Arequipa, a fehér város
Történt: 2019. április
Peru harmadik legnagyobb városa Arequipa, közel egymillió fővel. A város történelmi központját, amelynek legtöbb régi épülete tégla formájúra faragott, vulkanikus eredetű kövekből épült, az UNESCO 2000-ben a kulturális világörökség részévé nyilvánította. A település sokszor emlegetett „fehér város” elnevezése is minden bizonnyal az építőanyag használatára utal. Az alábbi képek jó részén viszont már visszaköszön a Peru sok más városában is jellegzetesen használt három erős szín, a sárga, kék és piros (ld. például itt és itt) is.
Az óváros hangulata
„A mai város területén a spanyol hódítás előtt csak néhány inka nemes és letelepített lakó élt. Az első spanyolok, akik ide érkeztek és itt telepedtek le, a Domonkos-rendhez tartozó szerzetesek voltak. A várost azonban nem ők, hanem az 1540. augusztus 15-én Francisco Pizarro helytartójának, García Manuel de Carbajalnak a vezetésével ide érkező telepesek (szám szerint 96-an) alapították meg Villa Hermosa de Arequipa néven.” – írja erről a Wikipedia cikke.
A város főtere, a Plaza de Armas
A korabeli spanyol építészet stílusa határozta meg a születő város legfontosabb épületeinek formáját. Ezeket a műemlékeket szerencsére nagy becsben tartja a város és nagyon szépen karban is vannak tartva.
A Szent Augusztin templom például a XVII. században épült barokk stílusban. Az 1868-as földrengés komoly károkat okozott az épületben, ezért a jelenleg látható torony és boltozat más anyagokból készült, mint az eredeti építmény
Az Arequipai Katedrális belső udvara
Az UNSA főbejárata
A régi utcákban
A főtér környékén rengeteg gyönyörű épület között lehet sétálni. Kezdhetjük akár a város alapításával egyidőben elkezdett, majd földrengések által többször lerombolt és újraépített Arequipai Katedrális épületével. De érdemes felkeresni az 1828-ban alapított Universidad de San Augustin (UNSA) kampuszát is.
Ezekben a régi utcákban szinte bármelyik kapualjba nézünk be, valami szépet látunk. Többségükben persze az eredetihez képest már új funkciót kaptak ezek a házak, például szálloda vagy étterem üzemel bennük, de jónéhányat múzeumként nyitottak meg a látogatók számára.
A Colegio de Arquitectos del Peru belső udvara
Lakószoba a Casa del Moralban
Az egyik ilyen ház az 1730 kürül épült Casa del Moral. A ház elnevezését a teraszának közepén látható százéves „moras” (eperfa) ihlette. Azon túl, hogy a termei korabeli bútorokkal vannak berendezve, az „Escuela Cusqueña” (Cusco-i Iskola) festménygyűjteményének is otthont ad.
Könyvtára is van, amely több mint 3000 kötetet tartalmaz, elsősorban spanyol irodalmat. A ház jelenleg a perui Bancosur bank tulajdona.
A belső udvarban kerestem az említett eperfát, de a sok zöldben végül nem sikerült azonosítanom.
A Santa Catalina kolostor
Arequipa legfontosabb látnivalója, amit egy turistának semmiképp nem szabad kihagyni, a Szent Katalin kolostor épületegyüttese.
1579. szeptember 10-én alapították ezt a 20 000 négyzetméter területet elfoglaló egyházi létesítményt a várostól teljesen elszigetelve annak ellenére, hogy annak szívében található. Egy nagy, 4 méter magas tömör fal zárta el a külvilágtól a kolostorban élő nők életét.
A Szent Katalin kolostor bejárata
„Doña María de Guzmán, Diego Hernández de Mendoza özvegye úgy döntött, hogy elzárkózik az épülő kolostorban, minden vagyonát feladva erre a célra. … A kolostorba apácaként bekerülő nők jómódú családokhoz tartozó kreolok és meszticák voltak. … Ismeretes, hogy a 18. század közepén a kolostorban több mint 300 nő és cseléd szolgált.” (Wikipedia)
„Abban az időben az volt a hagyomány, hogy a család második fia vagy lánya az egyház szolgálatába állt, és csak felsőbb osztályú családokból származó nőket fogadtak be. Amikor ezeket a nőket felvették, hozományt kellett fizetniük a szolgálatba lépéshez, ezért a legtöbb apáca akkoriban rendkívül gazdag volt, és nem sok szegényebb nő léphetett szolgálatba. Ha egy nő apácaként lépett be a kolostorba, 2400 ezüstpénzt kellett fizetnie (ez ma körülbelül 150 000 dollárnak felel meg).” (Arequipa honlapja)
A kolostor megnyitása a látogatóknak
A Santa Catalina kolostort a titok és a csend fátyla borította egészen 1970-ig, amikor is a kolostor nagy része megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt. Az apácák megengedték egy magáncégnek, hogy kezelje a komplexumot, amelynek északi részén ma is apácák élnek .
Az épületegyüttes három nagy részből áll, a Novícius-, a Narancs- és a Főkolostor. „A Novícius-kolostor bejáratánál az apácák némasági fogadalmat tettek, és életüket az imának és a munkának szentelték. Az apácák 4 évig szolgáltak novíciusként, és családjuknak évente 100 aranyat kellett fizetniük. A 4 év letelte után a novícius választhatott, hogy élete végéig tartó szolgálatot kezd, vagy elhagyja a kolostort (szégyent hozva ezzel a családjára).” (A város honlapja)
Állandó átépítések
„A kolostort folyamatosan sújtó földrengések miatt az apácák családjai úgy döntöttek, hogy mindegyikük számára egyedi és privát cellákat építenek. Emiatt szektorok alakultak ki, terv hiányában jelentős rendetlenséggel. Csaknem két évszázadon át a kolostor házai és cellái különféle módosításokon, kiegészítéseken és új építkezéseken mentek keresztül.” (Wikipedia)
A kolostorban a belépődíj megfizetése után szabadon lehet sétálgatni, mégis érdemes idegenvezetőt fogadni, aki sok érdekes részletet mesél el az épületekről és az apácákról.
A kék festésű épületrészek már a Narancs-kolostor részei. A nevét az udvar közepén virágzó narancsfákról kapta. Ide kerültek azok az apácák, akik a novícius időszakot már elvégezték.
Átjáró a Narancs-kolostorba
A falakon a „Cusco-i iskola” festményei
Ezen a területen található a Profundis szoba, ahol az elhunyt apácákat gyászolják, a portréik ott sorakoznak a falakon.
A nagyobb látogatottság érdekében az épületeket nagyrészt felújították, megőrizve eredeti alaprajzukat és jellemzőiket. Szűk sikátorok vezetnek a kolostor különböző részeihez, amelyekben eredeti bútorokkal berendezett nappali- és hálóterületeken haladhatunk át.
Sütőkemence a konyhában
Az apácák „mosógépe”
Az egykori konyha és a mosoda is megtekinthető.
A kis utcák tele vannak színes virágokkal, a falak pedig friss festékkel vannak festve, …
… amítől egészen egyedi hangulatot kaptak az épületek.
A Fő- vagy Nagykolostor narancsszínű épületeit 1715 és 1723 között emelték, ez a kolostor legnagyobb létesítménye. Itt egy kápolna található, benne 5 gyóntatószék, körülöttük az apácák felkészítésére, tanítására és katekizálására szolgáló festményekkel. Ezt határolja egy festménygaléria, amelyben a 32 festményből 23 Mária, 9 pedig Jézus életére vonatkozik. A galériát korábban közösségi hálóteremként használták.
Arequipa nem csak a város szépsége miatt vonzó célpont, hanem a környező vidék érdekességei miatt is, de ez már egy másik cikk témája lesz.
A Plaza de Armas esti fényekben
