Hatvan év után ismét Zakopaneban (2/3)
– a Morskie Oko és a Hypershell
Az előző rész itt olvasható
Történt: 2026. június
Az egész kirándulásunk lényege arról szólt, hogy legalább egy gyalogtúrát is tegyünk. Fiaim nyilván sokkal nagyobb erőpróbákra képesek mint én, így már óvatosan egyeztem csak bele az általuk javasolt opciók egyikébe. Élénken él ugyanis az emlékeim között a tavalyi közös gyilkos gyalogtúra a Colca-kanyonban, ezért meghúztam a határt, hogy 10 km-nél többre nem vállalkozom.
A célpont így a Morskie Oko nevű tóra (magyarul Halas-tó) és környékére esett. Ez a gleccsertó „a Tátrai Nemzeti Park (TPN) területén, 1.393 méteres magasságban terül el, déli oldalát a Magas-Tátra Szlovákiához tartozó orma, a 2.438 méter magas Menguszfalvi-csúcs határolja. A tótól keletre Lengyelország legmagasabb csúcsa, a Tengerszem-csúcs (2.499 méter) magasodik. A Halas-tó a Tátra legnagyobb tava, területe nagyjából 34 hektár, mélysége 51 méter.” (Forrás)
Lovaskocsi
Akárcsak a tavalyi Colca-kanyon kirándulásnál, itt is elkövettem azt a hibát, hogy nem kérdeztem vissza eléggé, mit is terveznek a fiaim, illetve mire is bólintok rá. Szerencsére ez most nem okozott érdemi problémát. Történt ugyanis, hogy csak annyit tudtam, hogy a Morskie Oko-hoz felvezet egy kiépített út, ami 9 kilométer és előzetesen arról beszélgettünk csak, hogy ezt a 9 kilométert hogyan tegyük meg.
Akkor még csak annyi hangzott el, hogy mehetnénk gyalog is legalább az egyik irányba. De egyébként létezik egy elektromos kisbuszjárat is, meg akár lovaskocsival is felvisznek odáig.
Lovaskocsival az erdei úton a Morskie Oko felé
Lovaskocsival az erdei úton a Morskie Oko felé
Lovaskocsival az erdei úton a Morskie Oko felé
Lovaskocsival az erdei úton a Morskie Oko felé
Az indulás napján végül amellett döntöttünk, hogy menjünk lovaskocsival felfelé, a többit majd meglátjuk a helyszínen.
Lovaskocsival az erdei úton a Morskie Oko felé
Lovaskocsival az erdei úton a Morskie Oko felé
Lovaskocsival az erdei úton a Morskie Oko felé
Lovaskocsival az erdei úton a Morskie Oko felé
Utólag kiderült, hogy kitűnően döntöttünk. Nem csak azért, mert a kocsikázás nagyon jó móka volt, ráadásul a gyönyörű időben így csak a táj élvezetével lehettünk elfoglalva, hanem azért is, mert bizony a könnyű terep ellenére sem kevés 9 kilométert megtenni csak úgy „indulásként”.
Videó: Bács Edit
A kocsikázás végállomásánál azután kiderült, hogy onnan még 3 kilométert gyalogolni kell, hogy felérjünk a tóhoz.
A Hypershell
Itt lépett be a gyologtúránk főszereplője, a Hypershell. Vittünk ugyanis magunkkal mind az ötünk számára egy-egy túrázást segítő eszközt, amit Hypershellnek vagy Exoskeletonnak hívnak.
„Az Exoskeleton (vagy külső váz) egy mesterséges intelligenciával támogatott, hordható robotikai eszköz, amely természetes módon segíti a gyaloglást és a túrázást azáltal, hogy növeli a láb erejét, miközben csökkenti a fizikai megterhelést. Ez a könnyű és állítható szerkezet egy biztonságos, szabadtéri kalandokat és városi felfedezéseket megkönnyítő technológiai innováció.”
Felvértezve a Hypershellel – Fotó: Gosztonyi Mátyás
Én erről korábban soha nem hallottam, viszont Bence fiam néhány hónappal ezelőtt igen. Valószínűleg Európában elsőként rá is mozdult, és behozta Magyarországra. Az eddigi vállalkozásainak pedig elindította az új ágát, amelyben nem csak kipróbálni lehet ezt az eszközt, egy-egy gyalogtúra során, hanem ki is lehet bérelni.
Mi persze családi alapon kölcsönkaptuk, de milyen jó volt tesztelni!
Gyaloglás fel a tóhoz
Gyaloglás fel a tóhoz
Gyaloglás fel a tóhoz
Gyaloglás fel a tóhoz
Amíg a tóhoz értünk, elég könnyű út vezetett oda, az eszköz nélkül sem lett volna túlzottan fárasztó.
A 2000+-os hegyekkel övezett Morskie Oko látványa
Ott Bence kitalálta, hogy a tónál álló turistaháztól induló többféle túraútvonalból mi is vállaljunk be egyet. Végül azt választottuk, amelyik feljebb a hegyek között (a fenti képen a balra fent látható völgyben) egy közeli másik gleccsertóhoz vezet. Ezzel egy 4,5 kilométeres körtúrát vállaltunk be, amelyik a 200+ m-es szintkülönbség megmászásával és egyúttal a Morskie Oko megkerülésével is járt.
A tó körül
Körbe a Morskie Oko körül
Körbe a Morskie Oko körül
Nekiindultunk, mindannyiunk derekán és combján egy-egy Hypershell.
Visszanézve a kiindulási pontra, a turistaházhoz
Bár nem szikrázó napsütés volt végig, hanem sok felhő is elszállt felettünk, a képekből is biztosan érzékelhető, mennyire gyönyörű vidék ez.
Végig a tó mellett
A környező hegyvonulat
A tóba ömlő hegyipatak
Végig a tó mellett
A tó körül ugyan kiépített gyalogútnak mondható ösvény vezet, de ez már messze nem a legegyszerűbb sétány.
Ösvény a sziklák között – Fotó: Bács Edit
Ösvény a sziklák között – Fotó: Bács Edit
Egy méretes szikladarabokból kiépített úton lehet végigmenni, ahol már nagyon meg kellett nézni, hova lép az ember. Közben persze le meg föl.
A tó túlsó csúcsától visszanézve
A tóba ömlő hegyipatak
Nagyon élveztük a tájat is, a túrát is:
Videó: Bács Edit
Fel a hegyre
A tó túlsó végén pedig elindultunk fölfelé a hegyre.
Feljárat a hegyre
Sziklák között
Ez egy elég erős kaptató volt. A fenti első kép jobb oldalán, a vízeséstől jobbra felfedezhető egy cikk-cakkos feljáró. Az afölött található tóhoz igyekeztünk a fenti második képen látható sziklák tömege között. A Hypershell itt már NAGYON sokat segített, ld. az alábbi filmecskében:
Videó: Bács Edit
Tudjuk, hogy hegynek föl sokszor nem annyira fárasztó, mint lefelé. Én is egész jól felértem a felső tóhoz (Żabie Oko), ahol ez a látvány fogadott.
A Morskie Oko látványa a Żabie Okotól nézve
A Żabie Okoból leömlő gleccserpatak
A Żabie Oko látványa
Már ez a látvány is bőségesen megérte az erőfeszítést, de ha legalább 30 évvel fiatalabb lennék, elgondolkoztam volna azon, hogy továbbmásszak. Vezet ugyanis ösvény sokkal feljebb is, van még egy kis tó, a Małe Morskie Oko, majd egészen magasan, további 800+ méter szintkülönbséggel például az Opalony Wierch-re (2.115 m) is el lehet jutni.
Videó: Bács Edit
Visszafelé
Bence persze kapacitált minket, menjünk még egy kicsit, de nem itt akartam átlépni a teljesítőképességem határán, így visszafordultunk.
Tudtam, hogy visszafelé ugyanannyit kell még menni és lefelé sokkal jobban megkínozzák majd a sziklák az ízületeimet, mint felfelé.
Kétezres hegycsúcsok a tó mentén – Fotó: Bács Edit
Visszaértünk a turistaházhoz – Fotó: Bács Edit
Ez be is bizonyosodott, mert először a turistaházhoz, majd a lovaskocsihoz, végül a szállásra érve teljesen kidőltem. Az előre belőtt 10 km-t bőven teljesítettem és biztos vagyok benne, hogy már útközben komoly problémáim adódtak volna, ha nincs velünk a Hypershell.
A túra végén egyébként mind az öten úgy nyilatkoztunk, hogy az nagyon komoly segítség volt mindannyiunk számára. Az eszköz gyártója szerint a használójának kb. 30-40% energiát spórol meg a Hypershell. Próbáljátok ki Ti is, keressétek a fenti linken!
Az utolsó részben pedig felmegyünk két híres csúcsra, a Kasprowy Wierchre és a Gubałówkara.
