Barbados – a repülő halak országa (3/3)
– cseppkövek, rumkóstoló és hajóroncsok
Az előző rész itt olvasható
Történt: 2025. december – 2026. január
Harrison’s Cave Eco-Adventure Park
A helyszín viszont nem csak a barlangokról szól, hanem a környékén kiépítettek egy kis kalandparkot, egy kisebbfajta botanikuskertet sőt néhány papagájfajtával egy madárházat is.
„A Harrison-barlang Barbados központi fennsíkján található. Tengerszint feletti magassága 210 m. A barlangok természetes módon alakultak ki a mészkő sziklákon végbemenő víz eróziója következtében. Az átfolyó, kalciumban gazdag víz szokatlan cseppkövek és sztalagmitok kialakulását eredményezte. …”
„… A barlangokban elektromos kisvonattal lehet utazni, a túra bizonyos pontjain a látogatók leszállhatnak erről és közelről megnézhetik a képződményeket. A barlangok egyik fő területe egy hatalmas barlang, amelyet „The Great Hall” (a Nagyterem) néven emlegetnek, és amelynek magassága meghaladja a 15 métert.” (Forrás)
Mint minden cseppkőbarlangban, itt is mindenféle neveket kaptak az egyes képződmények a kutatóktól illetve a látogatóktól, mint például a „Falu”, a „Kápolna”, a „Rotunda” vagy az „Oltár”.
Én inkább mindenkire rábízom, mit lát bele a képződményekbe.
Nézzük meg a barlangot egy rövid videóban is:
Rumkóstoló
Amikor erre a fenti barlangtúrára befizettünk, azt hittem, hogy két helyszínt fog érinteni és a második a Mont Gay Destillery telephelye lesz, ahol majd biztos nem csak egy rumkóstolón fogunk részt venni, hanem talán az üzemet is megmutatják. Mindezt abból kiindulva, amit tapasztaltunk akár Írországban a Jameson whiskeykóstolón, vagy a Seychelle-szigeteken a Takamaka rumkóstolón.
Tévedtem, a fenti barlangoktól pár kilométerre lévő üzembe nem vittek el, hanem a Harrison’s Cave Eco-Adventure Park látogatóközpontjának egyik termét rendezték be erre a célra és helybe hozták a kóstolást.
„A Mount Gay cég legrégebbi fennmaradt okirata 1703-ból származik, így a Mount Gay Rum a világ legrégebbi kereskedelmi rum lepárlója. 110 országban értékesítik a Mount Gay Rumot, elsődleges exportpiacuk az Amerikai Egyesült Államok. …
A Mount Gay Rum melaszból és vízből készül, amelyet a kút víztározójának természetes korallján szűrnek át. Ezt a keveréket kizárólag kiválasztott élesztővel erjesztik, majd desztillálják, mielőtt tölgyfahordókban érlelik.” (Forrás)
Alapos ismertetőt kaptunk a fajtákról, ezek elsősorban a lepárlás formájában és az érlelés mikéntjében különböznek. Meglepő módon nekünk a legjobb minőség, a Black Label ízlett a legjobban, ez az a fajta, ami önmagában fogyasztva a legkellemesebb ital. Viszont a rumpuncs koktélhoz az Eclipse a legalkalmasabb.
Ha már alkoholos italoknál tartunk, akkor ideteszek egy fotót arról, hogy természetesen Barbadoson is kipróbáltuk a helyi sörmárkákat, a Banks és a Deputy nevűeket. A Banks egész jó, de azért visszasírtuk a dominikai Kubuli márkát, ami azért ezeknél sokkal finomabb.
Tengerpart
Ez ugyan már a harmadik (egyben utolsó) cikkem Barbadosról, mégsem volt eddig szó arról, hogy erre a szigetre a látogatók ELSŐSORBAN azért jönnek, hogy nagyokat strandoljanak.
Minden más látványossága mellett is, vagy annak ellenére is, én ezt a helyszínt leginkább egy STRANDSZIGETnek nevezném.
Miért? Legfőképpen azért, mert aki imádja a tengert, annak itt abszolút ideális fürdőhelyek sorozata található.
Kezdve a türkizkék vízzel, …
… ami pont olyan (24-25°C) hőmérsékletű, ami a legkellemesebb, éppen annyira hullámzik csak, ami jólesik, a tengerpart meredeksége is ideális.
Csak ne lenne ilyen mérhetetlenül sok ember itt.
A fenti képen könnyen kivehető, milyen tömeg özönli el pl. az egyik legjobb strandot, a Carlisle Bay-t. Ha nincs kedved nagyon korán kiballagni ide, hanem csak később, akkor már csak a sokadik sorban jut valahol hely számodra egy napernyő alatt, ahonnan …
… nagyjából ez a látvány fogad, ennyit látsz a tengerből.
Ilyenkor mindig nagy örömömre szolgál, hogy mi Bogival nem a „napokig-a-parton-napozó” típusok vagyunk, hanem egy-két óra után már legszívesebben valami más program után nézünk, így nem idegesített a dolog különösebben.
Helyette viszont kihasználtam a lehetőséget és lőttem pár képet a strand látogatóiról.
Persze nem csak nőkről születtek képeim, hanem néhány érdekes férfiú fazonjáról is.
A strand persze kiváló terep volt azok számára is, akik valamilyen formában ebből próbáltak megélni. Ilyenek azok, akik itt igyekeztek valamit eladni.
A fenti képen látható hölgy is ezzel próbálkozott, de a strandfelügyelők kitessékelték. A második képen látható úriember viszont simán szervezhette a résztvevőket a túrákra (rögtön lesz szó róla). Őt nem kizárólag azért kaptam lencsevégre, mert érdekes feje van, hanem azért, …
… mert nagyon megtetszett a teknőcös zoknija (35°C-ban a homokos parton!) és a teknőcös kalapja.
No akkor milyen túrákról is van szó?
Sznorkelezés hajóroncsok között
Igen, ez megint valami olyasmi, amit soha sehol máshol nem próbáltunk még, pedig igazán sok helyen megfordultunk már, ahol sznorkelezni lehet.
Persze hajóroncsokat alapvetően nem sekély tengerpartok mentén lehet találni, hanem igencsak mélyebb vizekben, ahova pedig búvárfelszerelés kell. Mi (különböző okok miatt) nem tudunk búvárkodni, így bármennyire is lett volna erre már más helyszíneken is lehetőségünk, mindig kihagytuk.
A Carlisle Bay viszont nem csak egy kiváló, a tömegtől eltekintve egy minden szempontból ideális fürdőhely, hanem a helyszíne két látványosságnak is, amelyekre egyszerre be lehet nevezni.
Az első, hogy az öbölben – ha épp szerencséd van – láthatsz gyönyörű teknősöket. Ebből is két fajtát, az ún. Közönséges levesteknőst illetve Közönséges cserepesteknőst.
A második pedig az, hogy az öbölben, alig pár tíz méterre a parttól található néhány hajóroncs a víz alatt, amelyek sznorkelezéssel is felfedezhetők, nem kell búvárfelszereléssel rendelkezni és mélyebbre merülni.
„A Carlisle-öböl Tengeri Park hat roncsot, egy régi móló maradványait, valamint számos nagy horgonyt és ágyút foglal magában, amelyek mindegyike jelentős mennyiségű tengeri élővilágnak ad otthont. A szerkezetek egymáshoz közel helyezkednek el, könnyen megfigyelhetők a felszínről, és néhány roncs át is járható. A terület felfedezéséhez a legjobb egy körút.
A Berwind, egy 1919-ben elsüllyesztett francia vontatóhajó, a Carlisle-öböl legrégebbi roncsa. A Comwalls, egy eredetileg 1942-ben egy német tengeralattjáró által elsüllyesztett kanadai teherhajó maradványait 2000-ben szállították ide. A Ce-Trek 1986-ban süllyedt el. Az Eillon, egy barbadosi hatóságok által lefoglalt csempészhajó, 1996-ban süllyedt el. Az uszály 2000-ben, a Bajan Queen, egy korábbi partihajó pedig 2002-ben süllyedt el.” – olvasható a fenti kép ismertető szövegében, amit azon a kishajón fotóztam, amellyel bejutottunk erre a területre.
A merülés
Az alábbi 3,5 perces videóban ezen a helyszínen folytatott sznorkelezésünket lehet követni. A teknőcök sajnos a tengerfenék közelében tanyáztak, viszont a vezetőnk felajánlotta és le is vitte a kameránkat a mélyebb részre, így sikerült megörökíteni egy szép példányt. A hajóroncsok látványa és a köztük úszkáló rengeteg hal pedig tényleg pazar élmény volt.
Igaz, hogy a kiépített strandokon nagy a tömeg és ez nem túl vonzó számunkra, de Barbados szigetétől azért búcsúzzunk egy olyan fotóval, ami szintén itt készült és mégis közelebb van az idealizáló reklámképekhez.
Ezzel a barbadosi cikkek végére értünk, de olvasható még egy dominikai, amelyben körülnézünk egy botanikus kertben és egy bálna- és delfinlesen veszünk részt.