Hacsak hosszabb időt nem akar eltölteni egy turista Mexikóvárosban, esélye sincs, hogy az ott megnézni érdemes műemlékek és múzeumok mindegyikébe eljusson. Szemezgetni kell, ahogy mi is tettük a pár napos ottartózkodásunk alatt. Ennek az első néhány eleméről már írtam az előző részben, most a másik fele kerül sorra.
Ezúttal is néhány műemlékkel kezdem, majd két múzeummal fejezem be.
A Szépművészeti Palota
Ez az épület első ránézésre egy operaháznak tűnik. A szemlélő nem is téved sokat, hiszen a legfontosabb funkciója a hatalmas színpad, amelyen operaelőadásokat is rendeznek illetve a hozzá tartozó, 1590 főt befogadó nézőtér.
A Szépművészeti Palota homlokzata
A Szépművészeti Palota homlokzata
A létesítmény neve, Palacio del Bellas Artes azonban már utal arra, hogy más funkciók is helyet kaptak. Két múzeum is található itt, az egyik a Nemzeti Építészeti Múzeum a legfelső emeleten, a másik pedig a Szépművészeti Palota Múzeuma. Utóbbi egy állandó kiállítás keretében a többemeletes épület emeleti galériáin mutatja be a leghíresebb mexikói festők (José Clemente Orozco, Diego Rivera, David Alfaro Siqueiros és további 5 művész) hatalmas faliképeit.
Nagy bánatomra ezeket nem láttuk, mert előre kellett volna jegyet váltani, így nem jutottunk be.
A Szépművészeti Palota belső tere
A Szépművészeti Palota kupolája Maróti Géza üvegmozaikjával
A színházterembe pedig épp nem volt vezetett túra, így csak az épület impozáns előcsarnokát járhattuk körül. Nagyon sajnálom, mert az 1901-ben elkezdett, majd sok-sok viszontagság után hivatalosan 1934-ben felavatott art deco stílusú épületet nagyon szívesen körbefotóztam volna. A ház történetének részleteiről ajánlom ezt a cikket elolvasásra.
A Szépművészeti Palota előcsarnoka
A Szépművészeti Palota színházi büféje
Én is utólag, ebből a fenti cikkből tudtam meg, hogy van egy fontos magyar vonatkozása is az épületnek. Maróti Géza magyar építész, szobrász, festő, iparművész, aki a budapesti Zeneakadémia homlokzatán álló szobrokat alkotta, kapott megbízást a színház belsőépítészeti munkájának egy részére. Így ő készitette a kupola üvegmozaikját, a nézőtér üvegcsillárját továbbő ő tervezte, és a new yorki Tiffany cég kivitelezte a színpad tűzálló üvegfüggönyét a Mexikói-völgy tájképével, a Popocatépetl és Iztaccíhuatl vulkánokkal. Ilyen üvegfüggöny az operaházakban a világon egyedülálló.
„206, egyenként 0,90 m2-es panelből és körülbelül egymillió darab opálos üvegből áll. Mérete körülbelül 12,5 méter magas, 14,5 méter széles, vastagsága 32 centiméter. Súlya körülbelül 22 tonna. A függöny egy darabból áll, és 90 másodpercig tart a felemelése. Ha nincs használatban, a színpad tetején lévő páncélszekrényben tárolják.” (Forrás)
A Szépművészeti Palota homlokzata esti fényben
A Szépművészeti Palotát az UNESCO Világörökség részének nyilvánították 1987-ben.
A Mexikói Nemzeti Bank épülete
Annak a térnek a sarkán, amelyre a Szépművészeti Palotát építették, található a Mexikói Nemzeti Bank robusztus épülete. 1903 és 1905 között épült fel, eredetileg egy biztosítótársaság számára, majd a mexikói állam 1920-ban megvette és 1925 óta ez a mexikói jegybank központi épülete. (Forrás)
Mi csak elsétáltunk mellette, nem jutott rá időnk, hogy belülről is megcsodáljuk, pedig ez is egy minden bizonnyal impozáns art deco stílusú enteriőrrel rendelkezik.
Guadalupei bazilika
A Wikipedia cikke szerint ez „a világ egyik leghíresebb temploma és leglátogatottabb Mária-kegyhelye. Azon a Tepeyac dombon épült fel, ahol a katolikus hívők szerint 1531-ben Juan Diego előtt megjelent Szűz Mária, azaz a Guadalupei Szűzanya. A mai épület 1976-ban nyílt meg, de mellette egy több száz éves templom is áll: korábban az volt a guadalupei bazilika. …”
A régi és az új Guadalupei bazilika
A régi Guadalupei bazilika homlokzata
„… A kegyhelyet, ahol ma is látható Mexikó legértékesebb vallási ereklyéje, Juan Diego tilmája a Mária-képpel, évente mintegy 20 millióan látogatják (többen, mint a Vatikánt). A forgalom jó része december 12-ére, a Guadalupei Szűzanya ünnepére koncentrálódik. 2016-ban például közel 6,2 millióan érkeztek erre a napra.”
A régi Guadalupei bazilika főoltára
„A leghíresebb tilma Juan Diegóé volt, akinek 1531 decemberében a feljegyzések szerint megjelent a Guadalupei Szűzanya és arra kérte, azon a helyen építsenek templomot. A püspök azt kívánta Juan Diegótól, hogy bizonyítsa a jelenést. A Miasszonyunk tanácsára Juan rózsákat szedett a tilmájába az egyébként kopár, téli Tepeyac dombon. Amikor a püspök előtt kihullottak a tilmából a rózsák, a szöveten kirajzolódott a Szűzanya képe.” (Forrás)
A régi Guadalupei bazilika boltívei
A régi Guadalupei bazilika boltívei
Az előbbi esemény helyszínén végül 1622-ben tényleg felépült egy kápolna, amelynek állaga az évek során nagyon leromlott, így annak helyére építették a most réginek nevezett bazilikát, 1709-ben avatták fel.
A régi Guadalupei bazilika oldalsó nézetből
A régi Guadalupei bazilika oldalsó homlokzata
A bazilika épülete az évszázadok során többször is sérült, sőt „az idők során az épület süllyedni kezdett, ráadásul különböző részei nem egyformán, ezért szerkezetében károk keletkeztek. A kupolát tartó oszlopok ma is betonnal vannak körülvéve. A balesetveszélyesség miatt később be is kellett zárni, ám az 1999-ben tartott II. Nemzeti Eukarisztikus Kongresszustól kezdve újra nyitva áll.”
A régi Guadalupei bazilika sűlyedő épülete és az új bazilika
Az új Guadalupei bazilika kupolája
A megsüllyedt épület mellett 1974-76 között felépítették az új Guadlupei bazilikát. „… Az új épület kör alaprajzú, éppen 100 méter átmérőjű. Alapozása 344 oszlopot tartalmaz, amelyek leérnek egészen a föld alatt 40 méter mélyen húzódó, már szilárd kőzetrétegekig, így megakadályozva a régi templomhoz hasonlóan történő süllyedést. … „
Az új Guadalupei bazilika belső tere
Az új Guadalupei bazilikában elhelyezett ereklye, a Mária-kép
„… Tágas belső terét kifejezetten azért alakították ki, hogy minél több zarándokot legyen képes befogadni: körülbelül tízezren férnek el benne. Egyes vélemények szerint a kör alaprajz a keresztény isten egyetemességét is jelképezi. A templom tetőszerkezete egy hatalmas sátorra emlékeztet, de jelképezi Szűz Mária védelmező köpönyegét is. A „sátor” csúcsát egy 42 méter magas, vastag oszlop tartja. A felső szinten kilenc kápolna csatlakozik a belső térhez, a földfelszín alatt pedig egy több mint 15 000 fülkéből álló kriptarendszer helyezkedik el, valamint tíz kápolna.”
Diego Rivera murálja
A mural (falfestés) egy Latin-Amerikában igen elterjedt művészeti ág, Mexikóban is sok híres festő kélszített murálokat. A világban nagyon népszerű mexikói festőnő, Frida Kahlo férje pedig az a Diego Rivera volt, aki az egyik leghíresebb muralkészítő volt Mexikóban.
Előbbi múzeumába is nagyon szerettünk volna eljutni, de későn kaptunk észbe. Már jóval hetekkel előbb kellett volna online jegyet venni a házában berendezett múzeumába, így erről sajnos lemaradtunk. Eljutottunk viszont abba a múzeumba (Museo Mural Diego Rivera), amely Rivera egyik igen híres muraljának megőrzésére hoztak létre, 1986-ban.
A Museo Mural Diego Rivera bejárata
A művész Vasárnap délutáni álom az Alameda Centralban (Sueño de una tarde dominical en la Alameda Central) című, 73 m2-es falfestményét helyezték el itt. A mű eredetileg a Hotel del Pradó Versalles étkezőjét díszítette és 1947-ben készült el, de az épület 1985-ben egy földrengés során súlyos károkat szenvedett.
„Az alkotás szállodából való elszállításához kivágták a 4,7X15,6 m-es falfestményt tartó falat, majd később fémszerkezettel támasztották meg a 15 tonnás súlyt, amelyet a mai napig megőriztek. A falfestmény köré épült a múzeum épülete és létesítményei, már a jelenlegi helyén. …”
Diego Rivera „Vasárnap délutáni álom az Alameda Centralban” című falfestménye
„… A falfestményen több mint 150 szereplő látható, akik közül néhányan Mexikó történetének főszereplői, mint például Hernán Cortés, Benito Juárez, Mexikói Maximilian, Porfirio Díaz, Francisco I. Madero. Emellett megjelennek a mindennapi mexikói élet szereplői különböző társadalmi osztályokból, például süteményárusok és forradalmárok. Látható még Frida Kahlo, Diego többi felesége és néhány lánya; Végül a falfestmény hátterében maga az Alameda látható.” (Forrás)
Diego Rivera „Vasárnap délutáni álom az Alameda Centralban” című falfestménye – részlet
Diego Rivera „Vasárnap délutáni álom az Alameda Centralban” című falfestménye – részlet
A múzeum emeletén további híres, Diego Rivera-kortárs mural-festők, pl. José Clemente Orozco és David Alfaro Siqueiros kisebb művei is megtalálhatóak.
A Soumaya Múzeum
Ez a múzeum (Museo Soumaya) egy 1994-ben alapított non-profit kulturális intézmény, amely három különböző telephelyen működik Mexikóváros más-más részeiben és közel 70.000 darabból álló hatalmas művészeti gyűjteménynek ad otthont. Az első épületet (Plaza Loreto) 1994-ben nyitották meg egy korábban gabonaörlő malomnak, majd papír- és cellulózgyárnak használt épületben. A második a Casa Museo Guillermo Tovar de Teresa egy személyes archívum és gyűjtemény, amelyet a neves történész, bibliofil, zeneszerető, filmrajongó, az ibero-amerikai kulturális örökség védelmezője sok év alatt összegyűjtött.
A Soumayo Múzeum épülete a Plaza Carso-n
Mi a harmadikban jártunk a Carso-téren. A teljes múzeumot a világ 20 leggazdagabb emberének egyike, a telekommunikációból vagyont szerzett mexikói mérnök, iparmágnás Carlos Slim azonos nevű, 1986-ban létrehozott alapítványa létesítette és működteti.
A Soumayo Múzeum épülete
A Soumayo Múzeum épülete
A Carso-téri épületet Fernando Romero mexikói építész tervezte és 2011-ben nyitották meg. Az év 365 napján nyitva tart, a belépés ingyenes.
Auguste Rodin „A gondolkodó” című szobrának másolata a múzeum bejáratánál
Egészen elképesztő, milyen széleskörű a gyűjtemény. Egy erős fél napot töltöttünk el a körbejárásával és bevallom, kissé ambivalens érzésekkel jöttem ki az épületből.
Nem tudtam magamban ugyanis eldönteni, hogy amit látni lehet, az egy MINDENT IS gyűjtő végtelenül gazdag ember saját magának épített emlékműve, vagy mégis inkább egy hatalmas műkincsgyűjtemény, amelyet a gyűjtő a köz okulására hozott létre és ingyenesen elérhetővé tett.
De nézzünk körül!
A Soumaya Múzeum földszinti csarnoka
A Soumaya Múzeum földszinti csarnoka
A híres Laokón-csoport egy részletének másolata
Csak a szobrok feliratainak (ld a fenti Laokoón-fej aláírását) tüzetes áttanulmányozása után jön rá a látogató, melyik az eredeti, melyik a másolat. Az utóbbiak egy magát művészetgyárnak is tituláló cég nevéhez fűződnek, amely robottechnikával készítette el az eredeti művek pontos mását.
Számomra a művészet többek között az egyediségben és a megismételhetetlenségben rejlik. Így erősen idegenkedtem ezektől a daraboktól, bár meg kellett állapítsam, hogy van egy olyan szempont, ami miatt el tudom fogadni ezek kiállítását. Ez pedig az, hogy erről a földrészről bizonyára keveseknek adatik meg, hogy a lemásolt szobrokat eredetiben is láthassák Európában, itt pedig mégis láthatják nagyon sokan.
Gyűjtemény-szeletek
Régi ruhák gyűjteménye
Régi telefonok gyűjteménye
A múzeum épületében egy spirált követve juthatunk a felsőbb emeletekre, amelyeken azután az ég világon mindenféle tárgy ki van állítva. A múzeum gyakorlatilag összművészeti gyűjtemény kíván lenni és a gyűjteményekből minél több ízelítőt is kínál. A múzeumban elérhető gyűjtemények és alkotók összefoglaló listája itt elérhető. Káprázatos.
A különböző gyűjteményekből csak néhány kép, mutatóba.
Numizmatikai gyűjtemény
Ikonosztáz gyűjtemény
Római kori márvány dombormű
Perui készítésű tánczsinór, ezüst és bőr 1770-1800 között
A pleisztocén korszakból származó mamutagyarak kínai művész általi faragványai
A pleisztocén korszakból származó mamutagyarból készült faragvány, Zhu Zhongsheng: „Az anyacsászárné, aki vagyont oszt ki” című műve
A fentieken túl is mérhetetlen mennyiségű eredeti műkincs található a világ legismertebb művészeinek tucatjaitól. Természetesen már ezért érdemes ide ellátogatni és végigcsodálni ezeket eredetiben.
Most következzen 32 kép egy fotógalériában ezekről.
kattints az alábbi képre és lapozd végig a fotókat a galériában
Amikor a múzeumot 2011-ben felavatták, a megnyitó beszédében Carlos Slim azt mondta, „Hiszünk abban, hogy tudástársadalmunk ezen szakaszában nem csak információra és tanulmányokra van szükség, hanem a szépség, az esztétika, az emberiség történetében történtek iránti nagyobb érzékenység és érdeklődés kialakítására is.”
Ezzel én is egyet tudok érteni. Lehet, hogy csak én ódzkodom ettől a hihetetlen gazdagságból létrehozott műkincsgyűjteménytől, pedig itt csak egy jószándékú mecénásról van szó. (Az árnyaltabb kép érdekében érdemes azért elolvasni a róla szóló Wikipedia cikknek a Vita című fejezetét is, amely sok mindent elárul az életútjáról és megkérdőjelezhető tevékenységeiről is.)
Rodin-gyűjtemény
A Soumaya Múzeumban található a Franciaországon kívüli Rodin-művek egyik legfontosabb gyűjteménye. „1995-ben Auguste Rodin első darabja , A törött orrú férfi maszkja került be szobortárba. Ettől kezdve a gyűjtemény folyamatosan bővült. A darabokat … aukciós házaktól szerezték be … , azzal a céllal, hogy Slim szerint ingyenesen kiállítsák azokat Mexikóban, visszaszerezzenek mexikói eredetű műveket és visszahozzák őket az országba, amellett, hogy kutatják és restaurálják azokat.”
A múzeum legfelső emeletén elhelyezett szobortár
A múzeum legfelső emeletén található szobortárban megtekinthetők Rodin legreprezentatívabb alkotásai: A törött orrú férfi álarca, A bronzkor, A gondolkodó és A csók, valamint azok, amelyek nagy szobrászati projektek részét képezték: Calais polgárai és A pokol kapuja. Az állandó kiállításon a Rodin-gyűjtemény mellett bemutatják néhány kortársa, tanárai és tanítványai műveit is.
Az alábbi képgalériában néhány ezek közül végiglapozható.
kattints az alábbi képre és lapozd végig a fotókat a galériában
-
- August Rodin: A három árnyék, 1880 - Soumaya Múzeum, Mexikóváros (MX) 2024. 11.
Ennyi csodás műtárgy után szinte szédelegve jön le a látogató az épület szélén körbevezető spirálon.
A múzeum legfelső szintjéről lefelé induló spirál
A múzeum központi csarnoka
Leérve még mindenképp útba ejtettük Rodin A pokol kapuja című, nyolc darabból álló alkotásának …
Michelangelo: „Mózes” szobra és Rodin: „A pokol kapuja” című sorozatának nyolcadik darabja a múzeum földszinti csarnokában Fotó: Bács Edit
Rodin: „A pokol kapuja” című sorozatának nyolcadik darabja a múzeum földszinti csarnokában
… nyolcadik darabját amelyet 2016-ban szerzett meg a múzeum.
Végül megnéztük a földszinti csarnokban kiállított Diego Rivera mozaikot is, amelyről csak itthon vettem észre a fényképeket válogatva, hogy a mozaik két oldala teljesen azonos, csak az egyik elölnézetből, a másik hátulnézetből mutatja ugyanazt a témát.
Diego Rivera: Río Juchitán – mozaik 1953-56
Diego Rivera: Río Juchitán – mozaik 1953-56
A Soumaya Múzeum ma már a világ egyik leglátogatottabb múzeuma, a fent már hivatkozott forrás szerint 2016-ban 7 millió látogatója volt.
A Plaza Carso
A Soumaya Múzeum a Plaza Carso téren esti fényben
A Soumaya Múzeum a Plaza Carso téren esti fényben
A Soumaya Múzeum a Plaza Carso téren esti fényben
A Plaza Carso nem csak ennek a múzeumnak a helyszíne, hanem a legnagyobb vegyes felhasználású fejlesztés Latin-Amerikában, amely egy egykori üveggyár helyén épült. Költségét 800 és 1,4 milliárd dollár közé becsülik, a Carlos Slim konglomerátum fejlesztése. A komplexum a következő összetevőket tartalmazza:
- Soumaya Múzeum
- Museo Jumex, a Colección Jumex , a Jumex Alapítvány kortárs művészeti gyűjteménye egy részének ad otthont.
- A 7660 négyzetméteres Plaza Carso bevásárlóközpont (az átriummal együtt ez a rész 48 090 négyzetmétert tesz ki, illetve egy luxus szupermarket, a City Market , amelynek területe 2759 négyzetméter.
- Telcel Színház
- Lakótornyok: Dali-torony, Monet-torony és Rodin-torony
- Irodatornyok, kettő 23 emeletes, egy 20 emeletes. A három épületet (Telcel Tower – Az America Movil főhadiszállása, Falcon Tower, Zürich Tower). Az alsó három szintet átrium és bevásárlóközpont köti össze. 6 szintes mélygarázs (Forrás)
