Oroszlánfókák között a Ballestas-szigeteken
Történt: 2019. április
Nemrég írtam a Huacachina-oázisban átélt kalandjainkról. Azzal egy napon, még a délelőtt folyamán megálltunk 75 kilométerrel hamarabb a tengerpart menti kis halászfaluban, Paracasban.
A falu leginkább azért érdekes, mert a Ballestas-szigetekre és a Paracas Nemzeti Rezervátumba irányuló túrák kiindulópontjaként szolgál. „Az élővilágáról nevezetes együttes három nagyobb és több kicsi szigetből áll. A hely kedvelt turisztikai célpont, igaz, a kikötés az állatok védelme érdekében tilos, de ahhoz elegendően közel lehet menni a partokhoz, hogy az élővilág megfigyelhető legyen.” (Forrás: Wikipedia, az ebben a cikkben található további idézetek is innen származnak)
Hajótúra
Mi is erre voltunk kíváncsiak. Beültünk hát vagy huszadmagunkal egy kis motoroshajóba.
A part mentén illetve a szigeteken nincs növényzet.
Van egy partszakasz, ahol (talán ezért is) található egy, a Nazca-vonalakhoz hasonló geoglifa.
„A szigetek a hideg, oxigénben dús vizű Humboldt-áramlat mentén fekszenek, emiatt a környező vizek halban rendkívül gazdagok: gyakoriak például a szardellafélék és a közönséges nyelvhal. Ennek köszönhető, hogy a halevő madarak és emlősök is nagy számban fordulnak itt elő.”
Először a rengeteg madarat vettük csak észre, …
… de közelebbről már pl. rákokat is (a képen 5 db van, és nem csak piros!), meg egy pingvint!
Fókakolónia
„A legjellegzetesebb állatfajták a Humboldt-pingvin, a déli gödény, a vöröslábú kárókatona, a guanókormorán, a kőforgató, a hullámtörő madár, a sivatagi sirály, a prérisirály, a Larus belcheri, a déli sirály, …
Oroszlánfókák
Inka csérek, sirály és oroszlánfóka
… az inka csér, a perui tengeririgó, az andoki kondor, a guánószula, a flamingófélék, a parti vidra és a dél-amerikai oroszlánfóka, de palackorrú delfinek is gyakran láthatók a szigetek körül”
Hihetetlen mennyiségű oroszlánfóka telepedett meg a sziklás partokon.
Annyi volt belőlük, hogy külön óvodarészleget is üzemeltettek…
A lustábbja kifeküdt napozni a sziklákra.
De volt úszásoktatás is a gyerekeknek.
A turisták persze nagyon értékelték a mutatványokat.
Nézzük meg mindezt videón is:
Videó: Bács Edit; Zene: Giulio Cercato – Gently
„Az évszázadok során itt élt sokmilliónyi madár vastag guanóréteggel borította be a szigetek felszínét: ma is évente mintegy 20 tonna képződik belőle. Az értékes trágyát 1845-től kezdve termelik ki, és sokáig például az Amerikai Egyesült Államokba és Nagy-Britanniába is szállítóttak belőle, sőt, a 20. század első felében Peru a guanóbegyűjtésben világelső volt. Mára azonban visszafogták a termelést, és a guanót külföldre nem is adják el.”
Az egyik szigeten (ld. fent, amelyik feketéllik a kormoránoktól) a guanó kitermelése helyett ma már madármegfigyelő-állomást üzemeltetnek.
