A Titikaka-tó különleges szigetein
Történt: 2019. április
Lehet, hogy ennek a tónak az európai fül számára furcsa neve volt az eredeti vonzerő, de az első perui körútunkból semmiképp nem akartuk kihagyni a Titikaka tavat és környékét. Persze az is érdekessége, hogy „víztérfogatát és területét tekintve Dél-Amerika legnagyobb tava és a világ legmagasabban fekvő hajózható tava, Bolívia és Peru határán. 8.300 km2-es területével Dél-Amerika legnagyobb sósvizű tava. … A tó átlagos mélysége 107 m, a legnagyobb mélysége 281 m. A Balatonnál tizenháromszor nagyobb, és közel 4 ezer méter magasan fekszik.” (Wikipedia)
A tó partján az 1668-ban alapított és ma 150.000 lakost számláló Puno a legnagyobb város.
Puno a kiindulópont
Bár több évszázados történelme van a városnak nem túl sok érdekességet rejt.
Puno látképe
Körbejártuk egy kicsit, de talán az egyetlen említésre méltó látványossága …
Catedral de San Carlos Borromeo, Puno
Catedral de San Carlos Borromeo, Puno
… az 1757-ben, úgynevezett andoki barokk stílusban épített katolikus katedrális (forrás).
Utcakép, Puno
Viszont innen három, számunkra igen érdekes helyet lehet felkeresni. Az első egy Punotól harmincegynéhány kilométerre fekvő régészeti lelőhely.
A Sillustani romok
Sillustani romjai
Ez egy preinka temető az Umayo-tó partján. A Wikipedia cikke szerint „a föld feletti, toronyszerű építményekben, a chullpákban épült sírok a Qulla nép maradványai, valószínűleg egy puquina nyelvű nép, amelyet az Inka Birodalom hódított meg a 15. században. …”
Sillustani romjai
Sillustani romjai
„… Az építményekben teljes családi csoportok maradványait helyezték el, bár a temetkezés valószínűleg a nemességre korlátozódott. Sok sírt sírrablók felrobbantottak, míg másokat befejezetlenül hagytak. …”
Sillustani romjai
Sillustani romjai
„… A halottak és a rokonság tisztelete az aymara kultúra szerves részét képezte, és a sillustani hatalmas chullpákat vagy ‘chupákat’ az inka előtti és alatti korszak ajmara elitjének otthonára építették. … Sok sillustani chullpa inka előtti jellemzőket mutat, amelyeket később inka kőtömbökkel díszítettek. Hasonló chullpák az egész déli Közép-Andok területén megtalálhatók, a föld feletti temetkezési stílusok legalább az érett Tiwanaku-korszakra (kb. i.sz. 500–950) nyúlnak vissza. … „
Sillustani romjai
Sillustani romjai
„…A sírok belsejét egész embercsoportok, valószínűleg az ajmara elit családjainak befogadására építették. A holttesteket nem szándékosan mumifikálták, de a bezárt sírbolt által létrehozott száraz környezetben évszázadokig fennmaradtak. A legtöbb múmiaköteg magzati helyzetben való temetést jelez. Egyes sírokban különféle állatformák is vannak a kőbe vésve. Az épületek egyetlen nyílása kelet felé néz, ahol azt hitték, hogy a Nap minden nap újjászületett a Földanya által.”
Jellegzetes falusi házak, Atuncolla
Jellegzetes falusi házak, Atuncolla
Az Umayo-tó melletti pici települések házai jellegzetes andoki falusi hangulatot árasztanak.
Jellegzetes falusi házak, Atuncolla
Jellegzetes falusi díszítés, Atuncolla
A kőből épült házak mellett a sokszoknyás asszony kalapviselete is figyelemre méltó. Az itteni házakon illetve melléképületeken jellemző díszítés az agyagból formázott, majd kiégetett és sokszor igen tarkára kifestett ökörfigura. Ezek a termékenység szimbólumai és általában a friss házasok szoktak ilyeneket kapni az esküvőjük alkalmával.
Láma egy falusi ház előtt, Laguna Umayo
Az úszó szigetek
A Titikaka-tó talán legismertebb látványossága Uros, az úszó szigetek és az azokon élő emberek.
Puno látképe a Titikaka tó felől
Puno kikötőjéből indulnak azok a kishajók, amelyek bevisznek a tóparttól talán tíz kilométerre ezekhez a mesterséges szigetekhez, amelyek „a Titicaca-tó felszínén növő nádból épített lakható felületek halmaza. …”
Úszó szigetek, Uros
„… Ezeket a mesterséges szigeteket úgy hozták létre, hogy azokon a területeken szövik a gyékényt, ahol a tóban a nád a legsűrűbben nő, természetes réteget képezve. …”
Úszó szigetek, Uros
Úszó szigetek, Uros
„… Erre a rétegre építik fel otthonaikat, szintén egy nádhálóból. …”
Az úszó szigetek „lakója”, Uros
Az úszó szigetek „lakója”, Uros
” … Az uro chulluni etnikai csoport több mint 20 szigete található itt. Az egy szigetet elfoglaló családok száma változó, de általában három és tíz között mozog.. …” (forrás)
Az úszó szigetek „lakója”, Uros
Az úszó szigetek „lakói”, Uros
Azon a szigeten, amelyre minket vittek, 5-6 felnőttel találkoztunk.
Az az igazság, hogy nem voltunk teljesen biztosak abban, hogy ezek az emberek valóban ezen a szigeten élnek.
Az úszó szigetek „lakója”, Uros
Az úszó szigetek „lakója”, Uros
Már előzetesen is hallottunk olyan híreszteléseket, hogy az idők változásával az emberek a meglehetősen nomád életforma helyett inkább beköltöztek a városba és már csak a turisták és az abból származó jövedelem miatt járnak ki a szigetekre. Ezt a helyszíni tapasztalataink nem cáfolták, de nem is erősítették meg.
Kunyhóbelső az úszó szigeteken, Uros
Kunyhóbelső az úszó szigeteken, Uros
Kicsit túl nagy volt a rend a szigeten, nem éreztük eléggé a mindennapok apró rendetlenségeit, de ez önmagában nem mérvadó.
Ha skanzenként tekintünk a szigetekre, akkor is érdekes élmény. Egyébként minden házacska egyetlen szobából áll. A szabadban főznek, hogy elkerüljék a tüzet.
Úszó szigetek, Uros
Szalmából font csónak az úszó szigeteken, Uros
A szigetek nád építőanyaga persze egy bizonyos idő után elrohad, így rendszeresen javítani, cserélni kell a részeit.
A szigetek közötti illetve a tavon való közlekedésre …
Szalmából font csónak az úszó szigeteken, Uros
Szalmából font csónak az úszó szigeteken, Uros
… szintén nádból készült, igen karakteres csónakokat építenek.
Hajókázás az úszó szigetek között, Uros
Hajókázás az úszó szigetek között, Uros
A látogatás része, hogy a turistákat is felültetik egy-egy ilyenre és az egyik szigetlakó elhajókázik velük egy másik szigetre.
Úszó szigetek, Uros
Úszó szigetek, Uros
Eközben csónakunk más kisebb-nagyobb lebegő sziget mellett is elúszott, …
Az úszó szigetek „lakói”, Uros
Úszó szigetek, Uros
… majd a végállomáson aki kérte, kaphatott egy szuvenír-pecsétet az útlevelébe.
Útlevélpecsét az úszó szigetekről, Uros
Taquile
Van egy másik különleges sziget is a Titikaka-tóban, ami nekem az előzőnél sokkal jobban is tetszett. Ez Taquile, egy közel 6 km2-es sziget Punotól vagy 40 kilométerre.
Itt kevesebb, mint 2000 „kecsua indián származású lakó annak ellenére őrzi ősi hagyományait, hogy a szigetet évente több tízezer, nagyrészt külföldi turista keresi fel.” (Forrás)
Feljárat a faluba a kikötőből, Taquile
Teraszos földművelés, Taquile
Amikor a kishajónk kikötött a szigeten, onnan 533 lépcsőfokon kellett feljutnunk először a kilátóba, majd onnan a sziget gerincén végigsétálva a faluba.
„Az 5,5 km hosszú, de csak 1,5 km széles szigeten nincsenek gépjárművek, szállodák, nincs elektromosság, de még kerékpárok sincsenek.”
Helyi férfi népviseletben, Taquile
Helyi férfiak népviseletben, Taquile
Már ezen séta során láttunk helyi férfiakat teljesen egyedi népviseletben.
Helyi férfiak népviseletben, Taquile
Helyi férfiak népviseletben, Taquile
A fejükön sajátos kötött sapka (erről még később), textil derékövet is viselnek (erről is később) illetve mindegyiküknél van egy kis szőttes tarisznya. Ez utóbbi arra szolgál, hogy mindig kéznél legyenek a kokalevelek, amelyeket ilyen tengerszint feletti magasságban (4.000 méter) érdemes rágcsálni.
Van ennek egy másik szerepe is. Amikor ugyanis a férfiak találkoznak, a mindig kéznél lévő tarisznyából kokaleveleket nyújtanak át egymásnak.
Helyi nők népviseletben, Taquile
Helyi nők népviseletben, Taquile
A nők pedig állandóan maguknál tartják a fonáshoz szükséges orsókat és fonalat és ha épp le is ülnek trécselni, közben jár a kezük és dolgoznak.
Amikor beértünk a faluba, láttuk, hogy a főtéren épp nagyon sokan gyűltek össze. Én kaptam is az alkalmon, …
Helyi férfi népviseletben, Taquile
Helyi férfi népviseletben, Taquile
… és fotózni kezdtem a férfiak különleges fejfedőit. Egyszerre hordják a kötött sapkát és egy nemezkalapot is a sapka fölött, bár ez utóbbit csak az elöljárók, azaz akik valamilyen tisztséget is viselnek a szigeten.
Helyi férfi népviseletben, Taquile
Helyi nő és férfi népviseletben, Taquile
Aki az utóbbit nem viseli, azt se látni kötött sapka nélkül.
Helyi férfi népviseletben, Taquile
Helyi férfi népviseletben, Taquile
Falugyűlés
Hamar kiderült, hogy épp falugyűlés van, ahol a sziget férfilakossága vitatott meg valamit az elöljárókkal ajmara nyelven.
Tanácskozó helyi férfiak, Taquile
Tanácskozó helyi férfiak, Taquile
Nekem ez csak további lehetőséget adott arra, hogy sapkás/kalapos fejeket fotózhassak.
Tanácskozó helyi férfiak, Taquile
Tanácskozó helyi férfiak, Taquile
Mint megtudtuk, a sapkaviselet információt is hordoz a viselője családi állapotáról. Azok a férfiak, akiknek a sapkája egészen a bojtig színesen kötött anyagú, házasok. Akiknek viszont a bojt alatti kb. 20 centis darab fehér anyagból van, még nem házas. Tessék keresni a fenti képeken ilyen fiatalembereket (súgok: a cikk nyitóképén is látható egy ilyen)!
Tanácskozó helyi férfiak, Taquile
Tanácskozó helyi férfiak, Taquile
A sapkát a férfiak maguk kötik a nők által fonott fonalakból. Ezért náluk is mindig ott vannak a sapkakötéshez szükséges tűk. Érdemes visszalapozni a Taquileről szóló rész elejére, ahol az egyik fotón egy párkányra támaszkodó négy férfi közül az egyik éppen köt!
A látogatás során megéhező turistákat szétosztották a helyiek házaihoz és ott kaptak ebédet, ami persze jövedelmet is jelentett a háziaknak. De amíg az ebédre vártunk, …
Táncbemutató, Taquile
Zenei aláfestés, Taquile
… kaptunk egy kis táncbemutatót (tánc az ásóbottal) autentikus zenei aláfestéssel.
Szövésbemutató, Taquile
Helyi szőttes, Taquile
Majd a háziasszony megmutatta, hogyan készítik a háziszőtteseiket. Különösen azokat a deréköveket, amelyek a férjeik derekát díszítik és amikbe mindig valamilyen történetet is beleszőnek az ábrákkal.
Ezeket a szőtteseket a férj mindig egy évig hordja és minden évben újat kap az asszonytól. Az előzőeket pedig végig megőrzik.
A helyszínen mutattak még más darabokat is, amelyeket a háziasszony szőtt, egyik szebb, mint a másik.
Helyi szőttes, Taquile
Helyi szőttes, Taquile
Helyi szőttes, Taquile
Helyi szőttes, Taquile
Nem véletlen tehát, hogy „az őslakók textilművészetét az UNESCO 2008-ban felvette a szellemi kulturális örökségek listájára.”
