Az előző három részben már sok mindenről volt szó, ami a városhoz, Rio de Janeirohoz tartozik, de csak érintőlegesen említettem a karnevált, amiért idejöttünk. Itt az ideje, hogy erről is írjak, mégpedig két részben. Most arról lesz szó, mi történik Rio utcáin.
Elöljáróban megemlítem még, hogy a farsang illetve a karnevál szavakat érdemes szinonímaként kezelni annak ellenére, hogy az előbbi inkább a magyar és a közép-európai népszokásokhoz, bálokhoz és falusi hagyományokhoz kötődik. Utóbbi pedig latin/olasz eredetű szó (carne vale – „isten veled, hús”), amely a húsételtől való búcsúzásra utal a nagyböjt előtt. Ez a név inkább a látványos, nagyvárosi utcai felvonulásokhoz, díszes maszkokhoz kapcsolódik.
Alapvetően ugyanazt az ünnepi időszakot jelölik, de használatukban, eredetükben és kulturális hangulatukban van némi különbség.
Készülődés, outfit
A karnevál időszakára a Brazílián kívül élők általában úgy gondolnak, hogy az egy néhány napos időszak, aminek a katolikus vallásban szerepet játszó Hamvazószerda az utolsó napja (2026-ban február 18).
De ne felejtsük el, hogy Magyarországon is a farsang időszaka Vízkeresztkor (január 6-án) kezdődik és Hamvazószerdáig tart. Csak már régóta nem épp ekkora buli, hanem meglehetősen konszolidált, mindenféle decens bálokkal tarkítva, a végén meg mondjuk egy busójárással.
Brazíliában élő ismerőseink szerint itt már januárban komoly bulizás van, innentől szinte minden megbénul, alig lehet valamit elintézni. Mi saját tapasztalattal csak a „farsang farkáról” (ennek hívják hivatalosan a Hamvazószerdával bezárólag az utolsó 6 napot) rendelkezünk.
Karneváli kellékeket kínáló árus standja
Karneváli kellékeket kínáló árus standja
Az utcákat járva a város ezer helyén botlottunk olyan standokba vagy ezek egész sorába, ahol farsangi jelmezekhez, karneváli öltözethez (outfit) való mindenféle kelléket árultak. Ilyesmiket Magyarországon csak Szilveszter környékén szoktak árusítani, itt viszont a választék az végtelen volt.
Karneváli kellékeket kínáló árus standja
Karneváli kellékeket kínáló standok sora
Ez nyilván annak a hatalmas keresletnek köszönhető, amit a becslések szerint ezekben a napokban a városban megjelenő 1.000.000 turista jelent.
A turisták szinte kötelező kelléke a brazil havaianas tangapapucs
Turistacsoport az Av. República do Paraguaion
A saját becslésem szerint a turisták zöme inkább a fiatalabb korosztályból kerül ki, de számtalan 50+-os látogatót és minden bizonnyal sok helyi lakost is láttunk beöltözve (ld. a későbbi fotókon). A beöltözést pedig szó szerint tessék érteni.
Graffiti és lakók a Santa Teresa negyedben
Fiatalok egy csoportja és graffiti a Largo da Lapan
Az utcákon látható járókelők TÚLNYOMÓ TÖBBSÉGE legalább valamilyen jelzésszerű karneváli kelléket visel magán reggeltől estig, napokon keresztül. De leginkább valamilyen mértékű jelmezt, tüllszoknyát (férfiak is), nyuszifület, szivecskét, rendőrsapkát (nők is) és egyebeket vesz rá az egyébként egy szál fürdőruhájára vagy hasonló ruhadarabra, nőknél jellemzően szellős neccharisnyával kombinálva.
Escadaria Selarón
A Selarón-lépcsőt, vagy ahogyan a helyiek nevezik, a Lapa-lépcsőt „a régóta Brazíliában élő chilei művész, Jorge Selarón díszítette ki, aki a ‘brazil nép előtti tisztelgésnek’ nyilvánította ezt, amiért Rio de Janeiro befogadta őt. A chilei művész munkásságát Rio de Janeiro harmadik legkeresettebb turisztikai látványosságának tartják, csak a Megváltó Krisztus-szobor és a Cukorsüveg-hegy előzi meg. …”
A Selarón-lépcső alsó szakasza
A Selarón-lépcső alsó szakasza
„… 1990-ben Jorge Selarón elkezdte felújítani a háza előtt húzódó, szörnyű állapotban lévő lépcső néhány fokát. A szomszédok eleinte gúnyolódtak a bizarr színkombinációkon, ahogy a lépcsőfokokat kék, zöld és sárga csempékkel – a brazil zászló színeivel – keverte. Hobbiként indult fő szenvedélye, a festészet mellett, de hamarosan megszállottsággá vált. …”
Faldekoráció az egyik ház előtt
Faldekoráció egy másik ház előtt
„… Selarón szinte mindig pénzszűkében volt, ezért festményeket adott el, hogy finanszírozza a projektjét. Hosszú és fárasztó munka volt, de a művész kitartott, és végül a teljes lépcsősort csempével, kerámiával és tükrökkel borította be.”
A kezdetben használt brazil színek: zöld, sárga, kék
A Lapa-lépcső egy részlete
„… A lépcső kétszáztizenöt lépcsőfokból áll, amelyek 125 méter hosszúak, és körülbelül ötezer csempe borítja őket, amelyeket körülbelül 120 országból gyűjtöttek össze. A csempéket kezdetben különféle építkezésekről és Rio de Janeiro utcáin talált városi hulladékkupacokból szállították, de az utóbbi években a csempék nagy részét a világ minden tájáról érkező látogatók adományozták Selarónnak. A több mint 2000 csempéből körülbelül 300-at Jorge Selarón kézzel festett, és egy terhes afrikai nőt ábrázol. …”
„Brazília, szeretlek – Selarón”
Magyarország címere a csempék között
„… 2005 májusában a városi önkormányzat a lépcsőházat műemléki helyszínnek nyilvánította, Selarón pedig Rio de Janeiro díszpolgára lett.
Selarónt ismeretlen okból holtan, elszenesedve találták 2013. január 10-én Rio de Janeiro belvárosában, a híres Lapa lépcsőn.” (Forrás)
A hangulat
A következő képeket azért és úgy válogattam össze, hogy a fotókon keresztül kicsit elképzelhetővé váljon, milyen hangulata volt a Lapa-lépcsőnek ottjártunkkor.
A Selarón-lépcső felső szakasza a brazil zászló elemeivel
A Selarón-lépcső felső szakasza a brazil zászló elemeivel
Tessék hozzáképzelni, hogy több helyen utcazenészek énekeltek, illetve a lépcső mentén kialakított alkalmi vagy állandó kávézókból folyamatosan dübörgött a samba.
A Lapa-lépcső és látogatói
A Lapa-lépcső és látogatói
Én pedig kaptam az alkalmon és fotóztam az arrajárókat.
A Lapa-lépcső és látogatói
A Lapa-lépcső és látogatói
Egy arc a sok közül
Egy arc a sok közül
Egy jelmezes a sok közül
Egy jelmezes a sok közül
A város más pontjain
Persze nem csak a Selarón-lépcső környékén tudtam ilyen arcokat találni, hanem szinte bármerre, ahol megfordultunk.
Járókelő a Cinelândián
Járókelők a Cinelândián
Járókelők a Botanikus Kert előtt
Járókelők a Tiradentes-palota előtt
Hupikék Törpikék a Tiradentes-palota előtt
Fotózkodó csoport a Mercado Municipal mellett
Sok kommentet ezekhez nem is érdemes fűzni.
Blocos e Bandas
„A ‘blokkok és a zenekarok’ elengedhetetlenek a karnevál sikeréhez, bár a világ többi része számára nagyrészt ismeretlenek. Ennek egyik oka, hogy a Sambódromo-ban megrendezett szamba-felvonulás verseny magára vonta a figyelem nagy részét, kiszorítva ezzel a többi programot. Ezeknek az utcai táncosoknak és zenekaroknak hosszú története van, amely az 1800-as évekre, a ‘Cordoes’ kialakulásának idejére vezethető vissza.
Korábban ezek a laza előadói csoportok helyi basszus hangszerek kíséretében rendeztek felvonulásokat, hogy bemutassák a polkát és más európai stílusú táncokat. Csak később, amikor a szamba az ország nemzeti himnuszává vált, vették át ezek az utcai zenekarok, és táncoltatták meg a falvakat.
Azóta ezek a csoportok a saját környékeikre korlátozódtak. A blocos (utcai bulik) a karnevál szinonimájává váltak, különösen azoknak a turistáknak a körében, akik a sambadromban való puszta nézőként való részvételnél érdekesebbnek tartják a cariocákkal való közvetlen interakciót.”
… A Cordão do Bola Preta … a legrégebbi zenekar, amelyet 1918-ban alapítottak, amikor a varázslatos szamba elterjedt az afrikai telepekről, és elárasztotta az egész nemzetet.” (Forrás)
Volt olyan szerencsénk, hogy ennek a bandának a bulijába is belepillanthattunk:
A Lapa-negyedben járva és a hangos zenére felfigyelve egymástól néhány utcára két ilyen „bloco”-t, utcai bulit is megtaláltunk.
Utcai parti egy szűk utcában
Utcai parti egy szűk utcában
Ezeken olyannyira nagy tömegek vettek részt, …
Az utcai parti közönsége
Az utcai parti közönsége
… hogy több szakaszon is …
A másik utcai parti közönsége
A másik utcai parti közönsége
… csak nagyon nehezen tudtuk magunkat keresztülvágni a sokaságon.
Marina és párja az utcai partin
Marina épp az e-mail címét írja a telefonomba, amire elküldtem neki a róluk készült képeket
Persze itt is fotóztam ezerrel a „legnagyobb partiarcokat”, …
„Partiarcok”
„Partiarc”
… meg a környezetüket.
Árusok az utcai partik mentén
Az utcai parti közönsége
A lélekben fiatalok
Az utcai parti közönsége
A napok során egyik helyről a másikra menve gyakorlatilag nem volt olyan helyszín, ahol ne botlottunk volna valamilyen kisebb, de inkább nagyobb utcai buliba.
Buszra várva
„Partiarcok”
Kitelepülő kávézó az egyik utcai parti mellett
„Partiarcok”
Ilyen volt az Arcos da Lapa (bővebben ebben a cikkben írtam róla) környéke is, ahol pont koncertsorozat volt aznap és többezer ember vett rész rajta.
Utcai buli az Arcos da Lapa mellett
Utcai buli az Arcos da Lapa mellett
Praça Quinze de Novembro
Megintcsak véletlenül csöppentünk bele az egyik délelőtt(!!!) az egyik téren (Praça Quinze de Novembro) felállított koncertszínpad körüli buliba.
Utcai buli a Praça Quinze de Novembron
A buli hangulatát a következő videóban lehet érzékelni.
Én természetesen körbejártam és sok résztvevőről készült fotóm, ennek a cikknek a nyitóképe is ott született. A legjobbakat pedig a következő fotógalériában lehet végiglapozni.
kattints az alábbi képre és lapozd végig a fotókat a galériában
Jardim Botânico
Azt már említettem, hogy amerre csak jártunk, mindenfelé láttunk valamilyen utcai bulit. De azt még nem, hogy ezek a legváratlanabb helyeken is előfordultak. Ez pedig úgy volt lehetséges, hogy (nevezzük így) karneválkamionok járták a várost és ezzel mozgó bulihelyszíneket teremtettek.
Több ilyen kamiont is láttunk a néhány nap alatt. Az egyik épp akkor parkolt le a Botanikus Kert (az előző részben írtam róla) mellett, amikor ott jártunk.
Utcai buli a Botanikus Kert mellett
Utcai buli a Botanikus Kert mellett
Nem tudom mennyire volt ez spontán vagy előre valahol meghirdetett esemény, …
Utcai buli a Botanikus Kert mellett
Utcai buli a Botanikus Kert mellett
… de sokszáz résztvevőt láttunk. A dobok és a szamba ereje pedig hihetetlen hangulatot teremtett.
Itt is csak a legjobb 11 képből állítottam össze egy fotógalériát.
kattints az alábbi képre és lapozd végig a fotókat a galériában
A Szamba-felvonulás és verseny
A Riói Karnevál csúcspontja kétségtelenül a szambaiskolák versenye, amelyet a Sambódromoban rendeznek meg. Ez egy többnapos verseny, amiről a következő cikkben írok majd.
A szambaiskolák versenyére készülő karneválkocsi a Rua Benedito Hipóliton
A szambaiskolák versenyére készülő karneválkocsi a Rua Benedito Hipóliton
Ezt a versenyt a versenynapokon éjszakába nyúlóan rendezik meg, viszont az előkészületek már napközben is folynak. Ennek része, hogy az ún. karneválkocsikat felsorakoztatják a Sambódromo melletti utcákban.
A szambaiskolák versenyére készülő karneválkocsi a Rua Benedito Hipóliton
A szambaiskolák versenyére készülő karneválkocsi a Rua Benedito Hipóliton
Az egyik nap mi is jártunk arra, a taxinkból készültek a fenti fotók illetve az alábbi videó:
Videó: Bács Edit
Cikksorozatom következő, egyben utolsó fejezetében a Sambódromóban lezajló versenyről és a káprázatos karneváli felvonulásról lesz szó.
