Lima – az első(?) benyomások
Történt: 2023. október
A címben tettem egy kérdőjelet az „első” szó után, ezt először hadd magyarázzam meg. Korábban, 25 éve és majdnem 5 éve is jártam ebben a városban, igaz mindkét esetben csak 1-2 napot töltöttünk itt. De ezekből a látogatásokból nekem Limáról az a kép maradt meg, hogy ez egy nagy „földszintes” város. Arra emlékeztem, hogy itt legfeljebb 2-3 emeletes épületeket látni, azokat is elég rossz állapotban. Ehhez képest nagyon elcsodálkoztam, mennyi modern, sokemeletes épület látható úton-útfélen, nem is beszélve a fejlett és elég jó minőségű úthálózatról. Tehát újraértékelem az eddigieket és hagyom magam minden szempontból meglepni, új első benyomásokat szerezni.
A budapesti kiállításom miatt csak október elején érkeztem meg Limába, feleségem már szeptember óta itt él. Gyakorlott „áttelepülő”-ként tudtuk, hogy az első hetek nem a turistáskodással fognak telni, hanem nyakunkba kell venni a várost és mielőbb beszerezni mindazt, amit nem akartunk otthonról magunkkal hozni, de szükséges a mindennapi életünkhöz. A lakásunk ugyan bútorozott, de a konyhában ránk váró 3 tányér és 2 bögre már az első helyi látogatók megérkezésekor kevésnek bizonyultak.
A vásárlás egyikünknek sem a kedvenc időtöltése, mégis rengeteg órát kellett az első hétvégeken különböző bevásárlóközpontokban eltöltenünk ahhoz, hogy megtaláljuk azoknak a lakásunkból hiányzó tárgyaknak legalább a nagyobb részét, amelyek számunkra elfogadható kinézetűek, minőségűek és árúak. Ez általában nem azt jelenti, hogy nem volt miből válogatni, hiszen nagyon széles palettán bármi kapható ebben a városban. Csupán annyit, hogy sok időbe telik, mire az ember egy ismeretlen városban megtalálja azokat a boltokat, azokban azokat a tárgyakat, amelyek az előbbi három kritérium mindegyikének megfelelnek.
Szerencsére a nagyján már túl vagyunk, a hiányzó cikkek listája már eléggé lerövidült ahhoz, hogy úgy döntöttünk október utolsó vasárnapján, elmegyünk végre SÉTÁLNI, különösebb cél nélkül NÉZELŐDNI egy nagyot a mirafloresi tengerparton! Persze nem ekkor sétáltunk a városban először, a San Isidro negyedben található lakásunk környékét már hamar feltérképeztük. De a kamerámat addig még nem vittem magammal.
Végre egy nagy séta
Ezen a napon ráadásul az addigiakkal szembeni ritka kivételként a szokásos felhős – borús idő helyett egész nap gyönyörű napsütésben volt részünk. Limában a napok nagy részére ugyanis a szürke égbolt jellemző, bár csapadék alig esik, évente csupán 10-30 mm(!!!). Viszont a tengerparti fekvése miatt nagy a páratartalom (átlagosan 80% körüli).
Lima ma már egy 10 milliós város, Budapest területének ötszörösén elterülve, folyamatosan tovább növekedve. Az ország népességének közel az egyharmada él itt. A városrészek fejlettsége nagyon eltérő, itt is vannak nagyon szegény meg luxus lakónegyedek, a legismertebb (és legjómódúbb) városrészek egyike a tengerpart mentén fekvő Miraflores.




Hiába a napsütés, a párafelhők nagyon alacsonyan vannak még a késő délelőtti órákban is, betakarva még a 10-15 emeletes épületek felső szintjeit is. De a napsütés hatására rengeteg ember kimozdult otthonról és lejött a partra. Ezt kihasználva megjelentek kis kocsijukkal a fagylaltárusok is. Pedig délben sincs több 23°C-nál, csak a hőérzet sokkal több a párás levegő és a nagyon perzselő nap miatt. Én pillanatok alatt leégtem.


A sziklás parton
A pára mindennek elmossa a kontúrjait, a messzeségben egybefolyik a tenger és az ég. A város itt egy fennsíkon épült, ami egy hirtelen, vagy 50-60 méteres sziklás letöréssel végződik, majd fut ki szinte azonnal a tengerpartba. A sziklák alatt még van annyi hely, hogy elfért egy 2X3-5 sávos autóút. Ez szolgál tehermentesítőül, a nagyon erős belvárosi forgalom kikerülésére a városrészek között.

A sziklák tetején egy sok kilométeres kiépített sétány kanyarog, ezen mentünk végig egy darabon. A sétány egyúttal bicikliút is. Rengetegen bicikliznek, sőt nagyon gyakori az elektromos rollerek használata is.


Végig parkok vannak kiépítve, ezeket nagyon szépen karban tartják, és láthatóan a lakosok is vigyáznak rájuk, elvétve látni bármilyen szemetet. Az egyik parkban áll egy ma is működő, öntöttvasból készült világítótorony, amit eredetileg Lima egy másik részében, Punta Colesben építettek fel még az 1900-as évek elején, de 1973-ban itt újjáépítették. A Wikipedia cikkében olvastam, hogy „tengerszint feletti 108 méteres fókuszmagasságával fénye 18 tengeri mérföldre (33 km) látható, és tizenöt másodperc alatt három fehér fényvillanásból áll.”
A parkokban nagyon sokan sétáltják a kutyájukat, elképesztő ruhákba öltöztetve.

A Szerelmesek Parkja
A trencadís dekorációt a spanyolországi barcelonai Güell Park ihlette.
A park közepén „A csók” címet viselő szobor áll, egy perui szobrász, Víctor Delfín alkotása. A tenger felé néző oldalán felállított korláton megszámlálhatatlan lakatot helyeztek el a szerelmes peruiak.
A tenger nyáron is csak 18 C°-os
A parkokból 1-2 kilométerenként építettek olyan lejárókat, ahol gyalogosan is le lehet jutni a tengerhez. Ezek az autóút felett vezetnek át és levisznek a (nyilván biztonsági okokból) végig elkerített keskeny vízpartra.
A partról több kőgát is benyúlik a vízbe. Ezek egyikére egy étterem települt, míg a többi környékén (erős meglepetésünkre) fürdőzőket ….
… és szörfözők tucatjait lehetett megfigyelni. Utóbbiakat még nagyjából értettük, hiszen ún. neoprén ruha volt rajtuk, ami a hideg vízben is melegen tart, de azt végképp nem, vajon a sima fürdőzőket mi késztette rá, hogy a külső 20-23°C-ban megmártózzanak a 18°C-os tengervízben.
A Larcomar
Mire a Larcomar nevű hatalmas üzletközponthoz értünk, jól el is fáradtunk a sétában, így nem mentünk tovább a parton. Ez a létesítmény még 1998-ban épült, és az utcaszint alatt két emeletet építettek üzleteknek és éttermeknek, moziknak, más szórakozóhelyeknek, illetve további emeleteket parkolóknak.
Az utcaszinten egy hatalmas kilátó is van, ahonnan a teljes környéket át lehet tekinteni, beleértve a gyönyörű kilátást a tengerre.
2016-ban az üzletközpont egy tűzeset során kiégett, de azóta teljesen újjáépítették, megítélésünk szerint ma az egyik legfelkapottabb és minden bizonnyal az egyik legdrágább bevásárló hely is Limában.
Itt fogadott minket ez a látvány is a hatalmas feldíszített műfenyővel, beharangozandó a közelgő karácsonyt. Itt a nyári évszak következik, bizonyára vicces lesz itt is megélni melegben az ünnepet.
2023. november 18. @ 2:00
Nagyon érdekes és szép összeállítás!
Köszönöm!
Alig várom a folytatást!
🥰
2023. november 18. @ 10:47
Köszönöm szépen.
2023. november 26. @ 2:07
Bravó , kedves Gábor , úgy éreztem , hogy több évtizede Limai lakos vagy a leírás alapján !!
2023. november 26. @ 2:48
Köszönöm István! Még nem, de ki tudja mit hoz a sors?
2023. december 14. @ 11:17
Nagyon szép, nagyon színes, nagyon hangulatos – a városrész is, a képek is. Bele is bizseregtem. Kellemes lehet most ott sétálni!
… de, mintha nem is Peru lenne. 🙂
… és látom, a fürdőzők felett, a kandeláberen kárókatonák szárítkoznak.
2023. december 14. @ 11:50
Igen, ez csak egy kiragadott rész Limából. A többi majd jön szép lassan, szép sorban…