Amire már régóta készültünk (3/3)

Maasai Mara – mi minden volt még?

Történt: 2022. július

Összesen másfél napot töltöttünk ezúttal a Mara-ban, de annyi minden történt ezalatt, hogy vétek lett volna a bejegyzésekben ennél jobban összesűríteni. Még erre a posztra is maradt elég érdekesség (ha számodra kimaradt az előző rész, kattints ide).

Amire már régóta készültünk (3) Maasai Mara – mi minden volt még?

A szállásunk ezúttal az Olgatuni Camp volt. Ez is egy olyan tábor, ahol sátorban alszunk ugyan, de azon belül minden kényelem (rendes ágy, melegvíz, zuhany, WC) rendelkezésre áll. A bizarr kézmosó lehetőség a vendégek számára az ebédlősátor előtt nyilván a COVID maradványa.

Pirkadatkor indultunk, nem sokára az épp felszálló hőlégballonokban és a talajt még beborító ködfelhőben gyönyörködtünk.

A látottak sorát kezdjük most a madárszekcióval.

Sáfránysárga sarkantyúspityer (Yellow-throated longclaw)

Vörösnyakú frankolin (Red-necked spurfowl)

Szürkekabátos gébics (Grey-backed fiscal) ….

… amint felröppen.

Ez egy kígyászkeselyű (Secretarybird), …

… amelyik így néz ki, ha felborzolja magát.

Ennek a madárnak a magyar neve Turdoides sharpei (Black-lored babbler), legalábbis a Wikipedia szerint.

Pompás fényseregély (Superb starling)

Villásfarkú szalakóta (Lilac-breasted roller)

Bukázósas (Bateleur)

A magányos fa tetején …

… egy füles keselyű (Lappet-faced vulture).

Nem véletlenül nem láttunk egyetlen személyautót vagy akár SUV-ot se a Marában. Ilyen sziklás folyómedreket csak ezek a bivalyerős 4X4-es Land Cruiser-ek élik túl.

Átkelés közben persze rá lehet csodálkozni a vízilovakra, zsiráfokra.

Azután átkelést követően találd meg, merre is van az előre. Autókeréknyomokat ugyan találsz viszonylag sűrűn, de egyetlen útjelző vagy akár térkép nem áll rendelkezésre. Marad a túravezetők helyismerete.