Trujillo – a szabadság városa (3/5)
– El Brujo, egy sír érintetlen kincsei
az előző rész itt olvasható
Történt: 2023. december
Trujillo környékén három fantasztikus régészeti lelőhelyet is meg lehet látogatni, egyik érdekesebb, mint a másik. Kettőt már az előző részekben bemutattam, most a (szerintem) legérdekesebb következik, El Brujo, ami magyarul a Varázsló nevet viseli.
Ezen a vidéken kb. 14.000 évvel ezelőtt telepedett le ember először. Az El Brujo régészeti komplexum három agyagpiramist is magába foglal (Huaca Prieta, Huaca Cao Viejo és Huaca Cortada), ebből kettőnek a feltárása még bőven folyik, viszont a Huaca Cao Viejo, amelyet meg lehet látogatni, „híres polikróm domborműveiről és falfestményeiről, valamint a Señora de Cao felfedezéséről, amelynek maradványai jelenleg a legkorábbi bizonyítékok egy női uralkodóra Peruban.” (Wikipedia angol cikke)
A Huaca Cortada, amely még feltárás alatt van.
Az El Brujo lelőhelyen már a hatvanas években olyan régészeti szenzációszámba menő leletek kerültek elő, „amelyek felfedezése alapvető mérföldkő volt a perui régészet történetében. A megtalált maradványok i.e. 2500-ból származtak, ez volt a kerámia előtti vagy archaikus időszak legrégebbi maradványa, vagyis közvetlenül a magaskultúra megjelenése előtt.” (Wikipedia spanyol cikke)
A piramisok a moche birodalom virágzásának idején, a régészek szerint i.sz. 2-600 között hét részletben épültek meg. „A Brujo régészeti komplexum a kollektív emlékezetnek szentelt szertartási és temetkezési terület maradt.” (angol cikk)
Ismét a spanyol nyelvű cikket idézem: „A Huaca Cao Viejo egy vályogból épített csonka piramis … Hét egymásra épült épületből áll, amelyeket öt évszázadon keresztül egymás után építenek, a perui tengerparti kultúrákra jellemző szertartást követve: a régi épületet eltemették, hogy egy újat emeljenek a tetejére. 30 m magasságot ért el. …
… Négyszögletű alapja oldalanként körülbelül 120 m. A piramis tetejére való feljutáshoz egy hosszú rámpa volt az épület oldalán. Az épület előtt egy fallal körülvett ünnepi tér található, melynek egyik oldalán melléképület vagy hosszú emelvény található. …
… Valószínűleg áldozati hely volt. A piramis egyes szektorainak falain még mindig láthatók a magas domborműves, színes falfestmények, …
… jellegzetes moche ikonográfiával, a ‘táncosoknak’ nevezett, egymás kezét fogó emberek alakjai, …
… és különösen a nyakukban kötéllel megkötött fogolycsoport képei, akik a ‘lefejező’ felé tartanak.” Itt is találkozhattunk a főoltár maradványaival (ld. a második kép előterében) ….
… amelynek falán a mítoszok ábrázolása jelenik meg.
A piramis tetejének egy szakaszán készítettek egy bemutató falszakaszt, amelyen követhető az a folyamat, ahogyan egy-egy agyag-relief készült.
Az alábbi képeken viszont a kb. 1500 éves, eredeti állapotban feltárt és konzervált falmaradványok láthatók.
A piramis egyes helyein különböző sírokat találtak, …
… majd (idézem újra a spanyol cikket) „ennek a piramisnak az egyik emelvényén találtak egy sírt, amelyben egy nő mumifikálódott maradványai voltak, akit Señora Caonak kereszteltek el, aki valószínűleg a Chicama-völgy Moche uralkodója volt.”
A baloldali kép előterében a fadarabokkal fedett részben találták meg „egy 1,45 méter magas, 20 és 25 év közötti nő mumifikált maradványait, …
…. amelyet 18 arany, ezüst, lapis lazuli, kvarc és türkiz nyaklánc, 30 arany és ezüst orrdísz, diadém és aranyozott réz korona fedett. A sírban rézzel bélelt fából készült jogarok is előkerültek, amelyeket a szertartásokon a hatalom és a hegemónia szimbólumaként használtak, valamint különféle laza fémlemezeket, amelyek a pamut lepelt fedték. …
… A testen ma is látható kígyó- és pókmintás tetoválások találhatók , amelyek a föld termékenységét jelzik, de jósnői képességeit is jelezhetik.”
A helyszínen illetve a sírban talált teljes leletsor számára építettek egy külön múzeumot a piramis mellett, …
A Cao Múzeum a Huaca Cao Viejo tetejéről, háttérben a Huaca Cortada
A múzeum bejárata
A múzeum a helyszín teljes történetét feldolgozza az i.e. 14.000 – i. sz. 1750 közötti időszakot átfogva, rengeteg lelettel alátámasztva. Például itt, a Huaca Prieta helyszínen találták meg az amerikai kontinens legrégebbi karcolt tök használati tárgyát i.e. 3000-ből. A teljes anyag megtalálható a múzeum saját weboldalán, itt most csak néhány részletet emeleik ki.
Moche, lambayeque és chimú kerámiák. Időrendben (i. sz. 200 – 1470 között) balról jobbra szemlélve.
Különböző korokból származó kerámiagyűjtemény.
Fából faragott kagylóberakásos lándzsafej díszek, moche kultúra, i.e. 200-400.
Señora de Cao sírjának felfedezése 2005-ben a perui régészet egyik csúcspontja volt. A 20-25 év közötti nő valószínűleg a mocsika birodalom egyik legnagyobb hatalmú női uralkodója volt, halálát valószínűleg szülés utáni komplikáció okozhatta.
A sírban talált tárgyak és egyéb jelek arra utalnak, hogy „”a Señora de Cao által a mochica kultúra korai időszakában játszott szerep politikai és vallási előzménye lehetett egy olyan kormányzati formának, amelyet sok évvel később – a 15. század körül – a spanyolok feljegyeztek és amelyben a nők ugyanolyan hatalommal rendelkeztek, mint a férfiak.„ (idézet a múzeum egyik feliratából)
Az eredeti múmia is megtekinthető, de a fenntarthatósága érdekében olyan kevés fénnyel van megvilágítva, hogy nem sikerült róla használható képet készítenem. A fenti kép egy későbbi teremben kiállított mindenben hű másolat, amelynek karján láthatóak a fentebb említett kígyó- és pókmintás tetoválások is.
Fotó: Bács Edit
A mai technika már lehetővé teszi, hogy megpróbálják rekonstruálni a halott eredeti vonásait is. Az első képen ennek a technikának a fázisait lehet megismerni. Ha valakit közelebbről érdekel, a múzeum honlapján, itt bővebben olvashat erről. A teljes díszbe öltözött uralkodó rekonstruált képe pedig itt látható.
Még két fejezete lesz a Trujillo-ban tett kirándulásunknak. Először egy séta a város régi házai között, itt.
