Találkozás két grizzly medvével
Történt: 2025. szeptember
Vancouver tengeröblének északi része nem a North Shore városrész miatt érdekes, hanem itt található két olyan gyönyörű hely a természetben, amit a helyiek is és a turisták is előszeretettel látogatnak. Az egyik egy szakadékot átívelő függőhíd és környéke, a másik a Grouse Mountain lankái.
A kikötő
Ezt a két helyet mi is felkerestük, mégpedig a kikötőből indulva.
A kikötő, előtérben a Canada Place épülete
Előtte persze itt is körülnéztünk. A kikötő már 1927-ben megnyílt, de az EXPO’86-ra teljesen újjáépítették.
A kikötő modern épülete
A kikötő modern épülete
Akkor készült el a teljesen újraépített partszakasz, valamint a helyszín legnagyobb becsben tartott építménye, a Canada Place.
A Canada Place és a Pan Pacific Hotel épülete
A Canada Place „vitorlái”
Ez a tengerjáró vitorlásra emlékeztető épület azóta Kanada egyik jelképe is. Itt ma egy sokcélú belső tér található, amely nemcsak kiállításoknak nyújt helyet, hanem mindenféle szórakoztató létesítményt is magába foglal.
A Grouse Mountain a Burrard Inlet tengeröböl túloldalán
Innen jó kilátás nyílik a Burrard Inlet tengeröböl túloldalán lévő hegyekre, ahova igyekeztünk, …
A Lions Gate Bridge
… illetve a Stanley Parkot az öböl túloldalával összekötő Lions Gate Bridge-re, ami a San Fransicoban felépült Golden Gate híd kistestvére. Nem csak tengeri kikötő van az öbölben, hanem szó szerint értendő légikikötő is, ugyanis hidroplánok is hozzák-viszik innen az utasokat.
Az öböl túloldalára mehettünk volna közúton is például a Lions Gate Bridgen át, …
A forgalmas kikötőben hidroplán, tengerjáró hajó, révkalauzok és a SeaBus is jól elfér
… de mi kinéztünk magunknak egy negyedóránként közlekedő vízibusz (SeaBus) járatot, azzal keltünk át a vízen. Onnan egy buszjárat vitt fel minket a Capilano Suspension Bridge Parkba.
Függőhíd 70 méter magasban
Már a hely nevében is benne van, miért keresi fel ma már évi 1,2 millió látogató ezt a parkot.
A Capilano-folyó völgye a függőhídról nézve
A Capilano-folyó völgye a függőhídról nézve
Egy 140 méter hosszú függőhíd köti össze egy gyönyörű ősfákkal, elsősorban Douglas ősfenyőkkel teli, a Capilano-folyó 70 méter mély völgyének két oldalát.
Függőhíd a Capilano-folyó felett
A hidat 1889-ben építette egy skót építőmérnök, aki megvette a völgy mindkét oldalának egy darabját. A függőhíd eredetileg kenderkötelekből és cédrus deszkapallókból készült, majd 1903-ban ezeket egy drótkötélhíddal helyettesítették, és azóta többször felújították. (Forrás)
A terület ma is magántulajdonban van, bár az eredeti építő óta már a negyedik tulajdonos kezeli.
A Capilano-folyó meredek völgye
40-60 méteres ősfenyők
A helyszín nem csak a függőhíd és az arról a völgyre nyíló kilátás miatt nagyon vonzó. Amikor átmentünk a hídon, egy hatalmas fenyőfákból álló ősparkban találtuk magunkat.
Treetop Adventure
Ebben építettek föl egy kisebbfajta „kalandparkot”, a nevét talán Lombkorona Kaland-nak lehet fordítani.
Erdei séta a fák közötti függőhidakon
Erdei séta a fák közötti függőhidakon
Mi is rögtön kipróbáltuk a kanyon nyugati oldalán 2004-ben megépített hét hídból álló gyalogösvényt, amelyeket az öreg Douglas-fenyők közé függesztettek fel, és helyenként 30 méteres magasságban vezetnek az erdő talaja felett.
Erdei séta a fák közötti függőhidakon
Erdei séta a fák közötti függőhidakon
Bár a talaj felett magasan jártunk a fák között, mégis ha felnéztünk, …
30 méterrel alattunk a föld
30 méterrel felettünk a fák csúcsai
… a fák csúcsai még így is nagyon távol voltak tőlünk. Ezek az fenyők legalább 40-60 méter magasak, ráadásul egyes példányai biztosan többszáz évesek.
Többszáz éves ősfenyők
„Háromemberes” ősfenyők
Bennem rögtön egy régi emlék ötlött fel 2011-ből, amikor az USA-ban a Yosemite Nemzeti Parkban jártunk többezer éves mammutfenyők között. Írok is róla nemsokára.
Erdei séta a fák közötti függőhidakon
Erdei séta a fák közötti függőhidakon
A parkban rengeteg a látogató, eszünkbe is jutott, hogy ez a rengeteg ember bizonyára elijeszti az állatvilágot erről a környékről.
Harris-ölyv
Amerikai uhu
Talán ezt cáfolandó a park egyik szegletében a környék honos madaraiból két élő példányt is bemutattak, egy Harris ölyvet és egy Amerikai uhut.
Kidőlt fenyő a parkban
A függőhíd és a völgy
A lombkorona kalanddal még nem volt vége a látványosságoknak, …
Függőhíd a völgyön át
Függőhíd a völgyön át
… csak vissza kellett menni ehhez a kiinduló oldalra.
Cliffwalk
A Cliffwalk a völgy oldalában
A Cliffwalk
2011 óta végig lehet sétálni a völgy egyik sziklaszirtjének oldalába függesztett sétányon, a Cliffwalk-on is, amit nagyjából Sziklaszirt-sétánynak lehet fordítani.
A Cliffwalkra vezető lejárat
200+ éves fatönk
Az ehhez vezető lejárat elvezet egy kivágott fa tönkje mellett is. Nem voltam rest utólag megszámolni a fotómon a fa évgyűrűit. Több, mint 200-ig jutottam.
Feltételezem, hogy biztonsági okokból kellett ezt a fát kivágni, de ez is mutatja, vajon hány ilyen és még sokkal öregebb fát rejthet magában ez a park.
Végig a Cliffwalk-on
Végig a Cliffwalk-on
A félkör alakú hídon végigmenni nem annyira félelmetes, mint mondjuk, ha a padlózat üvegből lenne. (Mentünk át olyanon is, a Skywalk-on a Jasper Nemzeti Parkban. Majd néhány hét múlva az is sorra kerül a cikkeimben.)
Éles kanyarral az ég felé
A sziklaszirtbe kapaszkodó ősfenyők
Itt viszont az is érdekes volt, hogy a sziklaszirt oldalában kapaszkodtak meg a fenyők, amelyek azután egy-egy hatalmas kanyarral az ég felé törtek tovább.
A Capilano-folyó völgye a Cliffwalk-ról
Éles kanyarral az ég felé
Grouse Mountain
Ettől a parktól néhány buszmegállóval feljebb, a Grouse Mountain (Nyírfajd-hegy) tövében van a Skyride nevű libegő alsó állomása.
A Skyride kék vonala
A Skyride piros vonala
Egymással párhuzamosan vezet fel a hegyre egy kék és egy piros vonal. A kezdő- és a végállomása is egy helyen van a kettőnek, csak az utóbbi elsődlegesen a kerékpárosoknak van fenntartva. A hegy tetején ugyanis kiváló hegyi kerékpárutat is nyitottak.
Felfelé a hegyre, alul a Capilano-tó tükre
Felfelé a hegyre, alul a Capilano-tó tükre
A libegő az 1.200 méter magas csúcshoz visz fel, ahol alpesi sípályákat alakítottak ki, négy sífelvonóval.
Felfelé a hegyre a sziklák között
A távolban a Burrard Inlet tengeröböl
Bőven megéri kirándulni ide a síelőidőszakon kívül is.
Párás kilátás a városra
A Grouse Mountain csúcsa a sípályával és a síliftekkel
Na de hol vannak a medvék?
Igen, tudom, mindenki a medvék miatt nyitotta ki ezt a cikket. Nem is fog csalódni, de előtte még néhány szót a grizzlykről úgy általában.
A kanadai utunk során tudtuk, hogy több olyan helyen is meg fogunk fordulni, leginkább nemzeti parkokban, ahol grizzly és más medvefajták is élnek. Ezekkel időnként azok is találkoznak, akiknek nem ez volt a leghőbb vágyuk.
A medvék pedig sokszor kijönnek az erdőkből, felkeresik a lakott helyeket is élelmet keresve. A nemzeti parkokban is, meg ezeken a lakott helyeken is nagyon masszív, zárt, ún. medvebiztos kukákat helyeztek el, amiket a medvék nem tudnak felnyitni és összetörni sem.
Medve veszélyre figyelmeztető tábla
A fontosabb turistás helyeken mindenfelé táblákon figyelmeztetik az arrajárókat, vigyázzanak a medvékkel, illetve mit szabad és mit nem, ha mégis összetalálkozunk velük. Az egyik fontos tanács, hogy legyen nálunk medvespray.
Persze mi is szerettünk volna, ha valamelyik nemzeti parkban látunk medvét. Persze biztonságos távolból, mondjuk az autó szélvédője mögül, de persze nem annyira messziről, hogy ne tudjam lefotózni. No ez nem jött össze, medve nem járt arra, amerre mi autóztunk.
Ezekben a parkokban gyalogoltunk is elég sokat, ezért még időben beszereztünk (egy vagyonért) medvesprayt. Ennek fegyver jellegét jól jelzi, hogy a vásárláskor regisztráltak minket, az útlevelünkkel igazolva magunkat. Nos szerencsére nem volt szükségünk a spray használatára, és Vancouverbe már nem is vittük tovább magunkkal.
De ott megtudtuk, hogy a Grouse Mountain csúcsán él két grizzly medve és ha szerencsénk van, találkozhatunk velük. Ez a medvefajta „átlagosan közel 400 kilogrammos, marmagassága másfél méter körüli, és ha a hátsó lábaira áll, akár a 3 métert is elérheti. … Fehéres karmai akár 13 cm hosszúak is lehetnek. Nagyon gyors: sík terepen, rövid távon az 50 km/h sebességet is eléri.” (Forrás)
És igen!
Grizzly medve a Grouse Mointain tetején
Grizzly medve a Grouse Mointain tetején
Ahogy egy kicsit arrébbmentünk a sípályáktól egyszercsak megláttuk a két grizzly-t.
A grizzly közelebbről
A grizzly még közelebbről
Egy pillanatra sem ijedtem meg és közelebb is mentem, hogy jobb képeket tudjak készíteni.
Ehhez hozzásegített, hogy felálltam a mellettem lévő korlátra. Így a fotóimat az elektromos kerítés felett tudtam elkészíteni, ami köztem és a tőlem néhány méterre békésen bóklászó medvék között húzódott.
Coola
Grinder
Fotó: Bács Edit
Ez a két medve ugyanis a hegyen kialakított állatrezervátum két lakója, amelyet rengetegen látogatnak. A két medve, Coola és Grinder 2001-óta él ezen a hegyen, miután (két külön esetben) elvesztették az anyjukat és ebben a rezervátumban kaptak biztos menedéket és megfelelő élőhelyet.
Összeraktam egy 2,5 perces videót is róluk, íme:
