez egy olyan hely, ahol áldozatokat és mumifikációt végeztek.”
A huaca belsejében egy járat fut, …
„… amely egy olyan helyiségbe vezet, amelyben egy ünnepi asztal található, mindkét oldalán fülkékkel. Az ereszcsatornában felfedezett sok csont miatt a szakértők úgy gondolják, ez a szoba volt a rituális áldozatok helyszíne. Az egyik fülkében múmiákat helyeztek el, a másikban pedig egy nagy ezüstlemez volt, amely visszaverte a napsugarakat a szobába.”
„… közepén a néma kővel , amely előtt esetleg Inti vagy a Napisten és Pacha Mama vagy a Föld istennő imádói borultak le.”
Az építményt „amfiteátrumnak minősítették, mivel félköríves szerkezetű. A valóságban ennek az építménynek a célja ismeretlen, oltárnak, udvarnak vagy sírnak is lehetett volna használni. Úgy tartják, hogy az egyik legfontosabb szentély volt az inka korszakban.”
Tambomachay
Innen nem messze, csupán 5 kilométerre található ez a régészeti lelőhely, amit kecsua nyelven Tampumachay-nak, azaz „pihenőhely”-nek neveznek.
„Ezt a helyszínt az inkák a víz imádására és a birodalom hatalmasainak pihenésére szánták.”
„Vízvezetékekből , csatornákból és több vízesésből áll, amelyek a sziklákon futnak át. Figyelemre méltó, hogy egy fő vízesésből az inkák két másodlagos vízesést hoztak létre, amelyek teljesen megegyeznek. Vagyis ha elhelyeznénk két üres palackot, mindegyik vízesésbe egyet, akkor mindkettő egyszerre telne meg.”
‘”Itt is volt egyfajta királyi kert, amelynek öntözése egy speciálisan erre a célra kialakított bonyolult csatornarendszerből származott.” (Forrás)
Cusco és környéke minden bizonnyal Peru turisták által leglátogatottabb vidéke. Ez sok helyi embernek ad lehetőséget szerény jövedelmének valamiféle kiegészítésére.
Így a meglátogatott helyszínek környékén mindig láttunk néhány asszonyságot, akik vagy valamilyen kézműves portékájukat kínálták, vagy a lámájukat ajánlgatták fel egy simogatásra. Az alábbi képen szereplő asszonyra már nem emlékszem pontosan, hogy melyik kategóriába esett, talán mindkettőbe.
Pukapukara
Tambomachaytól csupán párszáz méterre látható Pucapukara, a kecsua nyelven vörös erődöt jelentő régészeti lelőhely. A nevet valószínűleg az erőd falaihoz használt mészkő vastartalma miatt kapta. Ezt írja róla a Wikipedia cikke: „Ez az erőd nagy falakból, teraszokból és lépcsőkből áll, és különösen Cusco és általában az Inka Birodalom védelmének része volt. …
Az erőd magaslaton található, kilátással a Cusco-völgyre és Tambomachayra, gyönyörű, egyúttal hasznos kilátást teremtve. Amikor megépítették, valószínűleg úgy helyezték el, hogy ezek a területek jól láthatóak legyenek, hogy a katonaság számára extra rálátást biztosítson a birodalom fontos részeire.”
„A legtöbb fal építéséhez használt kövek nagyon szabálytalan alakúak, tessék-lássék módon rakták egymásra, hogy funkcionális falakat hozzanak létre, amelyek azonban építészeti szempontból nagyon hiányosak (ellentétben sok közeli helyszínnel). Emiatt valószínűnek tűnik, hogy az épületeket és a falakat sietve építették, mert a katonai parancsnokságra, amivé Puka Pukara lett, nagyon gyorsan szükség volt.”
„Vita folyik arról, hogy mi volt Pukapukara valódi funkciója, amikor az Inka birodalom még virágzott. Ez legalább részben katonai támaszpont volt, és mivel egy ilyen nagy úton volt, és olyan sok fontos helyre nézett, nagyon jó hely volt a bajt okozó emberek észlelésére.
A tisztviselők ellenőrzőpontként használhatták az úton, megakadályozva a gyanúsnak tűnő személyeket, hogy tovább utazzanak a birodalomba, ahol esetleg pusztítást végezhetnek. A közelben utazó katonai csoportok állomásaként is szolgálhatott.
Egy másik elmélet szerint a vadászok és a fáradt utazók, valamint az inka nemesek pihenőhelye volt, fényűző fürdőinek, csatornáinak, tereinek, szökőkutainak és különálló szobáinak köszönhetően.”
Ha itt a völgyben keleti irányba továbbutazunk, az Inka Birodalom további fontos helyszíneit is felkereshetjük, mint például Pisac, de az már talán egy másik cikk témája lesz.