Afrikai törzsek (3/11)
Namíbia – a himba nők füstben fürdenek
Történt: 2021. november
Mivel már láttunk különböző őslakos törzseket Kenyában (a maasaiok) és Tanzániában (a wahadzabék és a datogák) nem véletlen, hogy a Namíb-sivatag mellett a himba törzs egyik falujának meglátogatása ígérkezett számomra a második legkülönlegesebb programpontnak a Namíbia – Botswana – Viktória-vízesés útitervünben. Előzetesen nem sikerült pontosan kideríteni, vajon hova is kell mennünk, hogy eljussunk egy autentikus himba törzsi faluba. Szerencsére az egyik szállásunkon kaptunk érdemi segítséget (nekik is telefonálgatniuk kellett, hogy hova is menjünk, mert kapásból nem tudták). Végül kisebb bolyongás után azért megtaláltuk ezt a falut, amelyik a főúttól jópár kilométerrel beljebb, egy kis mellékút további leágazása mentén található.
Megjegyzem még, hogy amikor ezt a témát egy éve posztoltam a Facebookon, cenzúráztak és két fotómat kitörölték a bejegyzésből. Az indoklás szerint a képek szexuális tartalma (azaz félmeztelen hölgyek képei) miatt. Természetesen reklamáltam, de hiába, nem tették vissza a két fotót a posztba. Ez volt az egyik oka, hogy saját weblapot indítottam. Itt természetesen szerepelnek azok a képek is. Nem gondolom, hogy a képek szeméremsértőek lennének, hiszen ezek az emberek így élnek, számukra ez a természetes.
Egy kis háttérinfó a törzsről
Először pár szót a himba törzsről a Wikipédia angol nyelvű cikkének segítségével: „A himbák (egyes számban: OmuHimba, többes számban: OvaHimba) körülbelül 50 000 főre becsült lélekszámú őslakosok, akik Namíbia északi részén, a Kunene régióban (korábban Kaokoland) és a Kunene folyó (Angola) partjától délre élnek. Az ovahimba félig nomád, pásztorkodó nép, és beszéli az otjihimbát, a herero egy fajtáját, amely a bantu családhoz tartozik.
Az OvaHimbák félnomádok, mivel vannak alaptanyáik, ahol növényeket termesztenek, de előfordulhat, hogy az éven belül el kell költözniük a csapadéktól és a vízhez való hozzáféréstől függően. Namíbia utolsó (félig) nomád népének tartják őket. Túlnyomórészt állattenyésztők, akik juhokat és kecskéket tenyésztenek, de vagyonukat szarvasmarháik számában tartják számon. Esővel táplált növényeket is termesztenek és tenyésztenek, például kukoricát és kölest. Az állatállomány jelenti az OvaHimba fő tej- és húsforrását. Fő étrendjük a savanyú tej és a kukorica zabkása (oruhere ruomaere), néha pedig a tej- és húshiány miatt csak sima kemény kása. Étrendjüket kukoricadara, csirketojás, vadon termő gyógynövények és méz is kiegészíti.
Csak alkalmanként és alkalomszerűen adják el az állatállományt készpénzért.
A nők és a lányok általában munkaigényesebb munkát végeznek, mint a férfiak és a fiúk, például vizet hordanak, földbe vakolják a mopánfa otthonokat föld és tehéntrágya kötőanyag keverékével, tűzifát gyűjtenek. A tehén- és kecskefejés felelőssége szintén az asszonyokat és lányokat terheli. A férfiak fő feladatai közé tartozik az állattenyésztés, a pásztorkodás, ahol a férfiak gyakran hosszabb ideig tartózkodnak távol a családi háztól, az állatvágás, az építkezés, valamint a falusi törzsfőnökök tanácskozása.”
A nők és a lányok általában munkaigényesebb munkát végeznek, mint a férfiak és a fiúk, például vizet hordanak, földbe vakolják a mopánfa otthonokat föld és tehéntrágya kötőanyag keverékével, tűzifát gyűjtenek. A tehén- és kecskefejés felelőssége szintén az asszonyokat és lányokat terheli. A férfiak fő feladatai közé tartozik az állattenyésztés, a pásztorkodás, ahol a férfiak gyakran hosszabb ideig tartózkodnak távol a családi háztól, az állatvágás, az építkezés, valamint a falusi törzsfőnökök tanácskozása.”
Ebben a bejegyzésben még többször idézek a cikkből, előtte „(W)”-vel jelölve.
Megérkeztünk a faluba
A falu kb. 15-20 ilyen kis kunyhóból áll. Mint látszik, faágakból készült a váza, amelyet agyag és trágya keverékével kitapasztanak. Az egyik kunyhóba bemehettünk, majd ld. erről a képeket és videókat később.
Nagyjából 10-15 nő és a gyerekeik voltak „otthon”, a férfiak az állatokat legeltették a falun kívül, de azért volt két férfi a falu bejáratánál. Egyikük szedte a belépőt (ebből a fejenként nem túl nagy összegből tudnak ezt-azt vásárolni a törzs számára), a másikuk pedig, Mario volt segítségünkre a faluban vezetőként, mert ő tudott angolul, a törzsbeliek nem.
(W): „Az OvaHimba poligám, az átlagos himba férfi egyszerre két feleség férje. A fiatal himba lányokat apjuk által választott férfi partnerhez kötik.”
(W): „A himba törzsnél beavatási rítusként szokás a fiúkat pubertás előtt körülmetélni. Házasságkötéskor egy himba fiú férfinak számít. Egy himba lányt nem tekintenek teljes értékű nőnek, amíg gyermeket nem szül. „
(W): „Annak ellenére, hogy az OvaHimbák többsége sajátos kulturális életstílust él távoli vidéki környezetében és tanyáiban, társadalmilag dinamikusak, és nem mindegyik elszigetelt a helyi városi kultúra irányzataitól. … Az OvaHimba együtt él, és kölcsönhatásba lép országuk más etnikai csoportjaival és a városlakókkal.”
Mitől ilyen vörös a bőrük?
A nők bőrének a színe nem valamiféle utómunka eredménye a fotókon, hanem valóban ilyen vörös, amit egy okker (Hematite), zsír és növényi anyagok keverékéből előállított kenőccsel érnek el. A vörös keverék a föld gazdag vörös színét és az életet jelképező vért szimbolizálja. A színezés fő oka a férfiak és a nők közötti különbség megmutatása.
A vörös réteg segít a perzselő napsugárzás ellen, miközben tisztán és nedvesen tartja a bőrt, és bizonyos mértékig gátolja a szőrnövekedést a testen.
(W) „Az OvaHimba története tele van katasztrófákkal, beleértve a súlyos aszályokat és a gerillaháborút, különösen Namíbia függetlenségi háborúja alatt és a szomszédos Angolában zajló polgárháború következtében. A XX. század első népírtása során 1904 és 1908 között ugyanazt, a német délnyugat-afrikai birodalmi gyarmati kormány segítségével elkövetett népirtási kísérletet szenvedték el, mint a Herero-háborúk során a Herero és Namaqua törzsek.” Nagyjából a populáció 2/3-át – 3/4-ét irtották ki akkor. A himbák ma is egy vándorló népcsoport. Mario elmondása szerint ez a falu 2015 óta van ezen a helyen, északabbról vándoroltak ide megfelelő legelőket keresve az állatoknak.
Fotó: Bács Edit
Ő egy kislány, ami abból tudható, hogy két hajfonata (ozondato) van, …
… a nagyobbik gyerek pedig egy kisfiú, mert csak egy hátrahajló hajfonata van, az ondato.
Ez a nő épp azt mutatja, hogy neki is hiányzik alul két foga, ami egy törzsi szokás (pl. a maasaioknál is láttuk ugyanezt). A célja az, hogy ha az illető beteg, akkor könnyen be lehessen neki ételt vagy gyógyszert adni. Nem csecsemőkorban, hanem később, a felnőttéválás során veszik ki a foga(ka)t.
A ruházat
(W): „A himba férfiak és nők egyaránt megszokták, hogy a lakókörnyezetükhöz és a forró, félszáraz éghajlathoz illő hagyományos ruházatot viseljenek. …
… A legtöbb esetben ez egyszerűen borjúbőrből és báránybőrből, vagy egyre inkább modernebb textilekből készült szoknyaszerű ruházatból és esetenként lábbelik szandáljából áll.”
Fotó: Bács Edit
A nők a derekuk mögött egy hevederszerűséget hordanak, azon cipelik a terhet.
Sok saját készítésű ékszert hordanak.
A falu kunyhóit itt is (mint pl. a maasaioknál) a középen kialakított karám köré építik, ahol éjszakánként az állatokat tartják és védik.
Hajviselet
A himba nőknél a hajviselet igen fontos szempont (W): „A serdülőkortól kezdve a fiúknak továbbra is egy fonott copfjuk van, …
… míg a lányoknak sok otjize-textúrájú [ez a kenőcs, amivel a testüket is bedörzsölik] hajfonatjuk lesz, amelyek közül néhány úgy van elrendezve, hogy elfátyolozza a lány arcát.”
Fotó: Bács Edit
(W): ” A napi gyakorlatban a fonatokat gyakran összekötik, és az arctól elválasztva tartják.”
A fiatal lányok vastag nyakláncot hordanak, a férjezettek vékonyakat. (W): „Azok a nők, akik körülbelül egy éve házasok, vagy gyermekük született, díszes fejfedőt viselnek, sok fonott hajjal, amelyet otjize pasztával színeztek és formálnak. A nem házas fiatal férfiak továbbra is egy fonott copfot viselnek, amely a fej hátsó részéig terjed, míg a házas férfiak sapkát vagy fejfedőt, alatta pedig fonatlan hajat. Az özvegy férfiak leveszik a sapkát vagy a fejfedőt, és szabaddá teszik a befonatlan hajat.”
Erembe
A nők hajára tett hajkorona, az Erembe. Ez a korona tehén- vagy kecskebőrből készül, …
… és a nők fejére akkor kerül, amikor egy lány eléri a pubertás korát. (W): ” Az OvaHimbák a vízhiány miatt fahamut is szoktak használni hajtisztításra.”
Szerencsére megengedték, hogy a faluban bárhol, bárkit fotózhattam.
Kérdésemre, hogy kapnak-e állami támogatást, az volt a válasz, hogy nem, mert ők gyakorlatilag nem az állami adminisztráció részei. Ugyanis a nők nem kórházban, hanem otthon szülnek, így nem regisztrálják a gyerekeket, tehát az állam szempontjából nem léteznek.
Egy kunyhó belülről
Bevittek a falu fő kunyhójába, ahol a törzsi tanácskozásokat szokták tartani, illetve ahol a nők „tisztálkodnak”. Ez a kunyhó mindig a karámra néz, hogy szemmel lehessen tartani a jószágot.
Mario megmutatta azokat az eszközöket, amiket használnak, beleértve a „himba mosógépet”. Ezeket az alábbi videóban láthatjátok.
(W): „A himbák egyik érdekes szokása, hogy a nők nem használhatnak vizet mosakodáshoz. Ez magában foglalja saját magukat és a ruhájukat is. Az idősek szerint ez megint a nagy aszályok idejére nyúlik vissza, amikor kevés volt a víz, és csak a férfiak juthattak vízhez mosakodás céljából. Amellett, hogy vörös okkert visznek fel bőrükre, a himba nők napi füstfürdőt vesznek a személyes higiénia fenntartása érdekében.” Mario elmondja a teljes műveletsort ebben a videóban, …
Azután bejött az egyik asszony és élőben is megmutatta, milyen az, amikor a füstben fürdenek.
Megnézhettük a falu iskoláját is. Mint Mario elmondta, egy-egy családból valamelyik rokon választja ki azt a gyereket, aki az alapfokú iskola elvégzése után továbbtanulhat. Az ő családjában őt választották, így elmehetett tanulni, jól megtanult angolul is, azután visszajött a faluba, mert látta, hogy lakhatás és munka nélkül csak a bűnözés lehetne az ottmaradása egyetlen útja.
A falutól való búcsúzás előtt a nők még körbeültek és kirakták a portékájukat, hátha elcsábulunk.
A sorozat következő részét itt találod.
2023. február 11. @ 4:05
Köszönöm az élményt….nagyon érdekes dolgokat tudtam meg.
2023. február 11. @ 4:51
Köszönöm szépen a visszajelzést. A többi részben is lesznek (szerintem) döbbenetes dolgok…
2023. február 11. @ 10:53
Nagyon erdekes! Maradok a vizben furdes mellett! ☺️
2023. február 12. @ 9:51
Nem is értem, miért? 🤣