Agyagpiramis Limában, a Huaca Pucllana
Történt: 2023. december, 2024. június
A piramis szó szinte mindenkinek Egyiptomot vagy Mexikót szokta az eszébe juttatni, pedig Peruban is van belőlük jócskán. Én is írtam már néhányról pl. itt, itt, itt. Limában is sok található, az ezeket felsoroló oldal listája 65 helyszínt tartalmaz. Ezek egyikét mutatom most be.
A város szövetében
„A Lima városának különböző részein található huacák közül némelyikük több mint 4.000 éves, és többnyire az inka előtti időkből származnak , csak néhány az inka időkből. Nem kerülhető meg, hogy Lima emiatt joggal nevezhető ősi városnak. A huacák nagy részét modern kori épületek veszik körül„ (Forrás)
Én a Huaca Pucllanaban jártam, többször is. Ez Lima Miraflores nevű kerületében található, egy olyan helyen, aminek a környékét szintén már réges rég beépítették lakóházakkal.
A régészeti komplexum évekig elhagyatott volt, szeméttelepként használták, sőt motocross edzéseknek is helyet adott. 1981 óta egy szakértő vezette multidiszciplináris csapat kutatja, konzerválja és restaurálja. Az évek során Lima egyik fontos turisztikai látványosságává illetve legtöbbet kutatott régészeti lelőhelyévé vált.
Egy másik forrás szerint az ezen a régészeti lelőhelyen található építmény „a limai kultúrához tartozik, a regionális fejlődés időszakából (i.sz. 200-700).
„… Szinte teljes egészében vályogból, sziklákból és homokból épült. Egy 25 méter magas piramisból és attól északkeletre fekvő teraszokból, terekből és bekerített területekből áll. …”
A megmaradt terület feltárása
Ma már csak hat hektáros a régészeti lelőhely, de az 1940-es években a területe háromszor ekkora volt. A múltban az érdeklődés hiánya és az elhanyagolás miatt értékes leletek veszhettek el, kisebb piramisokat le is romboltak lerombolásához vezetett, hogy lakóházakat, utakat és parkokat építsenek.
„… A Pucllana név az egyik magyarázat szerint gyarmati eredetű, a gyarmati dokumentumokban… Pullana vagy Puliana néven emlegetik a helyet. A név egy másik magyarázata a kecsua Huaca (jelentése: ‘szent’) és Pucllana (jelentése: ‘játszótér’) szavakból eredhet. …”
A limai kultúra egy ünnepi központot épített erre a helyszínre körülbelül az i.sz. V. századtól kezdődően. „A fő istenség a tenger volt, amelyet többek között cápák, halak, oroszlánfókák és angolnák képviseltek, amelyeket különféle kerámiákon találtak. A Huaca Pucllana szintén két részre oszlik: a felső részre, ahol feltételezhetően az elit pihent, és az alsó részre.”
Rögtön a bejárat mellett található egy egyetlen kis teremből álló, de igen érdekes régészeti kiállítás.
A korábbi „motocross pálya” területének kb. a felét sikerült az elmúlt húsz év alatt feltárni, de ha belegondolunk abba, hogy egy régész nem csákánnyal, hanem ecsettel és kislapáttal dolgozik, majd körülnézünk, mekkora építményeket láthatunk, ez is elképesztő teljesítmény.
Esti bejárás
A helyszínt nem csak nappal lehet megtekinteni, hanem esti vezetéseket is tartanak, ahol végig lehet sétálni a nagyon impresszíven kivilágított épületmaradványok között. Csupán annyi a különbség, hogy este nem engednek fel a piramis tetejére.
Az építőanyagul szolgáló vályogtéglákat hézagosan rakták egymás mellé. Ez az építési technika az épület ellenállóképességét erősen megnövelte a gyakori földrengésekkel szemben, …
… és minden bizonnyal hozzájárult ahhoz, hogy az építmény már legalább 1.500 éve fennáll. Ezalatt az elmúlt évszázadokban Limában sok nagyerejű földrengés sok-sok más építményt elpusztított.
A falak helyenként a nyolc méteres magasságot is elérik, „… trapéz alakú panelekből állnak, és enyhén lejtenek, így az aljuknál szélesebbek, mint a tetejükön, ezzel fizikai és esztétikai egyensúlyt érnek el.
A terület ma látható része az előzőek feltöltése utáni egymást követő építkezések eredménye; az épület így éri el jelenlegi magasságát és területét. A ma látható részek alatt korábbi épületek találhatók, amelyeket nagy mennyiségű, sziklákból és szürke homokból álló feltöltés borít.”
A ma látható piramis összesen hét egymásra épített szintből áll. Nagyjából 100 évenként újabb és újabb szintet építettek az előző fölé, azt betemetve.
„… A falakat finom sárrétegek, egy vakolatszerű bevonat borította, amelyet gyakran sárgára festettek. Úgy tűnik, hogy ez a szín nagyon fontos szakrális jelentéssel bírt a helyszín építői számára. A piramis egyes falain graffitik találhatók.
A pucllanai férfiak hiteles lábnyomainak felfedezését követően meg lehetett határozni maximális magasságukat, amely általában 1,50-1,60 méter volt. …”
A helyszín az ókorban közvetlen hozzáférést biztosított a tengerparthoz. A romokat most körülvevő várost látva ma nehéz elképzelni az eredeti környezetet, amelyben termőföldek, erdők és vizes élőhelyek voltak.
Az elmúlt évtizedekben elvégzett hatalmas régészeti munkára utalva túravezetőnk a körút végén megjegyezte, ha megőrizzük a belépőjegyünket és mondjuk 20 év múlva visszajövünk, ingyen megnézhetjük majd, amit addigra feltártak.