Kortárs afrikai képzőművészet
A One Off Africa Gallery-ben jártunk
Történt: 2022. február és 2023. március
Bármerre járok a világban, szeretek tárlatokra, galériákba járni. Nincs ez Kenyában sem másképp. Itt sajnos jóval kisebb az elérhető kínálat, a minőségi művészet megtalálása pedig még nehezebb. Üdítő kivétel az egy egészen bizarr helyszínen található One Off Africa Gallery, amit egy angol hölgy, Carol Lees indított el 1994-ben.
Ahogyan a honlapjukon írják: „A galéria célja, hogy képviseljen néhány művészt a Kenyában legismertebbek közül, akik közül sokat kizárólag mi képviselünk, valamint Kenyából, Ugandából, Tanzániából, Szudánból és Ruandából származó társművészeket. A galéria a megszokott turisztikai műtárgyaknál kifinomultabb jellegű alkotásokat kíván bemutatni, amelyeket eddig is vártak ettől a régiótól.” Ajánlom a további részletekhez a honlap böngészését, nagyon informatív és rengeteg műalkotás is látható rajta!
Maga a galéria Nairobi egyik igen szép, kertvárosinak mondható részén, egy 5 hektáros (!!!) ingatlanon található. Az alkotások egy (szerintem) elég hobó, kétszintes főépületben, illetve amellé felhúzott néhány más helyiségben található, illetve a szobrokból a kertben körbejárható szoborparkot hoztak létre, aminek hihetetlenül klassz hangulata van.
Havonta indítanak a kiállítótermükben új kiállításokat, én eredetileg egy fotókiállítás miatt zarándokoltam el (tőlünk kocsival 16 km) a galériába. Ott kezembe került egy jóval korábbi, a galéria 10 éves jubileumát ünneplő, a képviselt művészek alkotásaiból összerakott komoly vastagságú katalógus. Elképesztően jó műveket láttam benne (sajnos nem tudom megosztani).
Michael Musiyoka: Büntető intézkesések II. (2019)
A korábbi kenyai tárlatlátogatásaimhoz képest, ahol mondjuk közepes színvonalat tapasztaltam, ezek messze jobb átlagot képviseltek. (E cikk címlapfotója Peterson Kamwathi: A világ ezen a héten (Dunia Wiki Hii I) munkájáról készült)
A falon ez a nagy kép Peter Ngugi: Kérlek, maradj csendben (2021) című képe és hátul a sarokban még további három tőle. Ezeket a képeket láttuk a Nairobi Nemzeti Múzeumban.
A fotók Margaret Njeri Ngigi képei.
Az épületeket körbejárva pedig például megtaláltam egy olyan művész képeiből is néhányat, akinek ezek a festményei korábban a Nairobi Nemzeti Múzeumban voltak kiállítva (ld. az első képen).
A fotókiállítás (Margaret Njeri Ngigi képei) ugyan kevés, de annál inkább érdekes képekből állt.
Idén egy alig negyven éves kenyai művész, Naomi Van Rampelberg nagy volumenű és igen érdekes kiállítása alkalmából jártunk újra a helyszínen. Sajnos a művész nem engedélyezte a fényképezést, így ezeket a műveket a nevére kattintva lehet megtekinteni a galéria honlapján.
Végül menjünk körül a hatalmas parkban. A sétány mentén számtalan szobor van kirakva.
Richard Kimathi szobrai a Quarry Face sorozatból (nehezen lefordítható a cím, nagyjából „Kőarc”), de még legalább 5 másik volt látható kicsit arrébb az avarban.
Joseph Bertiers – From the Lake („A tóról jövet”) és Peterson Kamwathi – Heavy Lies the Crown (talán „A korona súlyos hazugsága”) című munkái. El lehet mellettük üldögélni egy kicsit.
