Montreali műemlékek és a cirkusz
Történt: 2025. augusztus
Saint Joseph’s Oratory of Mount Royal
„A Mount Royal-i Szent József oratóriuma egy nemzeti kegyhely. Kanada nemzeti történelmi helyszíne és Kanada legnagyobb temploma, a világ egyik legnagyobb kupolájával.
Az oratóriumot [a későbbiekben szentté avatott] André Bessette 1904-ben alapította védőszentje, Szent József tiszteletére. Az oratórium számos építész és több ezer munkás hat évtizedes munkafolyamatának eredménye.
Monumentális méreteivel, reneszánsz homlokzatával és kontrasztos art deco belső terével az oratórium nemcsak Montrealban, hanem világszerte felismerhető, évente több mint 2 millió látogatót és zarándokot vonz lépcsőihez. …”
„… Az oratórium Montreal legmagasabb épülete, amely több mint 30 méterrel magasodik a Mount Royal csúcsa fölé, így sok kilométerről is látható. Ez az egyetlen épület, amely megsérti a montreali önkormányzati építési szabályzatát, amely megtiltja, hogy – a felhőkarcolókat is beleértve – bármely épület meghaladja a Mount Royal magasságát.” (Forrás)
A templomnak igazán a belső tere az érdekes, amelyről további fotókat tartalmaz az alábbi képgaléria:
kattints az alábbi képre és lapozd végig a fotókat a galériában
Ez a templom a maga belső terével tényleg egy különleges építmény.
Old Montreal
De most menjünk át az ún. Old Montreal városrészbe.
Ez a városrész épp csak néhány utcányi, a kikötőig tart és annak egy része is beletartozik.
A fenti két fotón egymás mellett álló épületek láthatók. A városházát jelenleg felújítják, amelynek ideje alatt a funkcióit ideiglenesen ez a neoklasszicista épület (Édifice Lucien-Saulnier) vette át. Ez 1856-ban épült, eredetileg bíróság céljára.
Mostani funkcióját látva nem véletlen, hogy rengeteg esküvői fotózás kötődik ehhez a helyszínhez. Nem emlékeztem pontosan, hogy hol készült a fotóm, de a kép alapú keresésem az interneten számolatlanul dobta fel a hasonló képeket.
A városháza épülete az első olyan Kanadában, amelyet kizárólag önkormányzati adminisztráció céljára építettek, 1872 és 1878 között, ún. második császárság (Second Empire) stílusban. 1967-ben Charles de Gaulle francia elnök a városháza erkélyéről mondta el híres „Vive le Québec libre!” (Éljen a szabad Québec!) beszédét. Az épület Kanada nemzeti történelmi helyszíne.
A Szent Lőrinc-folyónál
Innen három perc alatt lesétáltunk a Szent Lőrinc-folyóhoz, ahol a kikötő és több más létesítmény is található.
A Jacques Cartier híd a fel- és levezető szakaszokkal együtt egy 3382 méter hosszú, öt sávos építmény, amelynek a fő fesztávja 334 méter. A hidat 1930-ban adták át. A híd jellegzetes acélszerkezete és a rajta található „Eiffel-tornyoknak” is nevezett díszes végződések teszik felismerhetővé. (Forrás)
A fenti fotó az ún. Óratorony mólóról készült, amelyen elhelyezett két ágyú emlékműként szolgál, a kereskedelmi flotta tengerészeinek állít emléket, akik az első világháború (1914–1918) során vesztették életüket a tengeren. Ezek a tüzérségi ágyúk a brit haditengerészettől származnak, de már elavultnak számítottak, amikor Kanadába kerültek. Nem harci célra szánták és soha nem is használták őket élesben a montreali kikötő védelmére vagy bármilyen más katonai akcióban.
Az Óratorony maga pedig ez a bizonyos háborús emlékmű. (Forrás)
A régen épült mólónak kiváló új funkciót is adtak a várostervezők. Az egyik oldala egy kellemes sétány, a másik oldala pedig egy homokkal feltöltött strand. Ez még egy olyan nyárutóra jellemző időjárás alkalmával is sokakat vonz, amilyet ottjártunkkor tapasztaltunk.
Mint a római bazilika
Mont Royal és a Szent Lőrinc folyó közötti belvárosi területet az Old Montreal mellett már szinte csak modern épültek foglalják el. Egy üdítő kivétel a római Szent Péter bazilika mintájára megépített Mary, Queen of the World Cathedral.
„A katedrális építését … Montreal második püspöke rendelte el, hogy felváltsa az 1852-ben leégett egykori Saint-Jacques-székesegyházat. A római Szent Péter-bazilika méretarányos modelljének elkészítésére irányuló döntése válasz volt a … Montreal feudális földesurával és az anglikán egyházzal való rivalizálásra, amelyek mindkettő a neogótikus stílust részesítette előnyben.
A helyszín a belváros nyugati részén, egy akkoriban túlnyomórészt angolok lakta környéken való elhelyezkedése miatt is vitákat váltott ki, távol a francia-kanadai templomba járók otthonaitól. A munkálatok 1875-ben kezdődtek, az új templomot 1894-ben szentelték fel. …” (Forrás)
E cikk nyitóképe is ebben a székesegyházban készült.
Találtunk Montrealban is néhány érdekes felhőkarcolót, …
… de ebben a témában azért bőven Toronto nyert, itt írtam erről.
Nem szándékom templom-mérgezést okozni, de a következő két épület azért megérdemli, hogy ismertessem.
Az írek katedrálisa
A fenti neogótikus templomot Kanada egyik legnagyszerűbb stíluspéldájának tartják, 1997-ben ünnepelte fennállásának 150. évfordulóját. „A francia ajkú katolikusok először Montrealban, az ó-montreali Notre-Dame-de-Bon-Secours templomban gyűltek össze; számuk azonban az ír bevándorlók tömeges érkezése miatt 1817 körül megnőtt, 1841-re már 6500-an voltak, és már nem tudták őket befogadni.
1843 szeptemberében megkezdődött az építkezés, így ez lett Montreal legrégebbi angol ajkú római katolikus temploma. Az első misét Szent Patrik napján, 1847. március 17-én tartották a templomban.
A belső teret gazdagon díszítik a francia liliom és az ír lóhere motívumai; még feltűnőbbek a 25 méteres oszlopok, amelyek mindegyike ugyanabból a fehér tölgyfából faragott és márványnak festett. Három oltárral, négy rozettás üvegablakkal és 150 szenteket ábrázoló olajfestménnyel rendelkezik. A Szent Patrik-bazilikában található orgona 1895-ből való.
A szentélyben függő nagyméretű lámpa egyedülálló Észak-Amerikában. 815 kg-ot nyom, és 1896-ban állították fel. A talapzaton lévő hat angyal mindegyike 2 méter magas.” (Forrás)
Az alábbi képgalériára kattintva lehet a templombelsőről készített képeket végignézni.
kattints az alábbi képre és lapozd végig a fotókat a galériában
Visszakanyarodtunk ismét az Old Montreal városrészbe, …
… és kiértünk a Place d’Armes nevű térre, amely a második legrégebbi köztér a városban, 1693-ban hozták létre. Ezen a téren jónéhány fontos épület található. Ilyen pl. a Bank of Montreal központja (ld. a fenti képen), vagy a Montreal városát 1645-ben megalapító Paul Chomedey de Maisonneuve emlékműve a tér közepén (ld a lenti képen), de a legérdekesebb az megint csak egy templom.
Basilique Notre-Dame de Montréal
Ha az előző templomot a neogót stílus egyik legnagyszerűbb stíluspéldájaként aposztrofáltam, annak az az elsődleges oka, hogy a Miasszonyunk bazilika (Basilique Notre-Dame de Montréal) számomra már „sok”. Pedig ezt a turisták elözönlik és esténként még az ún „Lightshow”-ra (egy fényekkel játszó bemutatóra) is tömegek fizetnek be.
„1824-ben megkezdődött egy hatalmas, neogótikus templom építése, szürke montreali kőből, … akár 10 000 hívő befogadására is alkalmas. 1829-ben avatták fel, és hosszú évekig Észak-Amerika egyik legnagyobb imahelye maradt, minden felekezetben.
A … két tornyot 1841 és 1843 között építették hozzá. A teljes magasság 69 méter. 1982-ben II. János Pál pápa kisebb bazilika rangra emelte a templomot, 1984-ben meg is látogatta a bazilikát.” (Forrás)
A templom bal oldali tornyát épp restaurálták ottjártunkkor, fel volt állványozva és csúnya fekete lepellel be volt borítva. Ezért nem készült képem mindkét toronyról. Cserében annál több készült a belső térben, ld. az alábbi galériára kattintva.
kattints az alábbi képre és lapozd végig a fotókat a galériában
Egy templom igazi hangulatát általában az adja, ha épp játszik valaki az orgonáján. Itt szerencsénk volt, épp ez történt. Hallgassuk együtt:
Ígérem, ebben a cikkben több templomról nem írok. Viszont újra lemegyünk a folyópartra.
Még egy kis séta Old Montrealban
Ez a városrész voltaképpen 2-3 párhuzamos utcából áll, amelyeknek megtartották az ódon, európaias hangulatát.
A terület Montreal eredeti településének helyszíne, amelyet a 17. században alapítottak a franciák szőrmekereskedelmi állomásként.
Itt áll a Bonsecours piac (Marché Bonsecours), amely 1844 és 1847 között épült. Több mint egy évszázadon át Montréal fő mezőgazdasági piacaként működött. A neoklasszicista épület kupolája és monumentális méretei a stílus jellegzetességeit tükrözik. Ma üzletek, kiállítások, kávézók és rendezvénytermek találhatók benne.
A piac épülete Montreal legrégebbi utcájában, a Rue Saint-Paul utcában található, amelyet már 1672-ben aszfaltoztak, és sokáig a város fő ütőereje volt. Ma ez egy forgalmas sétálóövezet, számos szabadtéri terasszal, üzlettel és élénk hangulattal, amely európai városokra emlékeztet.
Innen már csak egy ugrás ismét a folyópart, ahol nem csak a kikötő található, hanem mindenféle szórakoztató létesítmény is, mint például a nagyvárosokban egyre népszerűbb óriáskerék.
De mellette sok más is kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Hamar észrevettem a cirkuszsátrakat is, de nem tulajdonítottam különösebb jelentőséget nekik. Egészen addig, …
… amíg a kamerámon lévő teleokjebtívvel el nem tudtam olvasni, mi van kiírva az egyik sátor tetejére. Igen, Cirque du Soleil! Ekkor esett le a tantusz nálam, hiszen itt vagyunk ennek a méltán világhírű társulatnak a szülővárosában!
Korábban nem gondoltunk erre, de abban a pillanatban eldöntöttük, hogy akkor ide még aznap estére jegyet is kell vennünk!!!
A Cirque du Soleil előadása
Kifejezetten szerencsénk volt, hogy sikerült is belépőjegyeket szereznünk, a Luzia show épp az utolsó előadási napjára. „A LUZIA képzeletbeli birodalma egy olyan produkció, amelyet a mexikói kultúra ‘ébrenléti álmaként’ és illuzórikus víziójaként emlegetnek.”
Aki még nem hallott a Cirque du Soleil társulatáról és nem látott egyet sem a káprázatos előadásaikból, annak azt tudom mondani, hogy eddig valami nagyon klassz, igen minőségi szórakozási lehetőséget hagyott ki eddig.
Hozzájuk köthető a cirkusz műfajának teljes megújítása, az ún. „újcirkusz” létrehozása, amelyben kizárólag artistaszámok láthatók hihetetlenül ötletgazdag és látványos showban, kitűnő zenével előadva, valamilyen tematikára felfűzve.
Az „intézménynek” jónéhány társulata van, amelyek egy-egy produkcióval járják a világot, de pl. Las Vegasban jelenleg 5 különböző show-val is állandó fellépők.
Mi már Budapesten is, máshol is többször láttuk különböző előadásaikat az elmúlt 25 évben. Sosem volt olcsó a jegy, de sosem bántuk meg, mindig nagyon élveztük.
Vittem ugyan magammal kamerát (a fenti kép még azzal készült), de hamar figyelmeztettek, hogy ezt csak addig használhatom, amíg el nem kezdődik az előadás. Onnantól csak a telefonommal rögzíthetek bármit. Nyilván fájó szívvel, de természetesen betartottam.
Bogival mindketten felvettünk részleteket a show-ból és ezekből raktam össze egy kb. 6 perces ízelítőt (sajnos csak telefonos minőségben), íme:
Ha sikerült felcsigázni az érdeklődést, a show-ból egy 36 perces összeállítás megnézhető az előadás honlapjára feltett videóban, itt.
Montrealban más élményeink is voltak, de azok már csak a következő cikkbe férnek majd bele.