Öt nap az Amazonason (2/8)
– a beleni piac és az úszó város
Az előző rész itt olvasható
Történt: 2026. április
Egy vezetett túrán
Az utazásra készülve azt mondták nekünk, hogy a piacra biztonsági okokból nem tanácsos helyi vezető nélkül kimenni. Utólag úgy ítélem meg, hogy a biztonság szempontjából erre nem volt szükség, viszont a program mindkét részében igen hasznos volt a vezetőnk, Miki helyismerete és sok infója a látottakról.
Miki tehát a város két, turisták számára igen látványos helyére kalauzolt el minket. A Belen piac volt az első megálló, ahova viszont a helyiek szinte egyeduralkodó közlekedési eszközével, motokarral jutottunk el.
Iquitosban kb. 30.000 ilyen motoros tricikli fut, autók viszont alig vannak. Autók csak hajóval vagy repülőn érkeznek a városba, ami nagyon drágává teszi ezeket, nem véletlen, hogy például a reptéri transzfer taxival a máshol megszokott perui átlag duplájába kerül.
A motokar persze más perui városokban is megszokott jármű, Afrikában, Ázsiában is nagyon elterjedt, ott tuktuknak hívják. Viszont ilyen tömegben, és szinte egyedüli közlekedési eszközként mint itt, még nem tapasztaltuk. Ilyen benne ülni:
A Belen piac
Sok országban, sok és sokféle piacon jártam már életemben. Ez a piac azt gondolom, mindegyiken túltesz. Először is a méretével. Ez nem egy árusok számára megépített épület (bár több ilyen IS van benne), nem is egy-két utcával körülhatárolható kis üzletek sora.
Ez hatalmas. Sok egymásba fonódó utcán lehet keresztül-kasul járni, órákig nézelődni. Most a cikk írása közben találtam róla egy leírást, amely szerint „az ‘amazonasi éléskamrát’ tölti meg. … 150 bennszülött közösség érkezik a piacra, hogy eladja termékeit. …
A Belén piac hatalmas és rendkívül változatos éléskamrával rendelkezik, összesen 390 árucikkel, amelyek közül 231 zöldség , 157 állati termék és 2 ásványi termék. 84%-uk helyben termelt, 16%-uk pedig a tengerpartról és San Martínból származik. Az állati termékek közül a vadon élő állatok emelkednek ki 60 fajjal, ezeket követik a halak 56 fajjal. A piacon található növényi alapú termékek 77%-át (179) helyben termesztik, takarítják be és/vagy dolgozzák fel.”
A fenti forrás tartalmazza az összes említett zöldség, gyümölcs és halféle felsorolását is, érdemes böngészni. Az alábbiakban csak az általunk látott legérdekesebbekről teszek említést.
Zöldség és gyümölcs
Az előbbi képen már láthatók palmito (pálmaszív) rudak nyers állapotban.
Ezeknek a zsenge belsejét tépik szálakra az eladók, majd csomagolják. Ez egy nagyon finom friss zöldség, aminek nagyon elterjedt a köretként, nyersen (kis citromlével meglocsolva) való fogyasztása ezen a vidéken, főleg nagy ünnepek környékén. Mivel épp húsvétra készültek, nagyon sok helyen árusítottak ilyet.
A piacon 11 féle banánt árusítanak. Ezek egy része gyümölcsként ehető, de több főzőbanán típus is létezik, amit általában köretként, mondjuk krumpli-szerű ételként fogyasztanak. Ezen a vidéken a krumpli és a hagyma nem is terem meg. Ha kaphatók ezek a piacon, távoli vidékekről hozzák ide.
A fenti két gyümöcsöt most láttuk először. Az első a pacay, nekem nem ízlett. A piros pedig a chontaduro, magyarul barackpálma. Ennek szerintem a leginkább a sütőtökhöz hasonló íze és rostos állaga van.
A pouteria caimito egy lédús gyümölcs, kicsit savanykás, de az íze nem hagyott bennem nagy nyomot.
A camu-camu egy cseresznyeszerű gyümölcs, Peruban nagyon elterjedt. Elsősorban gyümölcslét készítenek belőle illetve édességek alapanyagaként is használják.
Halak
Hihetetlen mennyiségű friss halat láttunk a piacon. Olyannyira, hogy el sem tudtam képzelni, hogy ennyit el is adnak egy nap. Pedig vezetőnk szerint igen.
A két fenti halfajta a tambaqui és a vöröshasú pacu, utóbbi egy piranha típus.
Megszámlálhatatlanul sok standon árultak halat, akár épp az utca közepén felállított pici standon akár egy vásárcsarnok épületében.
Az első képen tigris-lapátorrú harcsákat (Pseudoplatystoma fasciatum) árultak. A második képen nem a halfajta érdekes, hanem azt mutatja, hogy itt a halakat sokszor kibelezés után szétnyitott állapotban kínálják.
A fenti első képen az árus (valószínűleg) arowana típusú halat sóz be éppen. A sózott hal is fontos árucikk a piacon. Szinte minden nagyobb halfajtát lehet így is, azaz sózva majd tekercsbe göngyölítve kapni.
Húsok
Ezekből is igen bő a választék.
Itt is talán a legfontosabb húsfajta a csirke, de a piac kínálatában most következnek az „igazi csemegék”.
Három, általam korábban sohasem hallott állatfaj, a pettyes paka illetve a vörös nyársasszarvas és az örvös pekari húsát árulták a fenti képeken.
A taturól, más néven armadilloról már hallottam és képről ismertem is, de nem gondoltam, hogy a húspiacon fogok vele először élőben (pontosabban holtában 🤣) találkozni. A második képet az óriási csigák miatt készítettem. Ha jól sikerült a Google-keresésem, akkor ezek ún. alma csigák (Pomacea maculata). De közelebbi képet nem sikerült készítenem, mert ott rögtön megvette és elvitte ezeket egy vásárló. A képen még látható alligátordarabokról lesz szó később.
A teknőshúsokat és/vagy teknőstojásokat árusító standok látványa elég erős benyomást tett rám, de még mindig jobbat, mint pár nappal később a nautai piacon. Utóbbiról majd a cikksorozat utolsó fejezetében lesz szó.
Nem egy, hanem sok húsospultnál láttuk, hogy krokodilhúst is árulnak.
Az talán nem fontos, hogy ezek épp egy alligátor, egy kajmán vagy egy krokodil darabjai, mert mindhárom a krokodilok (páncélos hüllők) fajtái közé tartozik.
Streetfood
A piacon lépten-nyomon beleütköztünk mindenféle ételt kínáló, egy-két vendégnek helyet adó pici konyhákba. Nincs is ennél autentikusabb streetfood.
A választék a sült halfajtáktól a legkülönbözőbb (ld. fent a példákat) húsfajtákig terjedt. Köretként sokszor tacachot kínáltak, amit már mi magunk is el tudunk készíteni, mert egy évvel korábban Madre de Diosban megtanították nekünk.
Gyógynövények
Külön utcája van azoknak a standoknak, amelyek a legkülönbözőbb friss gyógynövényeket és az azokból előállított készítményeket árusítják.
Itt nem csak friss növényekre kell gondolni, hanem például mindenféle fakéregre vagy gyökerekre (ld. több képen) is. Ezeknek 99 %-áról még csak nem is hallottam, …
… de túravezetőnk rögtön összeismertetett egy sámánnal (egy idős asszonnyal, aki az egyik standon árusított), aki mindenről el tudta volna mondani nekem, hogy mi mire való. Mind az ezerféle készítményről.
Minden más is
A piacról érdemes tudni, hogy messze nem csak friss termékeket, zöldséget, gyümölcsöt, halat és húst árusítanak, hanem ezeken túl is szinte bármit, …
… kezdve az iparcikkeken a ruhákig és a háztartási eszközökig. Boginak például sikerült ezen a piacon megvennie egy magyar ismerőse számára azt az amazóniai (shipibo) mintájú és színű kartonruha anyagot, amit két éve hajkurászott Limában és máshol is hiába. A fenti két fotó csak illusztráció a változatosságra.
Az úszó városban
A Mercado Belen egyes utcáiból nyíló mellékutcák már levezetnek a folyóhoz, de a piac egyik végében lévő út kifejezetten a kikötőhöz vezet, ahol ez a nagyon egzotikus lakónegyed kezdődik.
Nevét hagyományos építészetéről kapta, amely főként cölöpös házakból és tutajokból áll (az Itaya folyó partján túl). A külvárosi élet évszakosan változik az Itaya folyó emelkedésével és süllyedésével.„Történelmileg a Belen negyed volt a fő mag, amely elkezdett felfelé terjeszkedni, és végül létrehozta a jelenlegi Belen kerületet. A negyed a Belen Cocha partján keletkezett, amely az Itaya-folyó egy kis ága, és amelyet mostmár Itaya utcának neveznek.” (Forrás)
Az első néhány ház már kint volt az épp apadó vízből, de azután beljebbjutva odaértünk a csónakkikötőbe, ahonnan egy kis motorossal körbevittek. Az erről készült képek következnek az alábbi galériában.
kattints az alábbi képre és lapozd végig a fotókat a galériában
Az úszóváros túlsó feléről azután látszott, milyen nagy is ez a Belen negyed.
A körbehajókázás egy videóban:
Utazás a dzsungelbe
Félnapos városnézésünk után elindultunk az őserdő mélyére. Az a szállás (lesz róla szó a következő részben), ahonnan bejártuk a környéket, Iquitostól kb. 100 km-re délre található. Az odajutáshoz először közúton (mert itt van egy közútdarab!!!) autóztunk kb. 2 órát Nautáig, majd ott hajóra szálltunk.
Nautától egy ilyen kis motoroshajóval, mint amilyeneket a fenti képeken is lehet látni, egy közel egyórás folyami utazással jutottunk el a Libertad nevű pici faluba, ahol a szállásunkra érkeztünk.
De erről és az első gyalogtúránkról már a következő cikkben lehet olvasni.