Amikor ezt a túrát terveztük, arra gondoltunk, hogy persze, a karnevál követése nagyon fontos, de a Rióban töltött napjainkat főleg a város más látnivalóinak felkeresése fogja kitölteni. Kinéztünk magunknak jópár múzeumot, érdekes épültet, amiket belülről is szerettünk volna felfedezni.
Nos ez pont nem így történt. Mi egy péntektől szerdáig tartó időszakban jártunk ott. Nem voltunk elég körültekintőek és csak ott derült ki számunkra, hogy kerek 5 napon keresztül (szombat-szerda) a karnevál miatt szinte MINDEN közintézmény zárva tart.
Tehát le kellett vonni az első tanulságot: A látogatónak vagy legalább egy hetet kell Rióban töltenie, hogy múzeumokba is beléphessen, vagy rövidebb időt szánva döntenie kell a karnevál és minden más között.
Azért harcedzett turistaként nem adtuk fel teljesn és mégis nyakunkba vettük a várost, hogy legalább kívülről lássuk a híresebb épületeket. Az előző részben már írtam a két legismertebb riói látványosságról, a Cukorsüveg-hegyről és a Megváltó Krisztus szoborról. Most a többiről írok.
A Cinelândia és környéke
A város legrégebbi negyedében, a Centroban kezdtük a sétát, azon belül is a Cinelândianak nevezett hatalmas téren. Ez voltaképpen a hivatalosan Floriano-térnek nevezett nagy, nyitott terület, amit az 1930-as évektől hív így a köznyelv. Akkorra ugyanis már több tucat színház, éjszakai klub, bár és étterem nyílt a környéken, így a város a népszerű szórakoztatás központjává vált.
A teret körülvevő épületek között van a Nemzeti Könyvtár, a Városháza (Pedro Ernesto-palota) és a Városi Színház (Teartro Municipal). „Az ötlet, hogy a teret a Times Square brazil változatává alakítsák, Francisco Serrador üzletembertől származik, aki Brazíliában telepedett le, és kaszinókat (jelenleg tiltott Brazíliában), mozikat, színházakat és szállodákat birtokolt.” (Forrás)
A Városháza (Palácio Pedro Ernesto)
Fesztiválszínpad a Palácio Pedro Ernesto előtt
Mindhárom említett épület zárva tartott, pedig a Biblioteca Nacional do Brasilra nagyon fentem a fogam. Ugyanis az Latin-Amerika legnagyobb nemzeti könyvtára és egyébként is a világ 10 legnagyobb gyűjteménye között található a kb. 10.000.000 kötetével. (Forrás) Végül fotóm sem született róla, mert a téren a nagy fák teljesen kitakarják a hatalmas épületet.
Egy álmosnak tűnő vasárnap reggel értünk a térre, ami valószínűleg csak azért tűnt számunkra álmosnak, mert pár órával azelőtt lett vége egy óriási bulinak és a következő csak koradélután kezdődött. A bulit a városháza előtt felépített színpadon egymás után következő számos fellépő volt hívatva szolgáltatni, ld. a fenti képeken.
„Az épületet 1923-ban avatták fel. Az „Aranykalitka” becenevet kapta építésének igen magas … költsége miatt, ami több mint kétszerese a Rio de Janeiro-i Városi Színház építési költségének.” (Forrás)
A Városi Színház
A Theatro Municipal homlokzata
A Theatro Municipal épületrészlete
„A Rio de Janeiro-i Városi Színház (Theatro Municipal) egyike a legfontosabb brazil színházaknak, … épületét 1909. július 14- én avatták fel. … A név ellenére a színház nem az önkormányzathoz tartozik, hanem Rio de Janeiro államhoz kötődik. …
Az eredetileg 1739 néző befogadására tervezett színházat 1934-ben, felismerve, hogy a színház túl kicsi a város növekvő lakossága számára, 2205 férőhelyre növelték. A munka bonyolultsága ellenére mindössze három hónap alatt készült el, ami szintén rekordidő volt abban az időszakban. Később, némi módosítással, elérték a jelenlegi 2361 férőhelyes kapacitást.
2011. március 20-án Barack Obama , az Egyesült Államok elnöke, a Brazíliával új kereskedelmi megállapodások megkötését célzó látogatása során a Városi Színház színpadáról szólt a brazil néphez, ahol Brazíliát a kortárs világ egyik legnagyobb demokráciájaként ismerte el, amely interkontinentális szinten inspirál másokat.” (Forrás)
A színházban vezetett túrákat is tartanak, de nem akkor, amikor ott jártunk, így ezt sem láttuk.
A Tiradentes-palota
A Tiradentes-palota hátsó traktusa
„A Tiradentes-palotát 1926. május 6-án avatták fel. 1926 és 1960 között a Képviselőház, 1960 és 1975 között a Guanabara állam törvényhozó gyűlésének, mielőtt Rio de Janeiro állammal egyesült volna, valamint 1975 és 2021 között Rio de Janeiro állam törvényhozó gyűlésének épülete volt.” (Forrás)
A Cinelândiát határoló egyik épületsor
Néhány templom
Rió lakossága erősen vallásos, az abszolút többség katolikus, a kezdeti gyarmati idők (XVI. század) óta erős egyházi jelenléttel, így nem csoda, hogy sok a régi katolikus templom.
Ismét csak kívülről láttuk a riói székesegyházat, „amelynek stílusa a maja építészeti stílusra és a piramisokra épül. … 1964 és 1979 között építették, … külső átmérője 106 méter, teljes magassága 75 méter. Belső területe 8.000 négyzetméter, 5.000 ülőhelyet biztosít, állóhelyekkel együtt 20 000 fő befogadására alkalmas.” (Forrás)
A riói székesegyház (Catedral Metropolitana de São Sebastião)
A Candelaria-i Miasszonyunk temploma (Igreja de Nossa Senhora da Candelária)
A fenti második képen látható Candelariai Miasszonyunk temploma „a város egyik fő vallási emlékműve és a riói elit hagyományos esküvői helyszíne. A templom eredete még 1609-re vezethető vissza, a jelenlegi templomot 1775-ben kezdték építeni. A helyszín elhíresült a Candelária-mészárlásról, amely hajléktalanok lemészárlása volt a templom közelében 1993. július 23-án.” (Forrás) Utóbbi részleteiről itt lehet olvasni.
A régi riói székesegyház
A régi riói székesegyház homlokzata
A régi riói székesegyház a Kármel-hegyi Miasszonyunk temploma (Igreja de Nossa Senhora do Carmo da Antiga Sé). „Az eredeti kápolna 1761-ben adta át a helyét a jelenlegi templomnak. … Tizenöt évig tartottak a munkálatok, az új templomot 1770. július 22-én szentelték fel ünnepélyes körmenettel. A gyönyörű rokokó stílusú, aranyozott fafaragást Inácio Ferreira Pinto mesterember készítette 1785-től kezdődően.” (Forrás)
Mindenféle más
Ebben a városban is sok felhőkarcoló épült a város sok helyén.
A Centro Cândido Mendes épülete a régi riói székesegyház mellett
A Petrobras székháza (EDISE) illetve a Banco do Brasil épülete
A fenti képeken az első egy 1982-ben átadott, 43 emeletes, 140 méteres irodaépület. A második képen pedig a háttérben a második legmagasabb riói építmény (1980-ban átadott, 143 méter magas és 40 emeletes) látható, az Edifício Sedan, a Banco do Brasil székháza.
A Valentim-kút, háttérben az Értéktőzsde épülete
A Museu de Arte do Rio (MAR) épülete
A fenti első képen is a régi és a modern együttélése érhető tetten. A háttérben az Értéktőzsde épülete, míg az előtérben az eredetileg a város lakóinak vízellátására épült, a 18. századi barokk-rokokó építészetet bemutató Valentim-kút látható.
Sétánk során túlnyomó részben karneválozókkal találkoztunk (róluk még bőven lesz szó a következő részekben), klasszikus vezetett turistacsoporttal egész riói tartózkodásunk során összesen egyszer, egy 60+-os társasággal épp ennél a kútnál futottunk össze.
A másik fenti kép az egyik (de nem az egyetlen 😭😭😭) bezárt múzeumot (MAR) mutatja, amit szívesen megnéztünk volna.
Az Arcos da Lapa
A Fundição Progresso épülete
Mint említettem, sok szó lesz még a karneválozókról. A fenti két képet inkább a fotókon látható építmények miatt tettem ide. Az elsőn az Arcos da Lapa, egy vízvezeték hídja látható. „A gyarmati időszak legnagyobb építészeti alkotásának tartották, és ma a város egyik képeslapja, a régi Rio de Janeiro legreprezentatívabb szimbóluma, ami már 1729 óta áll.” (Forrás)
A másik képen pedig a Fundição Progresso látható, egy ismert kulturális központ és koncerthelyszín a Lapa negyedében. Egy ún. „bloco”, de ezekről majd egy másik cikkben.
A Centro Cultural Banco do Brasil (CCBB)
Valami csoda folytán(???) találtunk azért egyetlen olyan kulturális intézményt, amely a karnevál ideje alatt is nyitva tartott. Ez a Banco do Brasil Kulturális Központja, a CCBB.
A Centro Cultural Banco do Brasil bejárata
Tábla a Centro Cultural Banco do Brasil falán
A CCBB rotundája
A CCBB rotundája
Az 1906-ban átadott épület eredetileg a Rio de Janeiró-i Kereskedelmi Társaság (Associação Comercial do Rio de Janeiro) székházának épült, és a városi tőzsde is itt működött. Az 1920-as években a Banco do Brasil megvásárolta az épületet, és itt alakította ki központi székházát. A bank az 1980-as évek végén döntött az épület teljes felújításáról és kulturális célú hasznosításáról. (Forrás: Google AI)
Ma elsősorban különböző időszaki kiállításoknak ad helyet, mi is láttunk egy szuper jó fotókiállítást az őslakos nők szerepéről a mai társadalomban.
Azon túl, hogy képzőművészeti kiállítótermek, három színházterem és egy mozi illetve egy hatalmas, több mint 250 000 kötettes könyvtár található benne, itt van a Banco do Brasil múzeuma és archívuma is.
A Banco do Brasil elnöki titkárának egykori szobája
A Banco do Brasil elnökének egykori szobája
Bejárat a tárgyalóba
A Banco do Brasil elnöki tárgyalója
Ezen az emeleten, ahol a BdB múzeuma található, be lehet járni (ld. a fenti képeket) az 1926-60 közötti elnökségi irodákat az eredeti helyszínen az eredeti bútorzattal. A restaurálás során ügyeltek arra, hogy megőrizzék az eredeti jacaranda fa lambériát és a díszes építészeti részleteket.
Még cukrászda is van itt
A Confeitaria Colombo nevű cukrászda és kávéház
Az épület körbejárása után megettünk egy-egy sütit is a CCBB egyik emeletén található híres Confeitaria Colombo nevű cukrászda és kávéházban.
„Ez a kávézó nem csupán egy vendéglátóhely, hanem Rio de Janeiro egyik legfontosabb történelmi és kulturális intézményének kihelyezett tagozata: Rio de Janeiro aranykorának, a Belle Époque-nak a szimbólumává vált, ahol írók, művészek és politikusok találkoztak.” (Google AI)
Amikor mi ott jártunk, csak egy része volt nyitva, pedig egy gyönyörű több szintes kávéházról van szó (ld. a fotókat a kávéház honlapján).
A CCBB egyik homlokzata
A fotókiállítást hirdető plakátok a CCBB egyik oldalán
A CCBB melletti téren áll egy nagyon érdekes kinetikus szobor, ami egyébként a 2016-ban megtartott Riói Olimpia jelképe volt, egyúttal az olimpiai láng őrzője (ld. a kép alsó részén)
Anthony Howe amerikai kinetikus szobrász alkotása, a Pira Olímpica
Rozsdamentes acél karokból és korongokból áll, amelyek a szél irányától és sebességétől függően egymástól függetlenül forognak.
Persze egy fotó pont a mozgást merevíti ki, ezért ideteszem a mozgását bemutató snittemet is.
Museu do Amanhã
A korábban említett MAR-hoz igen közel, a tengerpart menti egykori rozsdaövezet revitalzációja során, a 2016-os olimpiára készült el egy igen látványos múzeum, a Jövő Múzeuma (Museu do Amanhã).
A Jövő Múzeuma
Ez egy tudományos múzeum, amelyet „a spanyol neofuturisztikus építész, Santiago Calatrava tervezett. … A fő kiállítás számos kísérlet és élmény révén öt fő területen vezeti végig a látogatókat: Kozmosz, Föld, Antropocén, Holnap és Mi. A múzeum ötvözi a tudományt az innovatív dizájnnal, hogy a fenntartható városokra és az ökológiai világra összpontosítson.” (Forrás)
A Jövő Múzeuma előtti tér
A Jövő Múzeuma épülete
A Jövő Múzeuma épülete
A Jövő Múzeuma épülete
Igen, kedves Olvasó, eltaláltad! Ez a múzeum sem volt látogatható, nem jutottunk be. Pedig nagyon szívesen megnéztük volna.
A következő rész a tengerimádóknak és a különleges növények kedvelőinek fog (elsősorban) szólni, ugyanis a riói strandokat és a hatalmas botanikus kertet járjuk körbe.
