Iguazú, a világ egyik legnagyobb és leglátványosabb vízesése
Történt: 2016. március
Ha az ember az interneten keresgél, a világ vízeséseinek „ranglistáját” többször is megtalálhatja, mert a szempontok sokfélék (pl. legmagasabb, legszélesebb, legnagyobb vízhozamú stb.). De az egészen biztos, hogy ha a szempontokat megpróbáljuk kombinálni (ilyen komplex értékelésű listával még nem találkoztam), akkor a Brazília/Argentína határán található (spanyolul) Iguazú / (portugálul) Iguaçu folyón látogatók sokezrei által felkeresett vízesés biztosan legalábbis dobogós helyezést érne el. Láttam már másik két nagyot (a Niagarát az USA-ban és a Viktóriát Zimbabwe/Zambia határán), de nálam ez mindent visz.
Argentínában 2016-ban szerveztünk magunknak egy olyan háromhetes túrát, amelybe mindenképp belefoglaltuk ezt a helyszínt is. Buenos Airesből könnyű eljutni repülővel, de ha az ember tényleg minden lehetőséget szeretne a helyszínen végigélni, akkor nem elég egyetlen nap. Mi is két napot töltöttünk a környéken. Első nap átmentünk a brazil határon, azt a részt jártuk be, majd második nap következett az argentin szakasz. De menjünk sorban!
Iszonyú méretek
Ahhoz, hogy az, aki még nem járt ott, könnyebben el tudja képzelni, merre járunk a cikk során, épp melyik szakaszon vagyunk, letöltöttem az internetről egy térképet, amely jól követhetően bemutatja, mit és hol lehet látni. Tehát a baloldalról látható a brazil szakasz és erről az oldalról lehet csónakkal a vízesések alá is eljutni (erről majd később). A jobboldali rész az argentin oldal, ahol pedig azon kívül, hogy mindenféle ösvényeken keresztül gyalogosan bejárható a terület, egy kisvasutat is építettek. Ezzel az addigra fáradt turista visszadöcöghet a vízesés leghatalmasabb vízáradatától, az Ördögtoroktól (Gargante del Diablo) a nemzeti park bejáratáig.
Térkép forrása: https://ripioturismo.com/latest-news/argentina/iguazu-falls-a-map-of-the-national-parks-on-the-argentinian-and-brazilian-side/
A vízesés 270 különálló zuhogóból és kisebb vízesésből áll, melyek a folyón 2,7 kilométer szélességben húzódnak. A víztömeg a vízeséseken maximum 82 métert esik, átlagos magasságuk 60 méter. A folyó vízhozama másodpercenként 1.746 m3.
„A vízesésnek helyet biztosító szakadék U alakú, 150 méter széles és 700 méter hosszú. Az Ördögtorok-szakadékot a folyó egy geológiai törésvonal mentén vájta ki az évmilliók során. 135 millió évvel ezelőtt a területet vastag lávaréteg fedte, amely miután kihűlt, bazalttá alakult át. A vízesések ott alakultak ki, ahol keletről, Brazília felől az Iguazú folyó beletorkollik az Argentína felől érkező Paraná folyóba.” (Wikipedia)
A brazil oldal
Először tehát a brazil oldaról láthattuk a vízesést.
A méretek olyan hatalmasak, hogy még panoráma képekkel sem lehet a teljes látványt átfogni.
Létezik egy alsó (brazil) és egy felső (argentin) útvonal. Az utóbbi mintegy teraszon vezet végig a zuhatagok tetején. A brazil oldalról pedig (főleg ha az embernél van egy megfelelő teleobjektív is) ezeket a zuhatagokat lehet megcsodálni.
A képek az érzést csak töredékekben képesek visszaadni, hiszen a képi látványon túl a trópusi meleg, a pára, a víz robaja is mind-mind része az élménynek. Afenti képek közül az utolsón az előtérben balra látható Szent Martin sziget mögé be lehet jutni a vízesések alá motoros csónakkal, ún. macucoval (ld. a jobboldali képen), de erről majd később.
Mi most a brazil ololdalon mentünk először fölfelé az Ördögtorok irányába. Ott akkora volt a vízpára, hogy emiatt sokat abból a szakaszból nem is lehetett látni. Kicsivel azelőtt viszont kialakítottak az alsóbb teraszon egy olyan oszlopokra épített folyosót, ami bevisz egészen a vízesés kellős közepébe.
A vízfüggöny alatt
Az odavezető úton egyrészt lehet gyönyörködni a Szent Martin szigetet leválasztó vízfolyamban, másrészt az Iguazú folyó legnagyobb egybefüggő vízfüggönye alá be lehet menni gyalogosan.
Építettek ugyanis ide egy kilátót, amelyből egészen közelről lehet megszemlélni ezt a bődületes víztömeget. Sőt a kilátóban egy liftet is működtetnek, amellyel menet közben is lehet a látványt csodálni, …
… végül pedig feljutni vele a folyó eredeti szintje fölé és áttekintést nyerni a teljes vízesés-patkóról. A jobboldali képen látható, mennyire „az események közepére” sikerült megépíteni a kilátót, …
… ahol nem csak szem, de semmi egyéb sem marad szárazon, akkora a vízpermet.
Ruhában már úgyis régen zuhanyoztunk…
Onnan viszont mindenfelé elképesztő a kilátás.
Következzen itt egy rövid videó is az eddig látottakról.
Hajóba szálltunk
A brazil oldalra maradt még egy fontos programpont: macucoba (gyors motoros kishajóba) szállni és alulról is megközelíteni a zuhatagokat.
Igyekezett mindenki nagyon beöltözni, de reménytelenül. Itt is mindenki csurom vizes lett.
Eddig csak a vízről meg a vízesésről volt szó, pedig ne felejtsük el, ez egy nemzeti park is, hatalmas élővilággal, amely „450 madárfajból, 80 emlősfajból, sokféle rovarból áll, a folyó állatvilágában pedig aligátorok, teknősök, gémek és halak találhatók. … A vízesések menedéket adnak néhány kihalás által veszélyeztetett állat számára, mint például a jaguár, tapír, ocelot, tirica, hangyász, yacutinga, dzsungel sas, aligátor stb.” (Wikipedia spanyol nyelvű cikke)
Mi a ritkaságokból egyet sem láttunk, de gyönyörű lepkék sokaságát igen, …
… sőt a folyó mindkét oldalán számtalan ormányos medvét, amelyek a turisták körül sündörögtek mindenféle elemózsiára lesve, sőt rájuk támadva.
Az argentin oldalon
A második nap az argentin oldal következett. Itt egy hosszú, kacskaringós gyalogösvény állt rendelkezésünkre, hogy lehetőleg minden zeg-zugot bejárhassunk ebben a végtelenül gyönyörű természeti csodában.
Fotó: Bács Edit
A különböző szakaszokon újabb és újabb vízfüggönyök sora tárult elénk.
… többet egészen közelről is meg lehetett csodálni.
Másrészt olyan szakaszok is következtek, ahol részben kilátást nyílt arra a hosszú ívre, amelynek mentén a zuhatagok sorakoznak.
Az egyik kilátóban arra lettem figyelmes, hogy minden látogatónak, még a látássérülteknek is maximális élményt igyekeztek biztosítani.
A séta során számtalan helyen a látvány még szívárvánnyal is párosult. A jobboldali képen pedig egy szélesebb folyószakasz feletti kilátót mutatja, a következő kép pedig …
… az onnan élvezhető körpanorámát.
Az Ördögtoroknál
Megérkeztünk az utolsó szakaszhoz, amely egy 1 km hosszú ösvény és közvetlenül az Ördögtorok vízesésein vezeti át a látogatókat, …
… amely a legmagasabban fekvő és egyúttal legmélyebb vízesés.
A látogató itt is csak áll és bámul, próbálja befogadni a pompázatos látványt.
Még a vízszint fölé is felcsap a vízpára oszlop (lehet így akár 80-100 méteres is), csak sejtetni engedve, mi is történhet a mélyben.
A panoráma azért így is káprázatos. Nem véletlenül idézi a fent már említett cikk, hogy „Eleanor Roosevelt, az Egyesült Államok First Lady-je az Iguazu láttán állítólag felkiáltott: ‘Szegény Niagara!'”
Nézzük meg az argentin oldalról készült rövid összefoglalót is.
