A Chachapoyas Birodalom földjén (4/4)

– kanyonok, folyóvölgyek és vízesések

az előző rész itt olvasható

Történt: 2024. február

Chachapolyas városának nagyjából 50 kilométeres körzetében, egy olyan tájon, amelyet az Andok 2-3000 méter magas hegyei uralnak, sok gyönyörű helyet lehet felkeresni. Messze nem láthattuk mindet, de bemutatom most azt az ötöt, ahova eljutottunk.

Az első az a kilátó (Mirador del Cañon de Huancas Sonche), amelyik egy kanyon tetején látogatható és páratlan panorámát tárt elénk az Utcubamba, a Sonche és a Vituya folyók által alkotott völgyek és szakadékok felé.

Amikor ott jártunk, csak pillanatokra sütött ki a nap, …

… megmutatva, milyen fantasztikus, ha szépek a fények.

Túravaezetőnk, Yelsin két érdekességet is említett itt.

Az első, hogy a szemben lévő hegyen is találtak sírkamrákat (a chachapoyas temetkezésről szólt ennek a sorozatnak a második cikke).

Ha az előző képpár baloldali képét közelebbről megvizsgáljuk, a hegy legsötétebb részén látható egy világos folt. Azt egy erős teleobjektívvel lefotózva (ld. jobboldali kép) a világos folt alsó harmadában láthatóvá válik a járható ösvény mentén a sziklakamrasor.

A másik érdekesség pedig, hogy amikor ezeket a sírkamrákat felfedezte egy Stefan Ziemendorff nevű német régész, onnan szemlélődve vette észre az addig elhagyatott Gocta-vízesést, amely az azzal szemközti hegyvonulatban található és alább én is írok róla. A helyiek addig ismerték ugyan a vízesés létezését, de nem mertek odajárni, féltek a szellemektől.

Nézzük meg a kanyont ezen a videón is:

Videó: Bács Edit

Nézzük meg a kanyont ezen a videón is:

Az időjárás itt is épp csak valamelyest volt kegyes velünk, sok napsütést nem láttunk, de legalább nem áztunk meg.

Videó: Bács Edit

Nem messze az előzőtől van még egy kilátó, amelyről pedig a Sonche-folyó látható.

Az időjárás itt is épp csak valamelyest volt kegyes velünk, sok napsütést nem láttunk, de legalább nem áztunk meg.

Fotó: Bács Edit

Itt Yelsin azt említette meg, hogy ez a kanyon majdnem 1.000 méter mély, egész pontosan 996 méter a folyó vizétől számítva.

Tehát ha belegondolunk, a fenti baloldali képen, ahol a folyótól a hegy tetejéig az egész táj látható, majdnem akkora hegyet látunk, mint Magyarország legnagyobb hegye(?), a Kékestető, amely (a tengerszinttől számítva!!!) 1.050 méter. Ha pedig itt is közelítünk kissé, jobban láthatóvá válik az a minden bizonnyal többszáz méter magas vízesés is, amely 3-4 szakaszban folyik le a hegyről. Ez még mindig nem a Gocta, arról még mindig csak később…

Viszont nézzük meg ezt a kanyont is videón:

Videó: Bács Edit

A következő szemkáprázat a Huayllan Belen folyó völgyében ért minket.

Ez egy meglehetősen nagy sík terület majdnem 2800 méteres magasságban, ahova a környező 3000-3500 méter magas hegyek közül vezet le egy szerpentin.

A völgyben a folyó egy ezüstkígyónak látszik, amelyik egy valószínűtlenül zöld réten kanyarog, és ragyog a napfényben. Persze csak akkor, ha valakinek épp szerencséje van és süt a nap!

Nos, nekünk itt is hihetetlen mázlink volt, és a rengeteg felhő alól épp akkor bújt elő, amikor odaértünk és addig sütött csak, ameddig a képeim elkészültek.

A folyó partján a tehenek legelik a friss füvet, Te pedig látogatóként hirtelen nem is tudod, …

… vajon melyik irányba folyik a víz, északról délre, vagy épp fordítva?

Ismét megyünk tovább, most már végre tényleg a Gocta-vízeséshez tett kirándulásunkról írok.

A Gocta az Amazonas régió egyik leglátogatottabb vízesése, bár ezen a vidéken, Cocachimba környékén összesen 22(!!!) lenyűgöző szépségű vízesés látható . A Gocta a harmadik legmagasabb vízesés Peruban a Las Tres Hermanas-vízesés (914 m) és a Yumbilla-vízesés (895,4 m) mögött, és 771 méteres magasságával a világranglista 18. helyén áll a Wikipedia listája alapján. A World Waterfall Database leírása szerint „a vízesést a helyiek évszázadok óta ismerik, de a külvilág nagyrészt nem tudott erről a csodálatos vízesésről … 2002 előtt, amikor egy Stefan Ziemendorff nevű német régész sürgette a perui kormányt, hogy mérjék fel a vízesést, miután látogatása alapján arra következtetett, hogy ez a világ nagy vízesései közé tartozik. A dokumentáció és az ebből származó sajtónyilvánosság segítette a vízesés, mint turisztikai látványosság kialakulását. A vízesés neve a közeli falu nevéből ered.”

A vízeséshez nem olyan egyszerű azért eljutni. Ha valaki gyalog akarja megtenni a távot Cocachimba falutól, annak egy kemény, nagy szintkülönbségű, helyenként meredek ösvényen keresztül vivő két órás sétát kell felvállalnia odáig, majd vissza.

Mi ezt nem vállaltuk be, hanem ismét a könnyebb és gyorsabb lovaglást választottuk (ld. még ez ügyben e sorozat második cikkét is).

Azért itt sem volt lehetséges végig lovon megtenni az utat, az utolsó kb. egy kilométert lenyűgöző őserdei ösvényen keresztül már gyalog tettük meg, …

… amelyről itt-ott már kibukkant a vízesés látványa.

A Gocta-vízesés 771 métere két szakaszból áll. Egy kisebb felső részből, ahol a víz 179 méteren szabadon hull alá, míg az alsó részen 540 méteren keresztül zuhan a víz a mélybe. Bár a felső szakasz aljához is vezet egy másik túraösvény, mi az alsó szakasz alsó pontjához tartottunk.

Útközben túravezetőnk, Yelsin, akről úgy gondoltuk, hogy annyiszor járt már itt, hogy bizonyára szinte minden követ ismer, mutatott nekünk ezekből gyorsan kettőt is. Az első egy méretes szikladarab, amit a formája miatt a helyiek elneveztek kígyókőnek. A másik pedig egy partfalban megbúvó kisebb szikladarab volt, amelynek felszínén megkövesedett tengeri kagylók nyomát lehet felfedezni, bizonyítva, hogy bármilyen magasan is vagyunk (nagyjából 2000 méteren), ezt a helyet egykor tenger borította.

A sűrű növényzetből Ismét kikandikálva már közeledtünk, …

… majd végül csak odaértünk a vízesés lábához. Ottjártunkkor Yelsin szerint csak kb 20-30 %-os lehetett a vízhozam (ezt abból tudják lemérni, hogy ekkor a mellette megépített kilátóban még nem lesz vizes az ember a vízpárától, míg 50 %-nál már esőkabát kell, 100 %-nál pedig meg se lehet közelíteni.), de az alábbi videóban azért ez a víztömeg is tekintélyt parancsoló.

Tudom, nagyon nehéz elképzelni fényképről, milyen az, amikor az ember fölött egy 540 méteres vízfüggöny magasodik. Lefotózni sem volt könnyű, mert az alábbi kép is egy három fotóból álló függőleges panorámakép.

A fotó legalján pedig tessék megkeresni azt a néhány főből álló csoportot, akik közel merészkedtek a vízfüggönyhöz. Egyébként Bogi is lement oda, ő is, én is felvettük videóra, milyen is volt ott lenni (spoiler: döbbenetes).

Videó: Bács Edit és Gosztonyi Gábor

Az ígért öt helyszín közül eljutottunk most az utolsóhoz is, ami a vidék legfontosabb folyójának, az Utcubamba-folyónak a völgye. Ez egy völgy hosszú kilométereken keresztül kétoldalt magas hegyek, hatalmas sziklafalak között fut végig.