Történt: 2024. február
Chachapoyas városát nem a chachapoyák alapították, hanem a spanyol hódító, Alonso de Alvarado 1538-ban. Ez persze semmit nem von le abból, hogy a ma nagyjából 35.000 fős település jelenlegi formájában mennyire őrzi a hagyományokat. Én nagyra értékeltem például a város önkormányzata által hozott szabályt, hogy a régi városmagban minden házat csak fehérre szabad festeni, a nyílászárókat pedig kizárólag barnára.

Chachapoyas egyik sétálóutcája

Szállásunk, a Dordéan Hotel bejárata
Ebből következően a régi városrésznek van egy nagyon hatásos, gyönyörű összképe még akkor is, ha az egyes házak esetleg nem rejtenek magukban nagyobb építészeti vagy történeti értéket. A fenti két fotó remélem ezt alátámasztja. Utóbbi a szállodánk homlokzatáról készült és itt azt is megemlítem, hogy a kisvárosi mértékekhez mérten számunkra nagyon kellemes meglepetés volt, hogy egy ilyen jó színvonalú és kiváló étteremmel is rendelkező szálláslehetőség is van a városban.
A fehér és barna színekre vonatkozó festési kötelezettség természetesen a Főtér épületeire is vonatkozik.

Katedrális a Főtéren

Chachapoyas Főtere
Amikor megérkeztünk első nap a városba, túravazatőinkkel beszélgettünk a karneválidőszakról is, ami Peruban (is) egy fontos lehetőség a „fiesta”-ra. Ők elmondták, hogy épp azon a hétvégén lesz a karnevál a városban! Viszont a város meghirdetett programja szerint a karneváli felvonulást a megfelelő napon délután 3-5 közöttre tervezték. Nekünk meglehetősen zsúfolt volt a programunk aznapra és azokból nem szerettünk volna semmiről lemondani, ezért úgy döntöttünk, elengedjük ezt a lehetőséget. Talán 5-re visszaérünk és talán elcsípjük az utolsó negyedórát, ha jó latin szokás szerint csúszik a program…
És lássatok csodát, csúszott!!! 🤣🤣🤣 l
Olyannyira, hogy amikor 5 órakor odaértünk, épp csak a karneváli menet eleje vonult a város utcáin a Főtér felé.

A karneváli felvonulást hagyományőrző lovasok vezették
Persze rögtön a kamerám után kaptam és elkezdtem fotózni az eseményeket.


A lovasokat már a túlnyomó többségében tizen-huszonéves fiatalokból álló karneválozók követték. Volt olyan, aki maskarában, de a többség mindenféle (egyébként vízzel könnyen lemosható) festékkel összemaszatolva, …


… láthatóan az alkalmat megragadva és magukat nagyon jól érezve.

Pillanatok alatt számomra is kiderült az egész buli lényege, hogy a fiúk és a lányok egymást kenegetik össze a festékekkel. Lányok a fiúkat, fiúk a lányokat.
Közben a karneváli felvonulást tarkították az erre az alkalomra „épített” és feldíszített mindenféle járgányok, …
… amelyekről (gondolom én) a „Karnevál királynője”-címért versenyző hölgyek integettek. Ha nekem kellett volna közülük dönteni, akkor úgy gondolom volt esélyes a címre, …
… olyan is, aki kevésbé, …
… vagy egyáltalán nem.
Voltak olyan csoportok is, amelyek lánytagjai a helyi hagyományos viseletbe öltöztek. A többség viszont olyan ruhadarabokat vett fel, amiért biztosan nem kár, ha festékes lesz. A következő 12 fotóhoz nem is szükséges sok kommentár.
A festékmaszatolásban „sokat segített”, hogy voltak olyanok, akik a térre magukkal hozták hatalmas vízipisztolyaikat és azokkal locsolták a karneválozókat.
Időközben a Főtéren az önkormányzat épülete előtt a hagyományőrző lovasok parádéztak egyet.
Felhívnám a figyelmet az első képen balra látható lovasra, aki a (minden valószínűség szerint pálinkás, azaz Piscót tartalmazó) üvegből kínálja a mellette ülőt némi kedvfokozóval, míg harmadik társuk szerintám már kapott belőle …
A többi lovas türelmesen pózolt a nagyérdeműnek.
Miközben én a téren rohangáltam le-föl a karneválozókat fotózva, Bogi élt a túravezetőnk által felkínált lehetőséggel és felment a Főtér egyik sarkán lévő épület emeletére, onnan követte az eseményeket (ld. a végén az erről összeállított videóját).
A végén én is csatlakoztam, így tanúja lehettem néhány vízicsatának, …
.. ami abból született, hogy az épület házigazdái is „készültek” …
… és a ház erkélyéről lufibombázták, vagy akár teljes vödör vízzel nyakonöntötték az alattuk lévőket, ….
… akik közül néhányan pedig simán viszonozták a vizet.
De nézzük, hogyan is történt ez a videóban?
Videó: Bács Edit és Gosztonyi Gábor
A karneváli menetnek eddigre már végeszakadt, a tömeg szétoszlott, de a város utcáin még sokáig voltak láthatóak vízzel telt lufikkal dobálódzó fiatalok.
Mire beesteledett, a város azért elcsendesült, a Főtéren is már csak néhány sétáló lézengett.
A chachapoyasi túránk utolsó részében (itt) öt olyan csodás helyszínről írok, amelyek a város környékén található további gyönyörű tájakhoz vezetnek.