Trujillo – a szabadság városa (2/5)
– Chan Chan, a világ talán legnagyobb vályogvárosa
az előző rész itt olvasható
Történt: 2023. december
Az előző részben egy moche város régészeti emlékeit mutattam be, ezúttal egy másik korszak, egy másik nép, a chimúk által épített város, Chan Chan romjait kerestük fel. „A hatalmas, 18 négyzetkilométeren elterülő, szépen tervezett 13. századi város – szabályos derékszögű úthálózattal, sűrűn beépített lakótömbökkel, közöttük piramisokkal és szentélyekkel – a világ legnagyobb vályogból épített városa.” (Wikipedia)
Chan Chan az UNESCO Világörökség része
„Chan Chan virágkorában (a 15. században) mintegy 30-60 000 lakost számlált. A csimu kézművesek páratlan szépségű kerámia-, arany és ezüst dísztárgyakat állítottak elő, és fontosabb épületeiket is aranyalapokkal díszítették; művészetük jól nyomon követhető a város romos falcsonkjain.
A szárított agyag nem tud dacolni az idővel; a városromok a szél és a víz romboló hatása miatt mállanak. A folyamatot felgyorsítja az El Niño, amely heves esőzésekkel, és ennek kísérőjelenségeként a talajvíz emelkedésével sújtja Peru északi partjait. Chan Chan 1986 óta része a világ kulturális örökségének és az UNESCO ezzel egyidőben sorolta be a legveszélyeztetettebb műemlékek közé.”
„A csimuk hatalmas vízgyűjtő medencéket alakítottak ki, és szövevényes csatornarendszerrel hálózták be a várost. A városnegyedek között nagy kiterjedésű öntözött földek és temetők feküdtek. A temetők feltárása révén ékszerek, kerámiatárgyak és több tucat fiatal női csontváz került napvilágra.”
A hatalmas területnek csak egy kis része, a Nik An palota látogatható, de ebből is érzékelhetőek az óriási méretek. A széles, magas falakon csak egy-egy szűk bejárat volt, így könnyen védték.
A Nik An palota bejárata
„A csimu civilizáció a korábban itt élő mocse népcsoport hagyatékán épült tovább. Kultúrájuk a művészi agyag- és fémművességről, az arzén-bronz ötvözet, a réz, az ezüst és arany használatáról volt híres. A csimu kézművesek fa és agyagdúcokat használtak, így sorozatban tudták gyártani a kerámiákat. Csimor első igazi nagyvárosa Chan Chan volt. Mivel követ alig találni a környéken ezért a várost szárított agyagtéglákból építették. A királyság virágzásának 1470-ben az inkák hódítása vetett véget: a túlélőket fővárosukba, Cuzcóba hurcolták és a csimu nép beolvadt az Inka Birodalomba.”
A chimu kultúráról a helyszínen megnyitottak egy múzeumot is, amelynek teljes anyagát virtuálisan körbe lehet járni ezen a linken. A kiállított anyag nagy részét közeli fényképek, leírások és helyenként 3D-s modellek segítségével teljes mélységében végig lehet csodálni (spanyol és angol nyelven), sőt egy kisfilmben a teljes Chimu Királyság évszázadokon átnyúló történetét is röviden át lehet tekinteni, érdemes!!!
Egy másik cikkben, amely a Peruban található világörökségi helyszíneket sorolja fel, ez olvasható Chan Chanról:
„A szigorú politikai és társadalmi alapokon szervezett város a 15. században élte fénykorát. Területét kilenc, magas falakkal körvonalazott önálló egységre bontották, amelyeket egy vagy több tér köré szerveztek. Az épületeket szárított vályogtéglából és agyag-cement lapokból emelték. A körzetek templomokból, lakóépületekből, raktárakból, főzőhelyiségekből és szertartásokhoz használatos emelvényekből álltak. A város kikötővel, bonyolult csatornarendszerrel és vízvezetékkel is rendelkezett, valamint a közelben elhelyezkedő ipari területekkel, ahol feltételezhetően fafeldolgozással, szövéssel és nemesfém-megmunkálással foglalkoztak. A Moche folyónál öntözőrendszer alakítottak ki és termékennyé tették a ma sivatagos területet. A település alaprajza a csimu civilizáció fejlett politikai és társadalmi szerkezetét tükrözi. A vályogból (agyagból és homokból álló, szalmával kevert, napon szárított iszapmassza) készült városfalakat állatokat és geometrikus formákat ábrázoló mintákkal díszítették.”
„1532 körül Francisco Pizarro teljesen elhagyatva találta Chan Chan városát. Beszámolója szerint a város egyes épületelemei és falai nemesfémmel voltak beborítva. A néptelen várost a spanyol katonák teljesen kirabolták; az értékes ezüst és arany tárgyakat, valamint az épületdíszek, burkolatok utolsó darabkáit is elvitték.”
A Nik An palota díszudvara
„A Nik An palota (Yunga név jelentése: „Középház”), a Chan Chan régészeti komplexum 10 fallal körülvett komplexumának egyike, és a becslések szerint az 5. században építették vagy használták fel újra, mint egy chimú uralkodó mauzóleumát. Ez a fallal körülvett komplexum a régészek által legtöbbet tanulmányozott és rekonstruált, 1964 óta az egyetlen Chan Chan lelőhely, amely nyitott a turizmus számára. Ezt a kb. 100.000 m2-es komplexumot 10-12 m magas és 4-5 m széles falak veszik körül.” (Forrás: Trujillo Bicentenario)
„A domborműves falak a tengerparti élet jeleneteit mutatják be, utalva a tengeri vidrákra (azumitos) a nyugodt tenger partján, vízszintes vonalakban.”
Körbejárjuk a nagy díszudvart.
Fotó: Bács Edit
A „Hal és madár folyosó”-n „falak láthatók a tengeri élővilág ikonográfiai domborműveivel, amelyek a világ három szintre való felosztását tükrözik:
- A közeli és szárazföldi: madarak és emlősök sorozatában képviselteti magát.
- Köztes és tengeri: haláramlatok és vízszintes hullámok.
- A távoli és ismeretlen (isteni): tiszta égbolt (nincsenek képek).”
A frízeket többnyire iszapszínű agyaggal pigmentálták.
„Oltárterem.
Ez egy elsüllyedt díszudvar, ahol a falnál egy kis oltár található, halászhálókat ábrázoló domborművekkel. Kisebb szertartásokat tarthattak ezen a téren felkészítendő azokat az embereket, akik részt vehettek a díszudvaron.”
„Audienciák
Ez az egész építészeti komplexum legnagyobb ikonográfiával és művészi kisugárzással rendelkező szektora. ‘U’ alakú tér fülkékkel, amelyekben fából készült bálványok voltak.
Minden teret gyönyörű agyagdomborművek díszítenek, …
… mint például halászháló…
… alakú falak, különféle tevékenységeket végző madarak frízei, …
… chacanák (lépcsős keresztek) és heterogén formájú geometriai figurák, …
… például körök, amelyek a teliholdat ábrázolják (főleg istenség). Néhány figura fába van faragva, és agyaggal van bevonva.
Úgy gondolják, hogy ezek az istentiszteletnek és az istenségüknek szóló felajánlások vagy adók fogadásának szentelt terek voltak.”
„Második ünnepi udvar
A központi szektorban található, és alaprajza hasonló a fő teraszhoz, de hiányzik belőle a dísz. Ezt a helyet magánünnepségeknek szentelték.”
„Tározó
Ez egy téglalap alakú tartály, amelynek mérete 148 m hosszú, 48 m széles és 4 m. mély, a falakkal körülvett területek közül a legnagyobb, amely egy altalajvizes lagúnát őriz, nád- és gyógynövényültetvényekkel körülvéve. A víz és a termékenység kultuszának szentelt szertartások színhelye volt.
„Temetkezési platform
Az építészeti komplexum legszentebb tere, mert annak közepén Chimú Cápac testét őrizték. Ugyanitt 42 melléksír veszi körül, ahol ágyasai és cselédei sírjait is elhelyezték a túlvilági utazáshoz szükséges javakkal együtt. Mivel közel áll a ceremoniális huachaque-hoz, a császár testét minden bizonnyal úgy fogták fel, mint a magot, amely a vízben csírázik, hogy megőrizze a chimú származást.”
A helyszínen az idegenvezetőnk elmondta még, hogy a holttesteket lótusz pozícióban tárták fel, maszkokkal, edényekkel. A temetési szertartás 8 nap siratással kezdődött. A fiai megmaradtak, a 11 asszonyát eltemették vele (hogy ne egyedül menjen a túlvilágra?). Őket talán felakasztották, vagy kötéllel megfojtották, mert kötél volt a nyakukon. A családja elhagyta halála után a palotát, az örökös saját palotát épített.
„Raktárak
A fallal körülvett terület különböző részein helyezkednek el, egyesek élelmiszerek tárolására, mások pedig szövetek, fegyverek és edények tárolására szolgáltak.”
Az időjárásnak kitett régészeti komplexum állaga folyamatosan romlik, bár az utóbbi években sikerült a terület egy részét befedni.„Néhány kutató úgy véli teljesen be kellene fedni a városrom területét. Ez Chan Chan hatalmas méreteit tekintve óriási vállalkozás volna, de sajnos csak félig oldaná meg a problémát, mert az esőzések után megemelkedő talajvíz alulról támadja a falakat; a sós víz beszívódik az agyagba és szétmállasztja.”
A következő részben, itt egy moche kori piramisról és egy teljes épségében és minden kincsével együtt feltárt sírról lesz szó.
