3500+ éves textíliák az Amano múzeumban
Történt: 2024. június
Akik szeretnek múzeumba járni, azoknak Lima bőven tartogat érdekességeket. Már írtam a világ 20 legjobb múzeuma közé választott Larco múzeumról, egy kortárs művészeti muzeumról, a MAC-ról és egy Latin-Amerikában egyedülálló autógyűjteményről, a Nicolini Autómúzeumról.
Most egy olyan következik, amelyik szerintem ismét nagyon különleges. Nem tudok ugyanis más olyan múzeumról a világban, amelyik időszámításunkat jóval megelőző korszakok textíliáit mutatná be. A világ más tájain ezek már régen elporladtak.
Peruban viszont volt egy sikeres japán üzletember, Yoshitaro Amano, akinek a kezdeményezésére alakult egy gyűjtemény, hogy megvédje Peru kulturális örökségét a pusztulástól és a kifosztástól.
Az indulás
Amint azt a múzeum honlapjáról idézem: „1930-ra Mr. Amano jelentős vagyont halmozott fel különböző üzletekben Amerika-szerte. Sajnos a második világháború következtében sok ingatlanát és vállalkozását elvesztette, és Japánba deportálták. A nehéz idők után úgy döntött, hogy visszatér Amerikába, hogy újjáépítse vállalkozásait, és 1951 körül Peruban telepedett le.
Amano úr számos országon belüli utazása során látta a sírrablók által hátrahagyott tárgyakat, és kulturált emberként megértette ezek jelentőségét. Emiatt idejét és pénzeszközeinek nagy részét a tengerparti sivatagokban elhagyott tárgyak helyreállítására és megőrzésére fordította, és bemutatta őket Miraflores-i otthonában.
Az Amano Múzeum épülete
Az Amano Múzeum bejárata
1964-ben megalapította az Amano Múzeumot, az egyik első olyan épületet, amelyet Peruban múzeumként terveztek. … Ötven évvel később az Amano család úgy döntött, hogy … átalakítja a múzeumot. Az AMANO, PRE-COLUMBIAN TEXTIL MUSEUM névre keresztelt új koncepció modern kiállítási megközelítést kínál, amely teljes mértékben a Kolombusz előtti textilek világára összpontosít, modern kiállítási és konzerválási körülmények között. Intézményünk az országos prekolumbiánus kulturális kínálatot egészíti ki, a maga nemében egyedüliként.”
A múzeum fontosságát és értékeit mutatja az is, hogy a Google Arts&Culture weboldalán megtalálható egy kiváló áttekintés az állandó kiállítás anyagáról.
Időbeli áttekintés a különböző perui kultúrákról
A múzeum a spanyol gyarmatosítást (1532) megelőző 3000 év időszakából gyűjti a tárgyakat, természetesen elsősorban textíliákat, de vannak pl. kerámiák is. A fenti ábrán a különböző perui kultúrákat tüntették fel, hogy egymáshoz képest könnyebb legyen azokat időben elhelyezni.
„Peruban 10 000 éves bizonyítékokat találtak a sás ősi kosarak fonására való használatára, míg a pamut használata mintegy 7000 éves múltra tekint vissza.”
Mivel a betűk sokak számára túl aprók lehetnek, ezért az egyes, Peru különböző részein akár párhuzamosan is létező kultúrákat és azok korszakait idemásolom, kezdeti idejük szerinti sorrendben:
Cupisnique i.e. 1500 – 500
Chavin i.e. 900 – 400
Paracas i.e. 800 – i. sz. 200
Vicus i.e. 400 – 200
Nazca i. e. 200 – i. sz. 600
Mochica i. sz. 100 – 800
Lima i. sz. 200 – 600
Recuay i. sz. 200 – 600
Huari i.sz. 600 – 1100
Ichma i. sz. 900 – 1450
Lambayeque i. sz. 900 – 1300
Chimú i. sz. 900 – 1470
Chancay i. sz. 1000 – 1450
Chincha i. sz. 1100 – 1450
Inka i. sz. 1200 – 1532
Ez messze nem az összes perui kultúra listája, csak azoké, amelyek textíliái a múzeumben fellelhetőek. Az alábbi képek nem adnak teljes körű áttekintést, csak az általam szépnek vagy fontosnak tartott képeket válogattam be. A leírások pedig a kiállított tárgyak melletti magyarázó szöveg fordításai.
A legrégebbiek
„Peru északi partjainál találtak díszített pamutszövetet i.e. 2500-ból. … Az amerikai kontinensen a pamutot Mexikóban és Peruban fedezték fel először.”
Textiltöredék, a Bermejo (Huarmey, Ancash megye) régészeti lelőhely ásatásai során találták. (i.e.1500 – 1000)
Közel 200, az alábbihoz hasonló, a chavin korból származó textíliát találtak meg a Limától délre fekvő Icában (Karwa) 1970-ben.
A felirat: „Az első istenek i. e. 1500 – i.sz. 100”
Textildarab Karwaból (Chavin i.e. 900 – 400)
„A díszités komplex vallási szimbólumokból áll, a felhasznált festék pedig ásványi, növényi és állati eredetű.”
„Sima szövésű technikával készült, negatívfestési technikával díszített ünnepi palást. Valószínűleg ezt a darabot temetési kötegek burkolóköpenyének vagy ingnek használták.”
Paracas
Paracasi textíliák (i.e. 800 – i. sz. 200)
„Paracas, a nagy sivatagi textilszövők i. e. 800 – i. sz. 200
Ez az ókori Peru déli partvidékéről származó nép az Ica régió völgyeiben letelepedett különböző csoportokból állt. Korai szakaszában a Paracas-kultúrát Chavin vallási beállítottsága befolyásolta. Fokozatosan új regionális vallási gyakorlatok alakultak ki. A paracasi textilgyártás kiemelkedő gazdagsága ellentétben áll a sivatag szárazságával, ahol ezeket a műalkotásokat felfedezték.”
Paracasi textília (i.e. 800 – i. sz. 200)
„Paracas népe fejlesztette ki a prekolumbiánus kultúrák által ismert és a mai napig a perui kézművesek által használt technikák nagy részét. Az ezekben a textíliákban alkalmazott szálak és technikák közvetlenül kapcsolódnak funkciójukhoz és viselőjének állapotához.
Az általánosan alkalmazott alapvető technikák közé tartozott a csomózás, a hálókészítés, a háromdimenziós textíliák hurkolása, és gyakorlatilag minden, a szövőszék által lehetővé tett konstrukciós variáció. Sima szövetre is találtak példákat. Kezdetben pamutból készültek, de fokozatosan bevezették a teveszálakat, különösen a temetési kötegek csomagolásához használt textíliákba. …”
Paracasi textília (i.e. 800 – i. sz. 200)
„A nem folytonos vetülék és láncfonat egy másik fontos technika a textíliák előállításához, valamint az unkusz néven ismert köpenyek és tunikák készítéséhez használt mintákhoz. A könnyű és finom textileket előállító géztechnikát ruhadarabok, köztük tunikák vagy unkuszok készítésére használták.”
A következő 11+1 textildarabot (8 kép + a cikk nyitóképe) mind egyetlen tárolóban helyezték el, a felettük látható megyarázószöveg pedig igen érdekes:
Temetkezési textíliák
” … A paracasi textíliákat nagyra értékelték a szükséges alapanyagok és színezékek miatt. Értéküket tovább növelték az alkalmazott speciális technikák és az alkalmazott motívumok. … „
Paracasi textília (i.e. 800 – i. sz. 200)
Paracasi textília (i.e. 800 – i. sz. 200)
„… A máig fennmaradt paracasi textíliák többsége temetkezési kötegekből származik. … „
Paracasi textíliák (i.e. 800 – i. sz. 200)
Paracasi textília (i.e. 800 – i. sz. 200)
Paracasi textília (i.e. 800 – i. sz. 200)
„… Ezek nagy része erre szakosodott családok munkája lehetett, akik megrendelésre gyönyörű palástokat készítettek, amelyek egy részét már jóval a címzett halála előtt elkészítették. Befejezetlenül hagyott köpenyeket is találtak.”
Paracasi textíliák (i.e. 800 – i. sz. 200)
Paracasi textília (i.e. 800 – i. sz. 200)
Paracasi textília (i.e. 800 – i. sz. 200)
Szerintem csodálatos az a szín- forma- és témagazdagság, ami ezekben a két-két és félezer éves munkákban látható.
A Paracas-köpenyek
„Készülhettek nagy, egyszerű monokróm textíliákból (amelyek közül néhány akár 15 méter hosszú és 5 méter széles volt), vagy gyönyörű, sokszínű textíliákból, amelyek sokféle mintát tartalmaztak, állatokat, embereket vagy isteneket ábrázolva.
A paracasi hímzés lenyűgöző részletgazdagságot ért el kis, majdnem háromdimenziós figurákban. A képviselt állatok között volt sarlósfecske, kondor és sólyom, gyilkos bálnák, cápák és oroszlánfókák; rókák, vadmacskák, vidrák; majmok és tevefélék.”
Restaurált Paracas-köpeny (i.e. 800 – i. sz. 200)
Restaurált Paracas-köpeny részlete (i.e. 800 – i. sz. 200)
„Ez a restaurált Paracas-köpeny a múzeum munkatársai egyéves türelmes munkájának eredménye. A tárolóban látható hímzések egy 61 darabból álló csoportból származnak, amelyek restaurálása két évig tartott. „
Restaurált paracasi palást (i.e. 800 – i. sz. 200)
Restaurált paracasi palást részlete (i.e. 800 – i. sz. 200)
„A paracasi ruházat a nemtől és a funkciótól függően változott. Az ilyen megfontolások a technika és az ikonográfia eltéréseihez vezettek.
A viselt ruhák a következők voltak: palástok, hosszú tunikák, turbánok vagy llautosok, kendők vagy ñañazák, rövid köpenyek, vállpántok, ruhák, poncsók, köpenyek, ágyékkötők (waras), ingek, rövid ujjú tunikák (unkus), sapkák és táskák.”
Szimbólumok a ruházatban
„A Nasca társadalom új szimbólumokat választott ruházatának díszítésére, különösen a part menti sivatag növényvilágát (virágok, babgumók) és állatvilágát (gyilkos bálnák, rókák, majmok, sólymok). …”
Nazca-köpeny (i. e. 200 – i. sz. 600)
Nazca-köpeny részlete (i. e. 200 – i. sz. 600)
„… Más istenségek mellett az ember-macska és ember-sólyom istenségeket ábrázoló szimbólumokat is alkalmaztak. Ezek a képek szögletes vagy geometriai elemekből állnak.”
„Fontos Nasca-köpeny, sima szövésű technikával szőtt, brokát technikában geometrizált zoomorf mintákkal díszítve. Karakterek különböző formákban: madarak, szárnyas lények és valószínűleg békák.”
Nasca tolldísz (i. e. 200 – i. sz. 600)
„A férfiak ágyékkötőt és rövid tunikát, valamint hosszú szövetcsíkokból készült turbánt viseltek. A nemesek hímzett köpenyeket és festett mintákkal vagy háromdimenziós alakokkal díszített szegélyekkel ellátott hosszú tunikákat viseltek.”
„A nők különböző hosszúságú, térd alá érő ruhákat viseltek, hajukat lazán vagy fonatba fogva. Mind a férfiak, mind a nők tetoválással díszítették a testüket, és arc- vagy testfestéket viseltek.”
Többször festett textília (Nazca i. e. 200 – i. sz. 600)
„Ellenálló textíliák
Ez az egyik leglenyűgözőbb ókori Peruban kifejlesztett technika, amelynek használatát a világ más országaiban is dokumentálták. Az „ellenálló” kifejezés arra a módra utal, ahogyan a textil részeit vagy annak mintáit lefedték. Ezt azelőtt végezték el, hogy a textíliát folyékony, forró vagy hideg vízben oldott festékbe merítették, hogy a festék ne érje el ezeket a részeket.
Ennek a folyamatnak a beindításához természetes színű alaptextíliára volt szükség, amelyet néhány esetben két ruhadarabból alakítottak ki, amelyeket felforraltak, hogy rugalmassá és puhává, így könnyebben kezelhetővé tegyék.
1. Az első lépés az anyag kis részeinek felhúzásából és pamutszálakkal történő átkötéséből állt – csípő mozdulattal -, így olyan csomókat hoztak létre, amelyek a kívánt mintát eredményezik.
2. A következő lépésben az anyagot forró vízbe merítve áztatták, amelyben a festék már feloldódott.
3. A kívánt szín elérése után a textíliát kivették és száradni hagyták.
4. Száradás után a csomókat tartó szálakat eltávolították, meghagyva a geometriai alakzatokat, ahol a csomók megakadályozták, hogy a festék felszívódjon a textilbe. Ezek általában koncentrikus rombuszok, négyzetek vagy körök formáját öltötték.
5. Ha egynél több színre volt szükség, a csomók kioldása helyett fokozatosan új csomókat adtak hozzá, így több színt lehetett bevonni a kezdeti szín megtartása mellett.
Ezzel a technikával ugyanazt a textíliát többféle színben vagy tónusban lehetett festeni. A folyamat a legvilágosabb színek felvitelével kezdődött, majd fokozatosan sötétebb színeket adtak a textilhez anélkül, hogy a csomókat meglazították volna.
A patchwork vagy a rezisztens festett foltok használata szélesebb színválaszték beépítését tette lehetővé.”
Mochica textílművészet
„Ezek a kis zacskók a moche textilművészet korlátozottan fennmaradt bizonyítékainak részét képezik. A földszínek jellemzőek e kultúra textiltermelésére.”
Mochika textília (i. sz. 100 – 800)
Mochika textília (i. sz. 100 – 800)
A Huari kultúra (i.sz. 600 – 1100)
A huari (vagy wari) volt az első perui birodalom. Az ezen „időszakból származó textíliák a világon a legkiválóbbak közé tartoznak, amelyek magas szintű technikai felkészültségükről, valamint színkezelésükről, szervezésükről és dizájnjukról híresek.
A festés mesterei hatalmas színválasztékot (főleg vörös, sárga, fekete, fehér, kék és lila) készítettek, és több mint 150 tónust hoztak létre. Kifejlesztettek brokátot, láncmintát, dupla szövetet, festett szövetet, lapos zsinórt, sapkákat és tollas textíliákat, tűkötést kis cikkekhez, például szalagokhoz és gombokhoz. … „
Huari textília (i.sz. 600 – 1100)
Huari textília (i.sz. 600 – 1100)
„… A huarik inkább gyapjút használtak textilmunkájuk során. A gobelintechnika lett az előnyben részesített médium, nemcsak az alkalmazott átlátszatlanság, hanem a késztermék finomsága és minősége szempontjából is.”
Huari textíliák tárolói (i.sz. 600 – 1100)
A fenti képen a tárolókban annyi györű darab látható, hogy sajnálnám itt nem külön külön is megmutatni néhányat közülük, de minden további leírást nélkülözve.
Huari textília (i.sz. 600 – 1100)
Huari textília (i.sz. 600 – 1100)
Huari textília (i.sz. 600 – 1100)
Huari textília (i.sz. 600 – 1100)
Huari textília (i.sz. 600 – 1100)
… de egy későbbi időszakban, lett ebből szélesebb körben felhasznált technika.
Madártollak és unkuszok
Lambayegue textília (i. sz. 900 – 1300)
Tollakból készített ünnepi köntös (Chimú i. sz. 900 – 1470)
Az is lenyűgöző, hogy ezek a madártollak is őrzik a színüket vagy ezer éve.
Tollakból készített ünnepi köntös részlete (Chimú i. sz. 900 – 1470)
Kiállítottak három pazar unkuszt (tunikát) is, mindhárom a chimú kultúrából való (i. sz. 900 – 1470)
Chimú unkusz (i. sz. 900 – 1470)
„Valószínűleg a sírjára helyezték az ünnepi inget, amelyet a chimu-kultúra egyik nemese viselt különleges szertartásokhoz. Sima szövésű, brokát és géz technikával készült darab, csavart rojtokkal, tengeri madár motívummal.”
Chimú unkusz részlete (i. sz. 900 – 1470)
Chimú unkusz részlete (i. sz. 900 – 1470)
Hihetetlenül finom, áttört szövési technika, mint az előbbi, itt is tengeri madár motívummal, de ezúttal a csőrükben gyík vadászzsákmánnyal.
Chimú unkusz (i. sz. 900 – 1470)
A harmadik unkusz „kelim technikával készült darab, szövött hurkokkal és bojt díszítő motívumokkal díszítve. Ez a ruhadarab piros, fehér, fekete, sárga, világoszöld és sötétbarna, rózsaszín és lila színeket tartalmaz.”
Chimú unkusz (i. sz. 900 – 1470)
Chimú unkusz (i. sz. 900 – 1470)
Egy tárolóban a festési technikákat mutatják be.
„A festési folyamat a növényi, állati és ásványi erőforrások alapos ismeretét követelte meg a festőktől, akik a természet felé tekintettek a kereskedésükhöz nélkülözhetetlen anyagok után kutatva. …”
Textilfestési technikák és anyagok
Textilfestésre használt anyagok
„A természetből összegyűjtött alapanyagot a színek kinyerése érdekében aprították; a kapott színezékeket ezután felmelegített vízben feloldották, amelybe a szálakat helyezték, hogy felszívják a színeket. A színezékek rögzítéséhez bizonyos esetekben további anyagok, például sók vagy tanninok (savak és összehúzó szerek) alkalmazására volt szükség.”
Említettem, hogy a múzeumban nem kizárólag textíliák láthatók kiállítva. Ezek (akár részleges) bemutatása is meghaladja ennek a cikknek a kereteit. Egyetlen képet teszek ide, ami a perui ékszerkészítési technikák egyik lenyűgöző példája, különböző anyagokból, parányi méretben készült gyöngyfűzések.
Gyöngyfűzések parányi darabokból
Textíliából készültek, de nem ruhadarabok, hanem (szerintem) gyerekjátékok. Az elsőnek a leírása szerint …
Dioráma (Chancay i. sz. 1000 – 1450)
Textilbábuk (Chancay i. sz. 1000 – 1450)
” … egy csodálatos, vegyes anyagokból készült darab, amely hétköznapi jelenet vagy rituálé rekreációja. Egy házat mutat be 8 szereplővel, a vendégek 2 főszereplő körül ülnek, rituáléban zenélnek és isznak, valószínűleg chicha-t. A darab szövettel bélelt totorából, gobelin technikával, sávoly és sima szövettel, változatos mintákkal készült.”
„Az ehhez hasonló darabok Chancay közösségi életének fontos pillanatait örökítették meg, és felajánlásként helyezték el a legfontosabb sírokban.”
Aki még nem fáradt el, az alábbi képgalériában megnézhet 9 további fotón szebbnél szebb chancay textíliákat az i.sz. 1000-1450 közötti korból.
