Történt: 2023. november
Az oxapampai szállásunk egy faházban volt, amelyben éjjel három körül arra ébredtem, hogy nagyon intenzív eső dobol a bádogtetőn. Nem is hagyott aludni egy jó darabig. Közben azon gondolkozhattam, vajon mihez fogunk reggel kezdeni, ha így esik? Hiszen a tervünk az volt, hogy néhány órás kirándulást teszünk az őserdőben (Selva), ami itt Oxapampa mellett (is) kezdődik és innen alig pár kilométerre a Yanachaga Chemillen nemzeti park területén látogatható. És ha eláll az eső, mekkora sár lesz? Azért sikerült visszaaludni…
Korai ébresztőben egyeztünk meg, hogy jól ki tudjuk használni a napot, és addigra már alig csepegett. Nekem még voltak kétségeim a kirándulás lehetőségével kapcsolatban, de reggelizés közben már kisütött a nap és a szállásunkról a szomszéd hegy is barátságos arcát mutatta.
Így kétség sem maradhatott, nekivágtunk a túrának. Peru eső- és felhőerdőinek egy része ebben az Oxapampától nagyjából negyven percnyi autózásra kezdődő nemzeti parkban található. Ez a terület már a selva-nak, azaz a dzsungelnek vagy őserdőnek nevezett vidék része, ami Peru területének 60 %-át teszi ki, és nagyfokú biológiai sokféleség jellemzi.
Ahogyan a Wikipedia cikkben olvasható: „a Yanachaga Chemillén Nemzeti Park (PNYCH) a Yanachaga-hegység felett terül el. A domináns tájat erdővel borított hegyek alkotják, amelyeket mély kanyonok kereszteznek. Összességében a domborzata nagyon egyenetlen, a sziklás lejtőket meredek lejtős erdők borítják a Palcazu folyó keleti és nyugati oldalán egyaránt. Tengerszint feletti magassága 460 és 3643 méter között változik.
Ez a földrajzi adottság változatos éghajlattal párosulva az ökológiai képződmények nagy változatosságát hozza létre egy viszonylag kis földrajzi területen, ami jelentős biológiai sokféleséget eredményez.”
Ezen a változatos területen „található emlősök közé tartozik a jaguár, a puma, a fehérfarkú szarvas, a pápaszemes medve, a jaguarundi, az ocelot, a pettyes paca, az északi törpeszarvas, a szürke gyapjasmajom stb. A madárvilág alkotja a legnagyobb, 527 különböző bejelentett fajt számláló csoportot, közülük a tukánt és a vörös szirtimadarat vagy tunquit érdemes kiemelni[, amelyik egyébként Peru nemzeti madara!]. Reprezentatív hüllők a cuvier törpekajmán, a pápaszemes kajmán és a kétéltűek, mint a béka (Ctenophryne barbatula) csak a Yanachaga–Chemillén Nemzeti Parkból ismert.”
Nekünk most csak pár óránk adatott a hely felfedezésére, így nem is reménykedtünk abban, hogy a fenti állatvilágból sok egyeddel találkozunk. Már az is csodálatos élmény volt, hogy az esőerdőben bóklászhattunk.
Több kisebb-nagyobb patak és vízesés is utunkba került, …
… ezek zúgása teszi igazán élővé az élményt:
Bár induláskor még több réteg ruhával kezdtük a gyaloglást, a rétegek hamar lekerültek rólunk. Gyorsan segített benne a nagyon párás levegő és a sok kaptató.
Fantasztikus bujaságban találhatók itt mindenféle növények, minden haragos zöld , a kiszakított-kitaposott ösvényt is igyekszik a természet minden eszközzel visszahódítani magának. Mindez egy olyan párás, nedves miliőben, ami persze a képekről nehezen jön át. Szerencsére az altalaj messze nem volt olyan csúszós, mint amire éjjel számítottam, a sár alig hátráltatott minket.
Az erdő hangjaiból is sikerült egy kicsit elkapni a következő videóban:
Egy kilátóba indultunk ugyan az elején, de oda végül nem jutottunk fel. Annyira nagy volt azonban mindenfelé a pára, hogy úgy éreztem, valószínűleg nem láttunk volna többet a hegyekből.
Ha jaguárral (szerencsére?) nem is találkoztunk, azért az állatvilág néhány kis példányával sikerült.
Fekete csigát még sosem láttam korábban, itt meg rögtön kettőt is, ugyanis az elsőt és a másodikat két különböző helyen sikerült lencsevégre kapni.
A buja növényzetben sok érdekes virágot is felfedezhettünk.
Ezek nagy része az erdő fáin telepszik meg parazitaként.
A gombák is változatos formákban és helyeken jelennek meg.
Az utolsó képen pedig egy páfrány friss hajtása látható, ami úgy tekeredik mint egy püspök díszes botja, hogy azután szétnyílhasson.
A fák törzsét teljesen ellepik más növények, sokszor alig lehet megkülönböztetni, meddig tart a fa, hol kezdődik az élősködő.
Ez a hatalmas levelű növény a taró, amit élőben addig sosem láttunk. Bogit meg is kértem, álljon mellé, lássuk a méretarányokat.
Bár szívesen mentünk volna az erdőben tovább, időnk letelt, vissza kellett fordulnunk.
Az ebédidőt még Oxapapmpában töltöttük és kihasználtuk gyorsan arra is, hogy a szombati piacon kicsit körülnézzünk.
Meglehetősen nagy piac volt, sok árus fogadott minket.
Kezdetben könnyű volt felismerni, mi mindent kínálnak.
Az avokádót és az ananászt bizonyára mindenki ismeri, talán ezt a zöld héjú, hatalmas sütőtököt sem kell nagyon bemutatni.
A sárga mellett piros és zöld banánt már nem biztos, hogy mindenki látott. Arról a hosszúkás fehér-lila valamiről pedig valószínűleg kevesen tudják (én sem azelőtt), hogy az egy chili paprika fajta.
Ez a kettő pedig végképp kuriózum volt számomra. Az első képen friss(?) algát árultak, ami nem tudom, hogyan kerülhetett ide kb. 500 km-re a tengertől. A második kép helyett lehet, hogy videót kellett volna inkább készítenem, ugyanis ezek a sárga izék még éltek és mozogtak. Ezeket a hernyószerű állatkákat állítólag kisütik és finom(???) fehérjebombák.
A friss baromfit nem csak itt, hanem Limában is így árulják a piacokon.
Sokan nem tudják, hogy Peruban milyen végtelen változatai van annak a magyar szónak, hogy KRUMPLI. A baloldali képen például hat különböző fajtát lehet megkülünböztetni.
Én sokáig azt hittem, hogy a fenti két képen látható zöldségek is krumplifajták, de felvilágosítottak, hogy nem, ezeket olluco-nak hívják itt, amire magyarul azt találtam, hogy gumós bazella, de csak angol Wikipedia oldal létezik hozzá. Még nem kóstoltam, de annyit hallottam, hogy a krumplitól eltérő íze van és ugyanúgy húsokhoz használják köretként kisütve, mint a sült krumplit.
Ez a néni mindenféle magokat árult. Az ő standján készült a második kép, ami az egyik morzsolt kukoricás zsák tartalmát mutatja.
Ebéd után újra útnak indultunk, hogy átérjünk még aznap Villa Ricába, de arról már a következő, utolsó részben olvashattok, itt.
2023. december 18. @ 3:08
Ismét nagy élményt jelentett a beszámoló olvasása!
Nagyon szépek és érdekesek a felvételek!
Köszönöm, hogy olvashatom és láthatom!
2023. december 18. @ 9:44
👍